EBNYELVŰFŰ

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): gyökér: alkaloida, glukoalkaloida, keserűanyag, kolin, cseranyag; levél: cseranyag, nyálka, nyomokban illóolaj, baktériumölő hatású anyag; általánosságban: alkaloidok, allantoin, cserző anyagok, cynoglosszin, gumi, illóolaj, konszolidin, lithospermin-sav, mérgező alkaloida, nyálka, pirrolizidin alkaloida, tanninsav

Mely részét gyűjtik: gyökér, levél

Ebnyelvűfű leírás:

Az érdesnyelvűek (Boraginaceae) családjába tartozó növény, melynek gyökere karó alakú, arasznyni hosszú. Maximum 80 cm magas, kétnyári növény. A tőlevelei és a szára alsó levelei hosszú nyelűek, simán molyhosak, fodros élűek; a szár felső levelei lándzsásak, hosszúkásan kihegyezettek. Virágai pirosak, majd kékek; kunkorban állnak.

Betegségek kezelése:

Ennek a növénynek a gyökerét már a középkorban is felhasználták sebgyógyításra, ezenkívül nyugtató hatása miatt is becsülték, valamint köhögésre vagy gyomor-, illetve bélpanaszokra is alkalmazták. A gyökeret a népi gyógyászatban vérhas, vese- és húlyaghurut ellen, a levelet nehezen gyógyuló sebek kezelésére használták. Mivel a faj mai tudásunk szerint rákkeltő és májkárosító anyagokat tartalmaz, már nem javasolt a használata.

Ebnyelvűfű hol honos:

Európa és Ázsia

Figyelmeztetés:

Mivel a faj mai tudásunk szerint rákkeltő és májkárosító anyagokat tartalmaz, már nem javasolt a használata.

Termőhelye:

Szárazabb, homokos talajon terem.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Ebnyelvűfű szinonímák:

orvosi ebnyelvűfű, közönséges ebnyelvűfű

Latin név: Cynoglossum officinale, Cynoglossum officinale L., Cynoglossum officinalis

Angol: hound’s-tongue, Common Hound’s Tongue / Common Hound’s-tongue / Dog’s tongue / Dog’s Tounge / Gipsy Flower / Gypsy flower / Hound’s-tongue / Hound’s tongue / Hound’s Tounge / Hound’s-tongue / Hound’s-tongue / Hound’s-tounge / Rats and Mice

Finn:Koirankieli, Koirankiele / Rohtokoirankiele / Rohtokoirankielet / Rohtokoirankieli

Francia: Cynoglosse officinal, Cynoglosse / Langue de chien

Görög: Κυνογλωσσο

Holland: Veldhondstong, Gewone hondstong / Hondstong

Ír: Teanga chon

Kínai: 红花琉璃草

Lengyel: Ostrzeń pospolity

Német: Gebräuchliche Hundszunge, Gewöhnliche Hundszunge, Echte Hundezunge / Echte Hundszunge / Gemeine Hundszunge / Venusfinger

Norvég: Hundetunge

Olasz: Lingua di cane vellutina, Cinoglossa / Cinoglosso / Erba vellutina / Lingua di cane

Spanyol: Cinoglosa, Bizniega / Lengua de perro / Viniebla

Svéd: Hundtunga

Szlovák: Psojazyk lekársky

Szlovén: Navadni pasji jezik / Pasji jezik navadni

Török: Köpekdili / Köpekdiliotu

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 119. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 14

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Flora Danica Hft. 20, Tab. 1147, Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 82, Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 4 Tafel 19