Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): alkaloidok, fehérje, flavin, flavoglikozid, húgysav, Illóolaj, keserűanyag, koffeinsav, konin, mérgező alkaloida, zsír

Bürök beírás:

Maximum két méteresre megnövő egy, vagy kétnyári növény, melynek tipikus usmertetőjegye az üreges, finoman rovátkolt, kéken deres szár. Ez a mérgező faj arról vált híressé, hogy a görög filozófus, Szókratész (kb. Kr. E. 469-399) – akit az ifjúság megrontása és új istenek imádása miatt “bürökpohár” általi halálra ítéltek – kivégzésének eszköze volt. Ugyanakkor korábban gyógynövényként is használták, de erősen mérgező, életveszélyes anyagai miatt ez ma már nem szokásos.

Betegségek kezelése:

A foltos bürök nedvét az orvosi tisztesfű (Stachys officinalis) és az édeskömény (Foeniculum vulgare) magjaival keverték össze, s ezt alkalmazták például a sztrichnin és más mérgek ellenanyagaként. A XV-XVI. században a gyökereket köszvényes fájdalmak csillapítására használták, az 1760-as évektől rákos daganatok kezelését is végezték bürökkel. Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz).

Bürök hol honos:

Európa, Ázsia és Észak-Afrika

Figyelmeztetés:

Erősen mérgező! Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. A régi Athéni (görög) törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható halálbüntetés egyik nemeként szerepelt, Szókratészt ezzel végezték ki. A tüneteket elsőként ekkor írta le Platón.

Összetéveszthető:

A foltos bürök, mely erősen mérgező összetéveszthető a szintén mérgező ádázzal (Aethusa cynapium), illetve a gyógyászatban ma már nem használatos erdei turbolyával (Anthriscus sylvestris) – ez utóbbit régebben természetes szövetek színezésére használták, valamint emésztési panaszokra gyógyfűként. Az ádáz úgy néz ki, mint a simalevelű metélőpetrezselyem vagy a gyökérpetrezselyem. Az ádáz onnan is felismerhető, hogy leveleinek a fonákja erősen csillog. A foltos bürök e mellett sajnos könnyen összetéveszthető a közönséges ánizzsal (Pimpinella anisum). A régebbi gyógyszerkönyvek a foltos bürköt is alkalmazhatónak tartották a gyógynövényterápiában, melynek termése külsőre majdnem az összetévesztésig hasonlít az ánizs termésre. Míg az ánizs kellemes, addig a foltos bürök termése – konin tartalmánál fogva – összedörzsölve kellemetlen “egérszagot” áraszt.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Bürök szinonímák:

foltos bürök

Latin név: Conium maculatum, Cicuta maculata

Angol: Conium, Carrot Fern, Deadly hemlock, Fool’s Parsley, Hemlock, Hemlock, Herb Bennet, Beaver Poison, Kecksies, Kex, Mother die, Poison, Poison hemlock, Poison parsley, Spotted cowbane, Spotted hemlock, Spotted parsley, St. Bennett’s herb

Finn:Myrkkykatko

Francia: Ciguë tachée, Grande ciguë, Cigue, Ciguë tachetée

Görög: Κώνειο

Holland: Gevlekte scheerling

Ír: Moing mhear

Izraeli:רוש עקוד

Japán: ドクニンジン

Kínai: 毒参

Lengyel: Szczwół plamisty

Német: Fleckenschierling, Gefleckter Schierling, Schierling

Norvég: Giftkjeks, Skarntyde, Flekk-kjeks

Olasz: Cicuta maggiore, Cicuta, Conium

Orosz: Болиголов пятнистый

Perzsa: شوکران

Portugál: Conium

Portugál Brazil: cicuta, Cicuta-maior

Spanyol: Cicuta, Conium maculatum

Svéd: Odört

Szlovák: Bolehlav škvrnitý

Szlovén: Mišjak pikasti

Török: Baldıran

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 75. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 36

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897