csarab

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): arbutin, hidrochinon, alkaloida, flavonglikozida, enzim, fumársav, cseranyag, szaponin, keményítő, gumi, gyanta, eirkolin, zsír, nyálka, illóolaj, ásványi anyagok, citromsav, cserző anyagok, enzimek, flavin, flavoglikozid, flavonoid, hidrokinon, kalcium, karotinok, kvercitrin, metilarbutin, nyálka, szaponin, szerves savak, szilíciumsav, tanninok, tanninsav

Mely részét gyűjtik: virágos, leveles hajtás

Leírás: A hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó, 30-40 cm magas félcserje. Szára fás, seprősen elágazó, levelei 2 mm hosszúak, pikkely alakúak, 3-4 sorban állnak, egymást borítják. Virágai füzéres fürtben állnak, 3-4 mm vastagok, ibolyásrózsásak, virágainak négy szirma harangra emlékeztet. Kedvelt kerti növény. Régebben felhasználták a csarabot természetes szálak színezésére is.

Betegségek kezelése: Teája vese- és hólyagbajokban vizelethajtó és vizeletfertőtlenítő, bélhurut ellen összehúzó hatású. E mellett erősítő, nyugtató, vértisztító, izzasztó és lázcsillapító. A limoges-i egyetem francia kutatócsoportja kimutatta, hogy a hagyományosan a csarabnak tulajdonított gyulladáscsökkentő tulajdonság egyik alkotórészének, az urszonsavnak köszönhető, amely képes a lipoxigenáz enzim tevékenységét is gátolni (innen eredeztethető a rák kialakulási mechanizmusával szemben kifejtett védelmező tevékenysége). A csarabot a leggyakrabban a húgyutak heveny és idült gyulladása esetén javasolják. Vízhajtó tulajdonsága miatt veskő esetén kiváló kiegészítő kezelést jelent. Reumás eredetű gyulladások és köszvény kiegészítő kezelésére kiváló. Húgyúti fertőtlenítőként a medveszőlőt hatékonyabbank tartják. A csarab más növényekkel együtt használva kiváló méregtelenítő hatású.

Hol honos: Egész Európában elterjedt törpecserje. Hazánkban tömegesen Zala, Vas és Sopron megye területén fordul elő.

]Figyelmeztetés: A csarabnak mind ezideig semmilyen mérgező vagy káros hatása nem ismert. Még hosszan tartó alkalmazása esetén sem volt semmilyen mellékhatása.

Termőhelye: Ritkás erdőkben, kiszáradó lápokban, tőzegekben, savanyú talajokon, erdei fenyvesekben nő.

Összetéveszthető: A különféle erika (hanga) fajok felhasználási területe más és más. A cserjés hangát (Erica arborea) főleg azért keresik, mert hajtásának megvastagodott alapjából jó pipát lehet készíteni. E mellett színezőnövényként is használják. Az alpesi erikát (Erica carnea) sok erika fajhoz hasonlóan söprűk készítésére használták. E mellett vizelethajtóként és izzasztóként, tejelválasztást elősegítőként, valamint gyulladt és erősen igénybe vett bőrre is alkalmazható. A mocsári erika (Erica tetralix) leveleit és virágait időnként köhögés ellen használják.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik: Virágzó hajtását júliustól szeptemberig gyűjtjük (beszáradási aránya: 3:1).

Szinonímák: seprűvirág, csarabfű, közönséges csarab, erika, hanga, avarhanga

Latin név: Calluna vulgaris (L.)Salisb., Erica vulgaris L., Ericodes vulgaris (L.) Merino

Angol: Common Heather, Broom Heather, Calluna, Common Heath, Common Ling, Heather, Heather, Ling, Scotch heather, Scots Heather, True heather

Finn:Kanerva, Kanverva

Francia: Callune vulgaire, Bruyère callune, Brande, Bruyère, Bruyère commune, Callune, Fausse bruyère, Petite bruyère

Holland: Struikhei, Struikheide

Ír: Fraoch mór

Japán: カルーナ属 / カルーナ・ウルガリス

Kínai: 帚石楠

Lengyel: Wrzos, Wrzos pospolity, Wrzos zwyczajny

Német: Besen-Heide, Besenkraut, Brandheide, Erika, Gemeines Heidekraut, Heidekraut, Hoaden, Immerschön, Kuhheide, Sandheide, Zetten

Norvég: Røsslyng, Bulyng, Bustelyng, Hestelyng, Lyng

Olasz: Brughiera, Brugo, Calluna, Calluna vulgaris, Erica calluna

Orosz: Ве́реск обыкнове́нный

Portugál: Leiva, Mongariça, Queiró, Queiró-das-ilhas, Queiroga, Rapa, Torga, Torga-ordinária, Urze, Urze-roxa

Portugál Brazil: Urze

Spanyol: Brezo, Bermeja, Brecina, Brezo común, Bruza, Calluna vulgaris, Carpaza, Mogariza, Querihuela, Quirola

Svéd: Ljung, Höstljung

Szlovák: Vres obyčajný

Szlovén: Jesenska vresa, Vresa jesenska

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 106. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 41

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Flora Danica Hft. 12, Tab. 677