Cickafark, édes cickafark, vagy más néven, patikaillatú cickafark.
Édes cickafark
Hivatalos magyar neve hegyközi cickafark (Achillea crithmifolia), mely védett növény, 5.000 Ft eszmei értékkel, 1982 óta.
Alig ismert gyógynövény és amint látható, pompás kerti disznövény. Most kezd megindulni a virágzása a kiskertemben.
A szomszéd fala mellett csendben meghúzza magát, lassan terjed, csak gyomlálni kell időnként.
Pohárba, felszínre vetett homokszemnél kisebb magvaival remekül szaporítható, és az az igazán védett növény, amit mi védünk, vagyis fenntartunk.
Egyébként helybe vetve csak szerencsés tavaszon kel ki a növénykék egy része és a csíraképes mag gyűjtésének titkára is ráment egy-két évtizedem.
Nem jön ki a képeken, de szemmel láthatóan halovány sárgás árnyalatú a virágzata, szemben a közönséges cickafark fehér virágzatával.
Legegyszerűbb felismerési módja, ha a virágból egy csipetnyit megrágunk.
Feltűnően édes-fűszeres ízt érzünk, még a közönséges cickafark virágzata megrágva kesernyés, fűszeres, semmiképpen nem édes ízű.
Érdekessége
Másik érdekessége, hogy a megszárított virágzata megdörzsölve igen kellemes, jellegzetes ,,patika illatú”, csak ahhoz tudom hasonlítani.
Növényünket jó emberöltővel ezelőtt Rácz Gábor és munkacsoportja vizsgálta.
Állatkísérletekkel igazolták egyféle féregfertőzés elleni hatékonyságát, sőt humán vizsgálatokba is kezdtek, de pénz és engedélyek híján felhagytak a vizsgálatokkal.
Azóta is csak néhány kutatásról tudok, melyek alig hoztak valamicske eredményt.
A lényeg, hogy ez egy ún. ,,azulénmentes” cickafark faj, vagyis illóolajából hiányzik a közönséges cickafark legfontosabb hatóanyaga.
Más komponensekben viszont alig tér el a két faj egymástól, vagyis ma is rejtély, hogy mely hatóanyagához köthető a népi gyógyászatban valaha alkalmazott féregölő hatása.
Édes cickafark – patikaillatú cickafark – magszedése
(Achillea crithmifolia, hegyközi cickafark)
Azért tartom ezt a gyógynövényt, mert az egyik legbiztonságosabb féregellenes növényünk, és csodaszép, vajsárga virágú, amit sajnos a kép teljesen képtelen visszaadni.
Tudnunk kell, hogy a féregellenes gyógynövények jó része erős hatású és gyakran mérgező is.
A két leghatékonyabb ilyen növényt egy emberöltővel ezelőtt vonták ki az orvosi gyakorlatból. Miért?
Az első nem megfelelő alkalmazásnál vakságot okozott – volt is rá bőven példa -, a másik pedig már kisebb túladagolásnál is hallóideg bénulást, magyarán süketséget. No ez az azulénmentes cickafark biztosan nem fog ilyeneket csinálni.
A képek magukért beszélnek. Ráment egy fél napom a begyűjtéstől a mag zacskózásáig. És azt nem is említve, hogy a két hónapos aszály idején naponta kellett öntözni!
Sok éves tapasztalatom, hogy ha kiszárad a melegben a virág, bizony fél nap munka ide, fél nap munka oda, egy huncut porszemnyi magot sem fogok tudni kidörzsölni belőle.
Szóval elmostam az edényeket és jön a fürdés, mert szó szerint a fejem búbjától a talpamig mindenemet beborította az a bizonyos patika illatú növényi, édeskés-kesernyés por, mely a szelelésnél mindent belepett.
Szóval miért csinálom, azonkívül, hogy csodálom ezt a pompás növényt?
Fenntartok és lassan szaporítok is egy védett növényt, hiszen a hegyközi cickafark bár egyes helyeken azért még bőven található, de védett növény.
Ha egyszer majd több lesz belőle, netán nagybani termesztését is megoldják, akkor a jövő természetgyógyászainak a kezében lesz egy biztonságos féregellenes növényi szer.
És … nem látszik? Mindennél jobban szeretek gyógynövényekkel foglalkozni. Pláne ami még dísznövénynek is beválik.
A növényt a kiskertemben tartom, jó 20 éve gondozom. Botanikus kertből származó magból lett ültetve, felszaporítva.
A mottó: Örülj! Mosolyogj! Hát élsz!
KATTINTS IDE A FITOTERAPEUTA SZAKÉRTŐK ELÉRÉSÉHEZ!
A szerző
