Festőbuzér
festőbuzér

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): ásványi só, cukor, pektin, tanninsav, vörös festékanyag

Mely részét gyűjtik: gyökér


Festőbuzér leírás:

A buzérfélék (Rubiaceae) családjába tartozó, évelő növény. Legfeljebb 80 cm magas. Régebben festékanyagáért termesztették. Rózsa- és pasztellszín, piros, vöröseslila, barna, sőt majdnem fekete és narancsszínű árnyalatok is elérhetők vele. Gyökere fás, vörösbarna színű. Szára egyenes vagy hajladozó, tüskés. A virágok gyér bogerdőben állnak, sárgák. Gyapjúfonal megfestésére is alkalmazható. Az ipar a festésre szolgáló vegyületet (alizarin) már mesterséges úton is képes előállítani.

Betegségek kezelése:

Főzetét epekő- és vesekőképződés ellen, valamint epehajtónak, bélhurut és magas vérnyomás ellen használják. A múltban természetes gyógyszerként is használták, például sárgság vagy isiász kezelésére.

Festőbuzér hol honos:

Földközi-tenger melléke, Elő-Ázsia

Figyelmeztetés:

Ma a gyógyászatban félve alkalmazott szer, mert állítólag rákkeltő anyagokat tartalmaz.

Termőhelye:

Magyarországon csak szórványosan terem.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Festőbuzér szinonímák:

krappgyökér, festő buzér, festőfű, pirosítófű

Latin név: Rubia tinctorum, Rubia tinctoria

Angol: madder, Common madder, Dyer’s Madder / Ground-Madder / Indian Madder / Madder / Robbia / Wild Madder

Finn:Krappi / Värimatara

Francia: Garance des teinturiers, Garance / Garance voyageuse

Holland: Meekrap

Izraeli:פואת הצבעים

Lengyel: Marzana barwierska, Marzanna barwierska

Német: Krappwurzel, Färber-Krapp, Echte Färberröte / Färberröte / Krapp

Norvég: Krapp

Olasz: Robbia domestica

Spanyol: Rubia roja, Granza / Royuela / Rubia

Svéd: Krapp

Szlovák: Marena farbiarska

Szlovén: Brošč pravi / Pravi brošč

Török: Kökboya bitkisi, Fesotu / Kırmızıkök / Kızılkök / Kökboya

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 145. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 45

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897;Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 4 Tafel 90


VISSZA A GYÓGYNÖVÉNYKERESŐBE