csüngőbelénd

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): hioszciamin-, atropin-, szkopolaminalkaloida, kolin, betain, szkopoletin, alkaloidok, koffeinsav, rutin, szkopolamin

Mely részét gyűjtik: gyökértörzse, melyet ősztől tavaszik gyűjtenek

Leírás: A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó, évelő növény. Gyökértörzse kúszó, arasznyi hosszú, 1-2 ujjnyi vastag, szagtalan, undorító ízű. Szára egyenes, 20-40 cm magas, lágy. Levelei a szár tetején sűrűn állank, 10-15 m hosszúak, elliptikusak, vagy tojásdadok, lágyak, ép szélűek. Harang alakú virágai a levelek hónaljában egyesével állank, hosszú kocsányon lecsüngők, hengeres alakúek, kívül barnáslila, belül zöldes színűek. Termése gömbölyű, kb. 6 mm étmérőjű tok. Ennek a mérgező növénynek a gyökerét régen állítólag gyakran használták afrodiziákumként és főként az ún. “boszorkánykenőcsök”-höz keverték.

Betegségek kezelése: Gyógyszerkészítményekben – elsősorban nyugtalan idegbetegek erős csillapítójául – használják. Sok helyütt a nadragulyalevél helyett is használatos a hasonló összetevők miatt. Összetevők szempontjából hasonlóságot mutat a beléndekhez is. A természetes gyógyászatban a krajnai farkasbogyót külsőleg alkalmazzák reuma vagy fogfájás esetén. Manapság azonban inkább készen – egyes gyógyászati termékek összetevőjeként – lehet fellelni. Készítményeit nyugtalan idegbetegségek erős csillapítójául használják.

Hol honos: Egész Európa magasabb hegyvidékein termő, Magyarországon a Bükk, a Mátra és a Börzsöny bükköseiben, sziklás völgyekben előforduló növény.

]Figyelmeztetés: Nagyobb adagokban halálosan mérgező! Adagolását nagyon pontosan be kell tartani, mert különben komoly egészségkárosodást okoz. A növényben található atropin kémiai szerkezete szerint egy ún. tropán vázas alkaloid, melyet a beléndek (Hyoscyamus niger), a csüngőbelénd (Scopolia carniolica), az ebszőlő (Solanum dulcamara), a nadragulya (Atropa belladonna), a mandragóra (Mandragora officinarum) és más, a burgonyafélék családjába tartozó növényekből vonnak ki. Az alkaloid a növényekben másodlagos anyagcseretermékként keletkezik, és gyógyszerként számos, az ún. paraszimpatikus idegrendszert* gátló hatása van. A tropán alkaloidokat tartalmazó növényi kivonatokat évszázadok óta használják az orvoslásban, pl. sebek, köszvény vagy alvászavarok kezelésében. Az atropin elsődlegesen hatással van: a könny-, a nyál-, és a verejtékmirigyek kiválasztásának, valamint a hörgő váladék és a gyomorsav termelődésének a csökkenésére, a gyomor-béltraktusban és a húgyhólyagban lévő simaizomzat tónusának és a gyomor-béltraktusban és a húgyhólyagban lévő simaizomzat tónusának és mozgékonyságának a csökkenésére, hörgőtágulásra, valamint a szívritmus változásra, hatására a pupilla kitágul és a szem akkomodációs képessége csökken. Mellékhatásai között jelentkezhet szívműködés zavara, szédülés, hányinger, homályos látás, egyensúly-vesztés, pupillatágulat, fényérzékenység, zavar, izgatottság és hallucinációk.Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2013-ban 0,016 µg/ttkg akut referencia dózist (ARfD) állapított meg az atropin és egy másik tropán alkaloid, a szkopolamin összegére. Ez az a napi bevitel mennyiség, amelyet meghaladva a termék fogyasztásával az egészségügyi kockázat már nem zárható ki. *Magyarázat: A paraszimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, fontos szerepe van az emésztés és a kiválasztás szabályozásában.

Termőhelye: magasabb hegyvidékeken, alhavasi tájakon

Jogszabályi védettség: Hazánkban a krajnai farkasbogyó (Scopolia carniolica) jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.

Szinonímák: farkasbogyó, szkopoli füve, szkopoliafű, krajnai farkasbogyó, krainai farkasbogyó, csüngő beléndek, csüngőbeléndek

Latin név: Scopolia carniolica, Scopolia carniolica Jacq.

Angol: henbane bell, Russian Belladonna / Scopolia

Finn:Skopolia

Francia: Scopolie de Carniole, Scopolie du Caucase

Lengyel: Lulecznica ukraińska

Német: Krainer Tollkraut, Tollkraut, Skopolie

Norvég: Galneurt, Galnebær / Galnebær

Olasz: Scopolia

Spanyol: Scopolia

Svéd: Dårört

Szlovák: Skopólia kranská

Szlovén: Bunika / Bunika kranjska / Kranjska bunika / Kranjski volčič

Török: Canotu / Deliceot / Deliotu / Kaniyol Deliotu

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 117. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 11

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0