Büdös libatop, vagy régies nevén kutyabűvölő laboda.
Kutyabűvölő laboda – büdös libatop.
Gyakori gyomnövény, egykor gyógynövény.
Ha valaki gyomlálás közben gyanúsan büdös szagra lesz figyelmes, akkor rendszerint a büdös libatopot /régebben kutya laboda/ találta meg.
Kutyabűvölő laboda
Sok helyen gyakori növényünk és ahol egyszer bekerül a kertbe, nehéz a szabadulás, hiszen jellegtelen terjengő kis növényként könnyen elbújik mások mellett.
Néhány régi forrás egykori használatáról:
,,Büdös libatopp. Némeljek jónak tartják főtt vizét inni a hysterica Aszszonyoknak. Bizonyosabb haszna az, hogy a barmok sebjéből a nyüvet ki veszti, ha levelét megtörve rá rakják.”
/Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv. Debrecen, 1813./
,,Büdös laboda, östör paréj, kutya laboda…. a kutyák a szagától is gerjedeznek, innét Atriplex canina a neve, quod ex canum urina nascatur. A méh anya szenvedő asszonyok köldökére kötni nagy haszonnal szokták…”
/Veszelszki Antal: A növény-plánták országából. Pest, 1798./
,,Igen erős lúg vagy húgy vagy más szagú, több ízben kell kezet mosni, hogy a szaga eltűnjön….”
/Barra István: Növénytan. Pest, 1841./
És egy mai könyvből is idézek
,,Veszelszki még nem tudhatta, hogy mitől ,,gerjedezhetnek” a kutyák, csak a növény erős bűze miatt feltételezhette, ahogy később mások is, hogy a bűz a tüzelő szuka szagához hasonlíthat, azért kedvelik a kutyák annyira feltűnően a kutyalabodát.
Jó száz évvel később jöttek csak rá, hogy nem egészen kutya szagról van itt szó, hanem egy trimetil-amin nevű vegyületről, mely egy erős heringszagú vegyület és többnyire fehérje bomlási termékekben fordul elő. Ezért, tehát a ,,dögszagért” kedvelik annyira az ebek, hisz városszéli kutyások jól ismerik, hogy mennyire kellemetlen egy mezei csavargásból, s dögszagtól – mert meghempergett benne – bűzlő állat.Talán egykor a sikeres vadászatot biztosíthatta ez a ,,szagfedezék” a kutyáknak.
Ha valaki ki akarja próbálni a kutyáján a növény hatását, már ne Atriplex canina néven keresse a határozókban, mert a kutyaszag feledtével a növény is más nemzetségbe lett sorolva.
Ma Chenopodium vulvaria-nak nevezik, magyar neve pedig ennek megfelelően hivatalosan is büdös libatop lett.
Növényünkre jellegtelen külseje miatt bizony nem könnyű rátalálni. Ha leszakítottuk, már könnyű az azonosítása, mert büdös szaga sokáig érezhető kezünkön. Kutyánk nagy érdeklődése is mutathatja jól sikerült növényhatározásunkat…”
/Kovács Péter Zoltán: Kutyabűvölés. Hatalom a harapós kutyák fölött. Bp. 1995/
És a mottó: Örülj! Mosolyogj! Hát élsz!
A büdös libatop bármilyen formájú felhasználása előtt mindenképpen érdemes kikérni fitoterapeuta szakértő segítségét/véleményét.
KATTINTS IDE A FITOTERAPEUTA SZAKÉRTŐK ELÉRÉSÉHEZ!
A szerző
