ERDEI MÁLYVA

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): antocián glikozidok, antociánok, aszkorbinsav, béta-karotin, cserző anyagok, fehérje, festő, foszfor, hamu, illóolaj, kalcium, keményítő, niacin, nitrogén, nyálka, polifenolok, szénhidrát, tanninsav, vas, Vitamin A, Vitamin B, Vitamin B1, Vitamin B2, Vitamin C, víz, zsír

Mely részét gyűjtik: dudva, levél, mag, virág; Az erdei mályvának a kinyílt virágait gyűjtik, csészéstől, kocsányostól együtt. A leveleket is hasznosítják.

Erdei mályva leírás:

A mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó, legfeljebb 1,5 méter magas, kétnyári növény, világos színű, húsos karógyökérzettel. Felálló, elágazó szárán hosszú levélnyeleken ülnek tenyeresen karéjos, fűrészes szélű levelei. Viszonylag nagy virágai lila színűek, kivágott szirmúak. Termése lapos, korong alakú papsajt, barn magja vese alakú. Ennek a növénynek hasonló tulajdonságokat tulajdonítanak, mint a fehér mályvának (Malva officinalis), bár nem annyira hatásos, mint amaz. A növény valamennyi hatására kiterjedő teljeskörű gyógyszerészeti vizsgálat ma még nem létezik.

Betegségek kezelése:

Az erdei mályva virágait és leveleit köhögésre, rekedtségre, torokgyulladásra vagy a gyomor- és béltájék nyálkahártyáinak gyulladására adják. Ezenkívül a fürdővíz összetevőjeként ekcémára és más bőrpanaszokra is alkalmazható. Belsőleg a virágot és a levelet székrekedés és a görcsös vastagbélgyulladás tüneti kezelésére is alkalmazzák. A szájüreg betegségeinél fájdalomcsillapító, nyálkahártya-nyugtató hatású. A hörgőket nyugtató tulajdonságáról ismert mályva a hagyományos “hétvirág-gyógytea” egyik alapanyaga.

Erdei mályva hol honos:

Európa és Ázsia

Figyelmeztetés:

Mindeddig a növénynek semmilyen mérgező hatása nem ismert, még a hosszan tartó alkalmazás esetén sem.

Termőhelye:

Az erdei mályva erdők szélén, utak mentén, törmelékes talajokon élő növény.

Összetéveszthető:

Levelei a kereklevelű mályváénál, vagy papsajt mályvánál (Malva neglecta) nagyobbak, egészen a 15 cm átmérőjű levelekig, mélyebben karélyosak.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik:

A Közép-Európában termesztett virágokat júniustól szeptemberig gyűjtik be, míg a leveleket már a virágzást megelőzően. A virágokat és a leveleket is vékony rétegekben, árnyékos helyen szárítják, hogy az antocianid pigmenteket megőrizzék.

Erdei mályva szinonímák:

erdei papsajt

Latin név: Malva silvestris, Malva sylvestris

Angol: Common Mallow, Blue Mallow / Blue Malva / Cheese-cake / Cheese-flower / cheeses / Chesse Flower / Common Mallow / High mallow / Mallow / Malva sylvestris / Marsh Mallow / Wild Mallow / Zebrina Mallow

Finn:Kiiltomalva, Maurinmalva / Metsämalva

Francia: Grande mauve, Mauve / Mauve des bois / Mauve sauvage / Mauve sylvestre / Petit-fromage

Görög: Μολόχα, Αγριομολόχα / Αμπελόχα / Αμπελόχη / Μαλάχη η αγρία / Μάλβα / Μάλβα η άγρια / Μολόχα αγρυρόφυλλος / Μολόχα η αγρυρόφυλλος / Μουλάγκα

Holland: Groot kaasjeskruid, Groot kaasjeskruid soort

Ír: Lus na Meall Muire

Izraeli:חלמית גדולה

Japán: コモンマロウ / うすべにあおい

Lengyel: Ślaz dziki

Német: Wilde Malve, Algiermalve / Gartenpappel / Grosse Käsepappel / Hanfpappel / Hasenpappel / Malve / Mauretanische Malve / Ross-Malve / Rosspappel / Waldmalve

Norvég: Apotekarkattost, Apotekerkattost, Kattost

Olasz: Malva selvatica, Malva / Malva silvestre / Malva sylvestris

Orosz: Мальва лесная, Просвирник лесной

Perzsa: پنیرک

Portugál: Malva / Malva-comum / Malva-das-boticas / Malva-maior / Malva-mourisca / Malva-selvagem / Malva-silvestre

Portugál Brazil: MALVA

Spanyol: Malva común, Alboeza / Malva / Malva alta / Malva sylvestris

Svéd: Rödmalva, Rød kattost / Vanlig rödmalva / Vildmalva

Szlovák: Slez lesný

Szlovén: Gozdni slezenovec, Slezenovec gozdni

Török: Büyük ebegümeci

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 236. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 23

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897, Flora Danica Hft. 21, Tab. 1223