Milyen fitoterápiában használatos: nyugati
Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): antocián glikozidok, antociánok, aszkorbinsav, béta-karotin, cserző anyagok, fehérje, festő, foszfor, hamu, illóolaj, kalcium, keményítő, niacin, nitrogén, nyálka, polifenolok, szénhidrát, tanninsav, vas, Vitamin A, Vitamin B, Vitamin B1, Vitamin B2, Vitamin C, víz, zsír
Mely részét gyűjtik: dudva, levél, mag, virág; Az erdei mályvának a kinyílt virágait gyűjtik, csészéstől, kocsányostól együtt. A leveleket is hasznosítják.
Leírás: A mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó, legfeljebb 1,5 méter magas, kétnyári növény, világos színű, húsos karógyökérzettel. Felálló, elágazó szárán hosszú levélnyeleken ülnek tenyeresen karéjos, fűrészes szélű levelei. Viszonylag nagy virágai lila színűek, kivágott szirmúak. Termése lapos, korong alakú papsajt, barn magja vese alakú. Ennek a növénynek hasonló tulajdonságokat tulajdonítanak, mint a fehér mályvának (Malva officinalis), bár nem annyira hatásos, mint amaz. A növény valamennyi hatására kiterjedő teljeskörű gyógyszerészeti vizsgálat ma még nem létezik.
Betegségek kezelése: Az erdei mályva virágait és leveleit köhögésre, rekedtségre, torokgyulladásra vagy a gyomor- és béltájék nyálkahártyáinak gyulladására adják. Ezenkívül a fürdővíz összetevőjeként ekcémára és más bőrpanaszokra is alkalmazható. Belsőleg a virágot és a levelet székrekedés és a görcsös vastagbélgyulladás tüneti kezelésére is alkalmazzák. A szájüreg betegségeinél fájdalomcsillapító, nyálkahártya-nyugtató hatású. A hörgőket nyugtató tulajdonságáról ismert mályva a hagyományos “hétvirág-gyógytea” egyik alapanyaga.
Hol honos: Európa és Ázsia
]Figyelmeztetés: Mindeddig a növénynek semmilyen mérgező hatása nem ismert, még a hosszan tartó alkalmazás esetén sem.
Kapcsolódó cikkek
Termőhelye: Az erdei mályva erdők szélén, utak mentén, törmelékes talajokon élő növény.
Összetéveszthető: Levelei a kereklevelű mályváénál, vagy papsajt mályvánál (Malva neglecta) nagyobbak, egészen a 15 cm átmérőjű levelekig, mélyebben karélyosak.
Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.
Mikor gyűjtik: A Közép-Európában termesztett virágokat júniustól szeptemberig gyűjtik be, míg a leveleket már a virágzást megelőzően. A virágokat és a leveleket is vékony rétegekben, árnyékos helyen szárítják, hogy az antocianid pigmenteket megőrizzék.
Szinonímák: erdei papsajt
Latin név: Malva silvestris, Malva sylvestris
Angol: Common Mallow, Blue Mallow / Blue Malva / Cheese-cake / Cheese-flower / cheeses / Chesse Flower / Common Mallow / High mallow / Mallow / Malva sylvestris / Marsh Mallow / Wild Mallow / Zebrina Mallow
Finn:Kiiltomalva, Maurinmalva / Metsämalva
Francia: Grande mauve, Mauve / Mauve des bois / Mauve sauvage / Mauve sylvestre / Petit-fromage
Görög: Μολόχα, Αγριομολόχα / Αμπελόχα / Αμπελόχη / Μαλάχη η αγρία / Μάλβα / Μάλβα η άγρια / Μολόχα αγρυρόφυλλος / Μολόχα η αγρυρόφυλλος / Μουλάγκα
Holland: Groot kaasjeskruid, Groot kaasjeskruid soort
Ír: Lus na Meall Muire
Izraeli:חלמית גדולה
Japán: コモンマロウ / うすべにあおい
Lengyel: Ślaz dziki
Német: Wilde Malve, Algiermalve / Gartenpappel / Grosse Käsepappel / Hanfpappel / Hasenpappel / Malve / Mauretanische Malve / Ross-Malve / Rosspappel / Waldmalve
Norvég: Apotekarkattost, Apotekerkattost, Kattost
Olasz: Malva selvatica, Malva / Malva silvestre / Malva sylvestris
Orosz: Мальва лесная, Просвирник лесной
Perzsa: پنیرک
Portugál: Malva / Malva-comum / Malva-das-boticas / Malva-maior / Malva-mourisca / Malva-selvagem / Malva-silvestre
Portugál Brazil: MALVA
Spanyol: Malva común, Alboeza / Malva / Malva alta / Malva sylvestris
Svéd: Rödmalva, Rød kattost / Vanlig rödmalva / Vildmalva
Szlovák: Slez lesný
Szlovén: Gozdni slezenovec, Slezenovec gozdni
Török: Büyük ebegümeci
Források:
Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 236. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 23
Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7
Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897, Flora Danica Hft. 21, Tab. 1223