Csalán gyűjtése. Mikor is?
Állandó vitatéma szokott lenni, hogy ki mikor gyűjti a csalánt és főleg, hogy mikor jobb gyűjteni?
Csalán gyűjtése
Főzeléknek
Nem vagyok hivatott ,,ex katedra” kijelenteni az igazságot, mely ugye amúgy is relatív, csupán könyveim, tapasztalatom és a józan paraszti ész után menve írok pár dolgot, igen röviden.
Azzal kezdeném, hogy a csalán, a bodzavirág és az akácvirág ,,édestestvérek” közel egyszerre nyílnak és közel egyszerre gyűjthetők, legalábbis magam ezt teszem.
A csalánt gyakorlatilag tavasztól őszig bármikor meg lehet találni, az a kérdés, milyen állapotban és mi célra gyűjtenénk.
A legkorábbi gyűjtés ideje kb. most van /vagy korábban/ sokan meg is szedik teának.
Ám ilyenkor még legjobb főzeléknek szedni!
Azért, mert ilyenkor talán a legmagasabb vitamin és ásványi anyag tartalma, valamint levele még nem fosztható le a szárról, mert még szétszakad a növény.
Teának
Ugyanis teának a lefosztott levelét gyűjtjük, az a legértékesebb teadrognak való része, melynek gyűjtési ideje az erősebb hajtások növekedésétől a virágzásig terjed.
A helyzet aztán egészen az őszi fagyokig ugyanez!
Vagyis a lekaszált csalán helyén növő gyenge hajtások mehetnek ,,spenótnak”, az erősebb hajtások a virágok megjelenéséig mehetnek teának, leveleit lefosztva.
Azt azonban érdemes tudni, hogy az első szedésű főzeléknek való és szintén az első szedésű teadrog /lefosztott levele/ messze értékesebb, mint a későbbi szedésűek!
Mindenki összehasonlíthatja az első szedést a nyári szedéssel és azonnal látja a különbséget: az első szedés mélyzöld száratmány, láthatóan vastagabb levelek, még a nyári szedés világosabb zöld, vékonyabb, pergamenszerű levelekkel.
Érdemes összehasonlítani !
Csalán gyűjtése – hogyan?
És végül idéznék egy régi, gyógynövény gyűjtés szempontjából máig megbízható forrást a csalán gyűjtéséről.
,,A növényt sarlóval vagy kaszával vágjuk le.
A tövénél levő sárga leveleket leszedjük, majd a szár alját megfogva egyetlen mozdulattal lehúzzuk a szárról az összes levelet.
Kezdő gyűjtők ruhával csavarják be a kezüket, a gyakorlott gyűjtők viszont csupasz kézzel dolgozhatnak, mert megszokják a csípést.
A szár végén lévő 3 kis levél a szárcsúccsal együtt tehető az áruba.
A friss vágású csalánról sokkal könnyebb a fosztás, mint az elfonnyadtról, ezért célszerű helyben lefosztani.
A csalánlevelet kiteríthetjük helyben a napra is pár órára, de a végleges szárítást mindenképpen árnyékban kell végezni.
Rendszerint padláson szárítjuk.
5 kg nyers levélből lesz 1 kg száraz levéldrog.”
/Bodor Kárlmán: Vadon termő gyógynövények. Mezőgazdasági és Állami Erdészeti Könyvkiadó, Bp.1957./
Mottó: Örülj! Mosolyogj! Hát élsz!
KATTINTS IDE A FITOTERAPEUTA SZAKÉRTŐK ELÉRÉSÉHEZ!
A szerző
