Fekete mustár
fekete mustár

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): arginin, aszkorbinsav, béta-karotin, cink, erukasav, fehérje, fenilalanin, foszfor, glikozidok, glukozinolát, gliceridek, glükóz, hamu, hisztidin, illóolaj, izoleucin, kalcium, kálium, kálium-biszulfát, keményítő, koffeinsav, leucin, linolénsav, lizin, magnézium, mangán, metionin, mustárolaj, mikrozináz, mustárolaj glikozid, nátrium, niacin, nyálkaanyag, olaj, olajsav, palmitinsav, réz, szálak, szénhidrát, szinapin, szinigrin, sztearinsav, tirozin, treonin, triptofán, valin, vas, Vitamin B1, Vitamin B2, Vitamin B5, Vitamin C, víz, zsír, zsírosolaj

Mely részét gyűjtik: A virágos hajtásvégeket és a magokat hasznosítják.

Fekete mustár leírás:

A keresztesvirágúak (Cruciferae vagy Brassicaceae) családjához tartozó, fűszeres magjáért Magyarországon is termesztett, egynyári növény. A szára lsó részének levelei szeldeltek, feljebb ép szélűek és lándzsásak. Maximum 1,5 méter magas, egyéves növény, melynek becői szorosan a szárhoz simulnak. Virágai a hajtások végén sátorozó fürtben állnak, terméséig a virágzati tengely megnyúlik. A virágok illatosak, szirmuk sötétsárga színű. Termése 1-2 cm hosszú, 8-10 magvú becő. Magja gömbölyű, kb. 1,5 mm átmérőjű, kívül sötét vörösbarna, belül világossárga színű; szagtalan, csípős ízű. Júniusban virágzik; termése július-augusztusban érik. Ezt a régi kultúrnövényt már az ókor óta nagyra becsülik gyógy- és fűszernövényként. Közép-Európába valószínűleg a római legionáriusokkal került. A konyhában fűszernövényként használatos. A boltokban kapható mustárkrém általában fehér és fekete mustármagból készül. Termesztési módja azonos a fehér mustáréval, azonban éréskor könnyen pereg. A megőrölt mustármagból készült mustárlisztet, amelyből a köhögést és hörghurutot enyhítő meleg borogatás készül, ugyanazokból a magokból nyerik, amelyek az étkezési célra készített dijoni mustár alapanyagául szolgálnak.

Betegségek kezelése:

Magvait melegítő hatású mustárpasztaként is alkalmazhatjuk isiász, reuma és köszvény esetén, a fájó tagra helyezve. Főzetét belsőleg étvágyjavítóul, vizelethajtónak, szélhajtónak isszák. Megőrölve pépes borogatónak használják, továbbá bőrizgatónak reumás bántalmak ellen. Illóolaját reuma elleni bedörzsölőkhöz is adják; szeszes oldatát pedig régebben “tormaszesz” néven vattába beitatva fájós, odvas fogakba helyezték. A feketemustár magjában lévő szinigrin külsőleg bőrizgató és vérkeringést fokozó tulajdonságú, erős vérbőséget, értágulatot is okozhat, ami helyileg javítja a keringést, gyulladás esetén csillapítja a fájdalmat. Külsőleg borogatás formájában alkalmazható még hörghurut, illetve influenzás megbetegedések esetén is. A mustárban található mustárolaj antibakteriális, antivirális és gombaölő hatású, ezért az ilyen típusú belső betegségeknél is jó hatásfokkal alkalmazható. Valószínűleg ennek tudható be, hogy már évszázadokkal ezelőtt őrölt mustármagot kevertek az agyhártyagyulladásban szenvedők fürdővizébe. Winter német tudós kimutatta, hogy a mustárolaj a bőrön át behatol a testbe, elpusztítja a bektériumokat, s végül a vizeletben található meg.

Fekete mustár hol honos:

A Földközi-tenger mellékéről származik, Európában és Ázsiában is elterjedt.

Figyelmeztetés:

A túl magas koncentrációjú, vagy a bőrrel túl hosszú ideig érintkező borogatások túlérzékeny betegeknél erős fájdalmat, a bőrszövet visszafordíthatatlan roncsolódását, hólyagosodását, elhalását okozhatják. A mustárkészítmények súlyos keringési és érproblémák, pl. visszértágulat esetén szintén ellenjavalltak.

Termőhelye:

Hazánkban is termesztik.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik:

A virágos hajtásvégeket májusban a teljesn beérés előtt gyűjtik be, amikor a becő szalmaszínű lesz. Megszárítják, felaprítják, és forrázatként használják. A júniustól szeptemberig begyűjtött magokat megszárítják és porítják.

Fekete mustár szinonímák:

francia mustár, barna mustár, vörös mustár, feketemustár

Latin név: Brassica nigra, Melanosinapis nigra (L.) Calest., Sinapis nigra L.

Angol: Black mustard, ABYSSINIAN MUSTARD / Black / Black Mustard Seeds / Black Mustard / Brassica nigra / Brown Mustard / Mustard / Shortpod mustard

Finn:Mustasinappi

Francia: Chou noir, Moutarde noire, Sénevé / Sénevé noir

Holland: Zwarte mosterd

Ír: Praiseach dhubh

Izraeli:כרוב שחור / חרדל צהוב / חרדל שחור / שחור

Japán: クロガラシ

Kínai: 黑芥

Lengyel: Kapusta czarna, Czarna Gorczyca / Gorczyca czarna / Kapusta gorczyca

Német: Schwarzer Senf, brauner Senf / Gartensenf / Mostardkorn / Mostert / Senfkohl / Senfsaat

Norvég: Svartsennep, Sort sennep

Olasz: Cavolo senape-nera, Senape nera, Brassica nigra / Cavalo senape nera / Mostarda / Senapa nera / Senape

Orosz: Горчи́ца чёрная, Горчица настоя́щая / Горчица францу́зская

Portugál: Mostarda-preta, Mostarda-negra

Spanyol: Mostaza negra, Ajenabe / Brassica nigra / Ziape

Svéd: Svartsenap

Szlovák: Kapusta čierna

Szlovén: Črna ogrščica / Ogrščica črna

Török: Hardal / Kara Hardal / Şifalı Hardal / Siyah hardal

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 141. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 41

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897; Flora Danica Hft. 27, Tab. 1582


VISSZA A GYÓGYNÖVÉNYKERESŐBE