BORVIRÁG, borecs, uborkaszagú fű, uborkafű, kerti borágó, borágó

Borvirág

borvirág

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): alanin, alkaloidok, allantoin, almasav, antociánok, ásványi anyagok, ásványi só, aszkorbinsav, aszparaginsav, béta-karotin, cianidin, cink, cserző anyagok, cukor, ecetsav, fehérje, flavonoid, foszfor, fruktóz, gamma-linolénsav, gamma-linolénsav GLA, glicin, glükóz, gyanta, hidrogéncianid, illóolaj, kalcium, kálium, kálium-nitrát, keményítő, kobalt, kolin, leucin, linolénsav, magnézium, mangán, nátrium, nyálka, olaj, palmitinsav, rozmarinsav, szaponin, szénhidrát, szerin, szilíciumsav, sztearinsav, tanninok, tanninsav, tejsav, valin, vas, vitamin B1, vitamin B2, vitamin B3, vitamin C, víz, zsír, zsírsav

Mely részét gyűjtik: virágos, leveles hajtás

Borvirág leírás:

Az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozó fűszer- és dísznövény. Szára egyenes, 50-70 cm magas, húsos, levelei közül az alsók hosszú nyelűek, 5-15 cm hosszúak, a felsőbbek keskenyedők. Virágai égszínkékek, 2-3 cm szélesek. Fiatal leveleiből salátát készítenek. A borágó elterjedt dísznövény; a méhek kedvelt mézelő növénye. Fűszernövényként salátákhoz és szószok készítéséhez használatos. Virágát fűszerként salátákba, köretek és sütemények díszítésére használják, akár szárítva is. Az uborka eltevéséhez is használták, innen az egyik magyar neve: uborkafű. A konyhában a durva tapintású, finom ízű levelei használatosak, amelyeket még a szerteágazó növényszár teljes kifejlődése előtt kell begyűjteni. A világ legtöbb országában a növényt termesztik a kertekben, de akár virágládában is életképes. A borágó gyógyászati célú felhasználásáról már Avicenna (980-1037) híres arab gyógyító is írt. A legtöbb hatóanyagot a már virágzó növény felső része tartalmazza, amelyet májusban, vagy júniusban szokás begyűjteni. A borágó olaja kiváló omega-3 (linolénsav) és omega-6 (gamma-linolénsav) forrás.

Betegségek kezelése:

Az antik kortól a középkorig a kerti borágót melnakólia és szomorúság elleni gyógynövényként használták. Teája vizelethajtó, vese- és hólyagbántalmak, és hasmenés ellen használatos. Külsőleg toroköblítő és kelések, furunkulusok érlelésére borogatásként használják. Hagyományosan a borágó virágos hajtásvégeit használják izzasztó, nyugtató és vízhajtó hatásuk miatt. A borágóvirágból készült forrázat csillapítja a náthát és az enyhe heveny hörghurutot. Segíti a vese működését. A borágómagból kivont olaj bizonyos bőrproblémák kezelésére ajánlott: a bőr rugalmasságának elvesztése, kiszáradása, öregedése esetén, alkalmazható továbbá sebekre, lábszárfekélyre, égési sérülésekre, ekcémára, allergiás kiütésekre, aknéra és pikkelysömörre. A benne található omega-savaknak, valamint szelénnek köszönhetően kiváló gyulladáscsökkentő. Kiváló köhögés, reumás ízületi gyulladás, cisztás fibrózis esetén is. Jó ínygyulladás, foggyulladás esetén is. Vizelethajtó hatású, segítséget nyújt vesegyulladás, és hólyaggyulladás esetén, valamint méregteleníti a szervezetet.Teája ajánlott még depresszió, szorongás, stressz, figyelmetlenség, hiperaktivitás, figyelemhiány, vagy másnaposság esetén is. Jótékonyan hat a PMS (pre-menstruációs szindróma), valamint a klimaxban jelentkező hőhullámok esetén is. Fontos eleme a koleszterinszint-csökkentő teáknak. Segít kóros elhízás és cukorbetegség esetén.

Borvirág hol honos:

Földközi-tenger mellékén vadon, más részeken termesztik. Elsősorban Kis-Ázsiában, Afrikában és Dél-Európában honos. Őshazája a mai Szíria területe.

Figyelmeztetés:

A borágó veszélytelen növénynek számított, amíg fel nem fedezték, hogy a májra mérgező alkaloidvegyületeket tartalmaz. Ennél fogva a borágó virágos hajtásvégeinek alkalmazásához orvosi javaslat szükséges, mivel a pirrolizidin-alkaloidokat tartalmazó növények körébe tartozik. Jóllehet csak kis mennyiségben tartalmazza ezt az anyagot, a növényt forrázatként nem tanácsos alkalmazni, egyébként tiltja egy európai direktíva is. A borágómag zsírosolaja azonban semmilyen veszélyt nem rejt, és a bőrgyógyászatban belsőleg alkalmazzák. A fokhagymával való együttes alkalmazása a gyógyászatban ellenjavallt. Hosszú távú alkalmazása nem javasolt, várnadós és szoptatós kismamáknak a gyógynövény fogyasztása nem ajánlott.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik:

A virágokat a virágzás kezdetén gyűjtik be, és leginkább forrázatként használják. A zsírosolaj kinyerésére szánt érett magokat nyár végén szedik.

Borvirág szinonímák:

borecs, uborkaszagú fű, uborkafű, kerti borágó, borágó, borvirág

Latin név: Borago officinalis, Borrago Officinalis

Angol: Borage, Beebread, beeplant, Burrage, Common borage, Star-flower, Talewort

Finn:Rohtopurasruoho, Kurkkuyrtti, Purasruoho

Francia: Bourrache officinale, Bourrache, Bourreche

Görög: Βοραγο

Holland: Bernagie, Komkommerkruid

Ír: Borráiste gorm

Izraeli:זיפניים / זיפן רפואי

Japán: ルリジサ / ボリジ

Kínai: 琉璃苣

Lengyel: Ogorecznik Lekarski

Német: Borretsch, Biretsch, Blauhimmelstern, Boraken, Boretsch, Borgel, Gurkenkraut, Borungen, Echter Boretsch, Einjähriger Boretsch, Einjähriger Borretsch, Gegenfrassbleaml, Gurkenkraut, Herzblumen, Herzfreud, Liebäuglein, Wohlgemuth, Wohlmutsblumen

Norvég: Agurkurt, Hjulkrone, Borago, Lysblomst

Olasz: Borragine comune, Borago officinalis, Borragine

Orosz: Огуречная трава, Бораго

Perzsa: گل گاوزبان

Portugál: Borragem, boragem

Portugál Brazil: borragem

Spanyol: Borraja, Becoquino, Borago officinalis

Svéd: Gurkört, Borag, Stofferblomma

Szlovák: Borák lekársky

Török: Hodan