cseresznye

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): Nyálkaoldó, vizelethajtó, szívműködést serkentő anyagokat tartalmaz. allantoin, almasav, amygdalin, arginin, aszkorbinsav, aszparagin, aszparaginsav, béta-karotin, bór, bórkősav, cianidin, cink, citromsav, cukrok, ecetsav, eugenol, fehérje, fenilalanin, foszfor, fraxinol, fruktóz, fumársav, galluszsav, glicin, glutamin, glutaminsav, glükóz, gumi, gyümölcscukor, rostanyag, szerves savak (folsav, citromsav, almasav, borostyánkősav, szalicilsav), jód,réz, A vitamin, B6 vitamin, B12 vitamin D vitamin, E vitamin, K vitamin, antocián, flavonoid, hamu, hidrogéncianid, hyperozid, illóolaj, izovaleriánsav, kalcium, kálium, karotinoid, koffeinsav, kumarin, kvercitrin, leucin, magnézium, mangán, mannit, metil-szalicilát, nátrium, olaj, palmitinsav, pektin, prolin, rutin, szálak, szénhidrát, szerin, szorbitol, sztearinsav, szukcinsav, tanninok, tanninsav, tejsav, tirozin, treonin, ursolsav, valin, vas, vitamin B1, vitamin B2, vitamin B3, vitamin B5, vitamin C, víz, zsír

Mely részét gyűjtik: gyümölcs-kocsány (cseresznyeszár)

Leírás: A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növény. Cseresznye néven leggyakrabban a vadcseresznyefát (Prunus avium), illetve annak valamely termesztett változatát, vagy annak csonthéjas gyümölcsét értik. Képviselőik az északi félgömb mérsékelt égövi területein őshonosak: két fajuk Amerikában, három Európában, a többi Ázsiában. Maximum 10 méter magas, lombhullató fa. Kerek, piros, vagy feketéspiros csonthéjas terméseket hoz. Több alfaja létezik, mint nemesítés. Kedvelt kerti növény, amelynek vad formája Közép-Európában lombhullató és kevert erdőkben is előfordul. Termései keresett gyümölcsök, gyógyászati célra a kocsányait használják fel. A szív alakú, gömbölyded, vörösen fénylő terméseknek már a puszta látványa is örömet okoz az embernek. Rájuk nézünk, s azonnal összefut a nyál a szánkban. Az emberiség már több ezer éve termeszti, nemesíti a cseresznyét és a meggyet. Fája az asztalosok és a pipakészítők körében keresett, kiváló minőségű, kemény, vöröses-sárga színű. A fatörzs fényes, sötétbarna, a fekéreg idővel hosszanti irányban berepedezik és befeketedik.

Betegségek kezelése: A gyümölcskocsány (cseresznyeszár) teáját érösszehúzóként és vizelethajtóként használják például húgyhólyaggyulladásra, izületi gyulladásokra vagy köszvényre. Teáját nyálkaoldóként, vizelethajtóként, szívműködést serkentőként fogyasztják. A valódi tea pótszereként is fogyasztják. A szívműködést serkentő hatóanyagok felderítése Králik Lajos nevéhez fűződik. A gyümölcs is igen jótékony hatású. Jelentős mértékben támogatják az emésztést és a kiválasztást (túlsúly, székrekedés), a szervezet méregtelenítését (máj, vese), csökkentik a koleszterinszintet (szív, erek), gyulladásgátló és reuma ellenes hatásuk is van, vörös színezőanyaguk antioxidánsként működik (daganatellenes hatás), jótékonyan befolyásolja az inzulintermelést (cukorbetegség). A bennük található ásványi anyagok előnyösen hatnak a pajzsmirigyre, a csontokra, az izmokra, a bőrre, a hajra, a fogakra és a vérképzésre.

Hol honos: Európa és Nyugat-Ázsia

]Figyelmeztetés: A többi Prunus fajhoz hasonlóan a magvai mérgezőek. Vigyázat! Vizet ne igyunk a cseresznyére, mert vízzel érintkezve a termések megduzzadnak, erjedni kezdenek és kellemetlen bélgázok keletkeznek, melyek puffasztanak is!

Termőhelye: A cseresznye Nyugat-Ázsiából (India, Kína) kerül hozzánk, ahol az első fajtáit már a rómaiak előtt 1000 évvel termesztették. Vadcseresznyére és meggyre napjainkban Dél-Ázsiában és Dél-Európában bukkanhatunk.

Összetéveszthető: Az alnemzetséget az különbözteti meg a Prunus nemzetség többi képviselőjétől, hogy virágai nem magánosan állnak, hanem 2–5 tagú csomókba tömörülnek, sima héjú termésén pedig csak igen sekély barázda található, vagy semmilyen.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik: Áprilistól májusig virágoznak. A termések júniusban érnek.

Szinonímák: vadcseresznye, madárcseresznye

Latin név: Prunus avium, Cerasus avium, Prunus avium ssp. Silvestris

Angol: cherry, Wild cherry, bird cherry, Cereza, Cherry, Gean, Mazzard, Sweet cherry

Finn:Imeläkirsikka, Linnunkirsikkapuu

Francia: Bigarreautier, Merisier, Cerisier, Cerisier des oiseaux, Merisier des bois

Görög: Κερασιά Η Γλυκόκαρπη

Holland: Zoete kers, Zoete kersen

Ír: Crann silíní fiáin

Japán: セイヨウミザクラ / せいようみざくら

Kínai: 甜櫻桃 / 欧洲甜樱桃

Lengyel: Czereśnia ptasia, Czeremcha zwyczajna, Czereśnia

Német: Kirsche, süss; Vogel-Kirsche, Gemeine Vogelkirsche, Herzkirsche, Süsskirschenbaum

Norvég: Søtkirsebær, Morell, Villmorell

Olasz: Ciliegio, Ciliegia, Ciliegio da frutto, Prunus avium

Orosz: Черешня

Perzsa: گیلاس

Portugál: cerejeira

Portugál Brazil: Cereja, Cerejeira

Spanyol: Cerezo silvestre, Cereza, Cerezo, Cerezo de monte, Guereciga, Guindo zorrero, Maroviña, Prunus avium

Svéd: Sötkörsbär, Fågelbär

Szlovák: Čerešňa vtáčia

Szlovén: Češnja, Češnja 

Török: Kiraz

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 106. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 4

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0