Cukorgyökér

Cukorgyökér, az ehető és igénytelen növény.

A cukorgyökér (Sium sisarum) egyszerű, könnyen tartható, magról is jól szaporítható évelő növény, gyógynövény vaskos mellékgyökerei zöldséghez hasonlóan ehetők.

Nem is értem, hogy kertbarátok miért nem tartják? Semmi gond nincs vele.

Lehet, hogy a te kertedben is megbújik, csak még nem ismerted fel a benne rejlő – konyhai – lehetőségeket.

A cikk elolvasása után nézz körben kertedben, hátha már most megtalálod, vagy megkeresheted a leendő helyét, ahová a jövőben ültetni fogod, hiszen megéri egy kis helyet szorítani a kiskertedben is.

Ázsiai, talán kínai őshazájából mint ehető növényt már vagy 2000 éve behurcolták Európába.

Jelenleg hazánkban a természetben található példányai fokozottan védettek!

Kertekben mind az alapfaj, mind vaskosabb gyökerű variánsai megtalálhatók, nem is olyan ritkaságok, hiszen rendkívül könnyű tartani.

Sokan talán nem is tudják, hiszen fel sem ismerték, milyen kincsek rejtőznek a kertjükben.

A második évtől évente magot hoz, így könnyű felszaporítani mind magról, mind tőosztással.

 

Cukorgyökér ízvilága, gyűjtése, felhasználása

Gyökerei ősztől tavaszig gyűjthetők, nyersen, párolva, főzve, sütve ehetők.

A neten is számos ételkészítési recept található.

A gyökér hasonlóan édeskés ízű, mint a paszternák, de nincs erős aromája mint amannak.

Valaha helyenként termesztették, de inkább ínségeledel, vésztartalék élelmiszer volt, akárcsak a csicsóka.

Levelei kifejezetten elegánsak, dekoratívak, így akár dísznövényként is megállja a helyét!

Rapaics Raymund a következőket írja 1934-ben:

(Rapaics Raymund: A kenyér és a táplálékot szolgáltató növényeink története. Bp. 1934. 39. oldal)

Gyógyhatása a gyökérnek mindössze annyi van, hogy a megfigyelések szerint nagyobb adagot fogyasztva enyhe vízhajtó hatás jelentkezik.