Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): almasav, alumínium, amygdalin, A-provitamin, arzén, ásványok, aszkorbinsav, béta-karotin, bór, bórkősav, bróm, cellulóz, cianidin, cink, citromsav, cserző anyagok, cukor, cukrok, fluor, foszfor, galluszsav, glükóz, hamu, hidrogéncianid, higany, illóolaj, kadmium, kalcium, kálium, karotinok, keserűanyag, kobalt, koffeinsav, króm, lecitin, magnézium, mangán, molibdén, nikkel, nitrogén, olaj, ólom, paraszorbinsav, pektin, réz, rubídium, rutin, szelén, szerves savak, szilícium, szorbinsav, szorbitol, szukcinsav, tanninok, tanninsav, trimetilamin, ursolsav, vas, vitamin C, víz, zsír

Mely részét gyűjtik: érett termés

Berkenye leírás:

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növény. Maximum 15 méter magas, lombhullató cserje, illetve fa formájában is fellelhető. Levelei szárnyaltak, a levélkék lándzsásak, 5-6 cm hosszúak. Végálló összetett ernyőt képez fehér virágokból és pirosas termésekből. Virágai kicsinyek, fehérek, dús fürtben csoportosulnak. Termése bogyószerű, 1 cm átmérőjű, sárgásvörös színű, fanyar ízű. A friss gyümölcsöt vitamin pótlására fogyasztják. Szörp, gyümölcslé, pálinka is készíthető belőle. Használják még C-vitamin előállítására, valamint cukorpótló szerként. A virágjából enyhe hashajtó és vizelethajtó hatású tea készíthető. Levele teapótlóként is ismeretes. Terméseit lekvárrá lehet feldolgozni. A berkenye érett termését a fürtről le kell szedni, majd akár napra is kiterítve, keményre meg kell szárítani. Kb. 3 kg friss termésből lesz 1 kg száraz áru.

Betegségek kezelése:

Termései igen gazdagok C-vitaminban, ezért régebben gyakran használták megfázás és skorbut kezelésére. Emellett a faj vizelethajtó és hashajtó hatással is rendelkezik. A megszárított termés főzetét vesekőképződés és általában a húgyutak megbetegedései esetében fogyasztják. A gyümölcsből kivonható szorbitot C-vitamin előállítására, valamint a cukorbetegek cukorpótlószerként használják. A berkenye virágjából enyhe hashajtó és vizelethajtó hatású tea készíthető. A berkenyefa levele teaként, az “orosztea” (gyarmati tea) pótlására is használható.

Berkenye hol honos:

Európa és Ázsia, Közép-Európában is gyakran előfordul

Figyelmeztetés:

Magvai kis mennyiségben tartalmaznak hidrogén-cianidot, amely azonban a főzés során megsemmisül.

Termőhelye:

hegyvidéki tölgyesek, fenyvesek, bükkösök, cserjések, tisztások

Jogszabályi védettség: Magyarországon a 13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet szerint 48 berkenye faj védett, természetvédelmi értékük egyedenként 10.000 Ft! A tárgyalt berkenye faj nem tartozik közéjük.

Mikor gyűjtik:

Termését szeptemberben és októberben gyűjthetjük. Beszáradási aránya: 3:1.

Berkenye szinonímák:

madárberkenye, veres berkenye, vörösberkenye, vörös berkenye, veres berkenye

Latin név: Sorbus aucuparia, Pirus aucuparia, Pyrus aucuparia (L.)Gaertn, Sorbus aucubaria

Angol: Rowan, Cock-drunk, Common Rowan, European mountain ash, European Rowan, Fowler’s service, Hen-drunk, Mountain Ash, Mountain Ash or Rowan, Quickbeam, Rowan Ash, Rowan Berry, Rowan Tree, Rowan, Rowanberry, Sorb apple, Witch-wood, Witchen

Finn:Koti pihlaja, Pihjala, Pihlaja

Francia: Sorbier des oiseleurs, Arbre à grives, Sorbier de grives, Sorbier des oiseaux, Sorbier sauvage

Holland: Wilde lijsterbes, Lijsterbes, Lijsterbes soort, Peer soort

Ír: Caorthann

Japán: おうしゅうななかまど

Kínai: 歐洲花楸

Lengyel: Jarząb pospolity, Jarzab pospolita, Jarząb zwyczajny, Jarzebina, Jarzębina

Német: Vogelbeerbaum, Vogelbeere, Aberesche, Amselbeere, Drosselbeere, Eberesche, Ebisch, Ebsche, Gemeine eber esch, Gemeine Eberesche, Gimpelbeer, Haweresche, Judenkirsche, Mehlbeere, Moosesche, Quitschbeere, Stinkholz, Vogelbeerenbaum, Vogelkirsche, Wielesche, Wilde Esche, Wilde Vogelbeere

Norvég: Rogn, Raon, Raudn, Raun, Røgn, Rønn, Rån, Skav

Olasz: Sorbo degli uccellatori, Sorbo

Orosz: Рябина обыкновенная

Portugál: Tramazeira

Spanyol: Capudre, Capudrio, Serbal de cazadores, Serbal silvestre, Sorbito

Svéd: Rönn, Vanlig rönn

Szlovák: Jarabina vtáčia

Szlovén: Jerebika, Mokovec -Jerebika, Navadna jerebika

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 88. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 27

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Flora Danica Hft. 18, Tab. 1034 / Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 284 / Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 3 Tafel 106