fodormenta

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): acetaldehid, acetofenon, aceton, alanine, arginin, aszkorbinsav, aszparaginsav, béta-karotin, borneol, cineol, cink, cserző anyagok, ecetsav, etanol, eugenol, farnezol, fehérje, fenilalanin, foszfor, geraniol, glicin, glutaminsav, hamu, heszperidin, hisztidin, illóolaj, izoleucin, jázmon, kalcium, kálium, karvakrol, karvol, karvon, leucin, limonén, linalool, linolénsav, lizin, magnézium, mangán, menthofurán, mentol, menton, metionin, mirtenol, nátrium, niacin, palmitinsav, pinén, prolin, pulegon, réz, rozmarinsav, sóskasav, szálak, szénhidrát, szerin, sztearinsav, tanninsav, timol, tirozin, toluol, treonin, triptofán, ursolsav, valeriánsav, valin, vas, Vitamin B1, Vitamin B2, Vitamin B5, Vitamin B6, Víz, zsír

Mely részét gyűjtik: levél, olaj

Leírás: Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, kétféle fajtaváltozatban termesztett, évelő növény. Az egyik változata a vízimentának – kisebb értékű – fodros levelű változata (Mentha aquatica var. crispa); a másik pedig a zöldmentának ráncos levelű – értékesebb – változata (Mentha spicata var. crispata). Legfeljebb 90 cm magas, évelő növény, hosszú, sápadt ibolyaszínű virágzatokat hoz. Enyhén köményízű leveleit (spearmint) alkalmazzák rágógumi ízesítésére, de fogkrém és szájvíz előállítására, valamint színezőnövényként is. A borsmentához hasonlóan szintén gyökérsarjakról szaporíthatók. Mindkét fajta fodormentának a száraktól lefosztott levelei, valamint a virágzásuk kezdetén learatott föld feletti részeik adják a drogot. Vízgőzlepárlással illóolajat állítanak elő belőle.

Betegségek kezelése: Gyógynövényként hasonlóan használják, mint a borsmentát (Mentha piperita) , tehát például gyomor- és epepanaszokra.

Hol honos: Ismeretlen eredetű kultúrnövény.

Összetéveszthető: Nagyon sokféle mentafaj létezik, valamennyi fajta hasznosítható gyógyászati célokra. Ilyen fajok: borsmenta (Mentha piperita), vízi menta (Mentha aquatica), zöld menta (Mentha spicata), hosszúlevelű menta (Mentha longifolia), szicíliai menta (Mentha rotundifolia), mezei menta (Mentha arvensis), fodormenta (Mentha spicata).

Jogszabályi védettség: A menta fajok közül egyedül a borzas macskamenta (Nepeta parviflora) fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.

Szinonímák: köményes menta, kerti menta, fodroslevelű menta, zöldmenta, bányamenta, kucserácska

Latin név: Mentha crispa, Mentha spicata var. crispa, Mentha viridis L.

Angol: mint, Spear Mint, Bush mint / Curly mint / Fish mint / Garden mint / German spearmint / Green mint / Green Spear Mint / Hortela da Folha Miuda / Lamb mint / Mackerel mint / Mint / Our Lady’s Mint / Sage of Bethlehem / Silver mint / Spear Mint / Spire mint

Finn:Viherminttu, Vihreä minttu

Francia: Menthe en grappe, Menthe verte, Baume vert / Menthe douce / Menthe en épi / Menthe romaine

Görög: Δυόσμος

Holland: Aarmunt, Groene munt

Ír: Cartlainn gharraí

Izraeli:מנטה

Japán: スペアミント / ミドリハッカ

Kínai: 留蘭香 / 留兰香

Lengyel: Mięta zielona, Mięta kłosowa

Német: Krauseminz, Grüne Minze, Bocksbalsam / Grüne Rossminze / Katzenkraut / Krauseminze / Spearmint / Speer-Minze / Wald-Minze / Wilde Pfefferminze / Ähren-Minze / Ährige Minze

Norvég: Grønmynte, Grønnmynte, Engelsk mynte / Spearmint

Olasz: Menta romana, Mentastro verde

Orosz: Мята колосистая / Мя́та садо́вая

Portugál: Hortelã-verde, Hortelã-comum / Hortelã-das-cozinhas / Hortelã-das-hortas / Hortelã-dos-temperos

Portugál Brazil: Hortela Crespa / Hortelã Peluda / HORTELÃ-LEVANTE / Hortelã-peluda / Levante

Spanyol: Brutalia, Hierabuena / Hierba santa / Menta romana / Menta verde / Yerbabuena

Svéd: Grönmynta, Spetsmynta / Spirmynta

Szlovák: Mäta klasnatá

Szlovén: Klasasta meta / Meta / Meta klasasta

Török: Nane (Kıvırcık)

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 148. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 47

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897, Flora Danica Hft. 32, Tab. 1876; Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 4 Tafel 52