Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): knicin glikozidikus keserűanyag, nyálka, cseranyag, gyanta, illóolaj, nikotinsav, vitaminok, mikroelemek

Mely részét gyűjtik: a hajtás felső, 30-40 cm hosszú virágos, leveles részeket és az oldalhajtásokat kell gyűjteni, termés

Benedekfű leírás:

Fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó növény. Szára 1 méteresre is megnő, elágazó, tövén alul sörtés, felül ragadós, mirigyes szőrökkel borított. Levelei 10-30 cm hosszúak, molyhos-szőrösek, hosszas, lándzsás kerületűek. Virágfészkei a hajtások végén állóak, sárgák. Termései ún. kaszattermések, kb. 8 mm hosszúak, hengeresek, mély bordájúak. Fontos likőripari nyersanyag. A termése szappangyártásra alkalmas zsírosolajat tartalmaz. Világossárga virágai júniusban és júliusbn nyílnak. A gyógyászati szempontból legértékesebb szárát – oldalhajtásaival, valamint a felső virágos, leveles részeivel – virágzása idején a legalkalmasabb gyűjteni. Árnyékos helyen szárítva megőrzi színét, értékeit és nem fakul ki. Gyógyhatásait már az ókorban is ismerték. Napos, szélvédett, kevésbé igényes talajon is megél. A benedekfű elterjedésében, megismerésében nagy szerepük volt a bencés szerzeteseknek, akik Itáliából honosították és termesztették a kolostorok kertjében. Ennek eredményeként a XVI. században már egész Európában elterjedt. Vértisztító és rothadást kiűző gyógynövényként a pestis elleni, legismertebb gyógyszerré vált a középkorban. Matthioli mester azoknak a szoptató kismamáknak javasolta a benedekfű használatát, akiknek elapadt a tejük (ez a tudomány mai állása szerint ellenjavallt, mivel bejut az anyatejbe). A benedekfű a konyhában is felhasználható. Szárított virágát ételeink színezésére, “befestésére”, sáfrányként, illetve annak pótlására használhatjuk fel. Gyökerét felfőzve likőrök vagy gyógyborok készítésénél alkalmazhatjuk; kesernyés ízt kölcsönöz az italoknak, de gyógyhatása kiváló (mértékkel használva).

Betegségek kezelése:

A középkorban e növény segítségével próbálták legyőzni a pestist, míg ma főként emésztést segítő és étvágygerjesztő gyógyszerekben használják, emiatt a faj gyakran része gyomorkesrűknek. Föld feletti részeit antiszeptikus szerként sebtisztításra is használják. Alkalmazható nehezen gyógyuló sebekre, kelésekre, bőrgyulladásra; akne, lábszárfekély, ekcéma vagy sömör kezelésére. A benedekfű hozzáadásával készült krémek enyhítik a bőr és a nyálkahártya elváltozásait, elsősorban a gyulladásos folyamatok gyógyulását támogatják. Vírusellenes gyógyhatása a fájdalmas övsömör kezelésekor is tapasztalható, mert hatékonyan csillapítja a neuralgiás fájdalmat, meggyorsítja a gyógyulást. Herpesz vírus ellen is hatásosan alkalmazható, külsőleg és belsőleg egyaránt. Benedekfüves ülőfürdővel megelőzhető az aranyér kialakulása, illetve elősegíti a már kialakult betegség gyógyulását. Teája étvágyjavító, emésztést serkentő, epehajtó, sárgaság elleni hatású. Vizelethajtó és egyéb hatásával támogatja a húgysav kiválasztódását is, ezért jótékonyan hat köszvény és reuma esetén, és méregtelenítő kúrákhoz is kiválóan alkalmas. A növény gyökerét kellemetlen szájszag és ínygyulladás esetén (kicsi adagban, kevés alkalommal) rágcsálva alkalmazzuk. Belsőleg egy teáskanálnyi szárított növényt egy csészényi (2 dl) forrásban levő vízzel leforrázunk, majd lefedve 15 percig áztatjuk. Leszűrve mindig étkezések előtt 20-30 perccel, az édesítés teljes elhagyásával fogyasszuk.

Benedekfű hol honos:

Földközi-tenger melléke. A Földközi-tenger vidéke és Elő-Ázsia a hazája, itt őshonos, ezen a vidéken vadon terem.

Figyelmeztetés:

Minden részében rendkívül keserű növény! Gyomor- és bélfekélyeseknek ellenjavallt; allergiás reakciókat is kiválthat. Túladagolása rosszullétet, émelygést, gyomorgörcsöt, hányást, veseingerlékenységet okozhat, ezért vesegyulladás esetén kerüljük a használatát. Külsőleg tartózkodjunk a növény érintésétől az esetleges bőrirritációk miatt. Várandós és szoptatós anyukák kerüljék a használatát.

Termőhelye:

Közép-Európában elvadulva néha előfordul a növény. Magyarországon termesztik.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Benedekfű szinonímák:

áldottfű, áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldott bárcs, áldott haloványka, áldottfű, pápafű, keserű tüske, széphaj, szamártövis, nyuszifül, áldott szúrós növény

Latin név: Cnicus benedictus, Calcitrapa lanuginosa Lam., Carbenia benedicta Benth et Hook, Carduus benedictus Steud., Centaurea benedicta L., Cirsium pugnax Sommier & Levier

Angol: Blessed thistle, Blessed Cardus, Cardin, Cnicus, Holy Thistle, Lady’s Thistle, Sacred Thistle, Spotted Thistle, St. Benedicts Thistle

Finn:Benediktiini-ohdake, Karvasohdake

Francia: Chardon beni, Chardon benit, Cnicaut béni

Holland: Gezegende distel

Izraeli:קרצף מבורך

Kínai: 藏掖花

Lengyel: Drapacz lekarski

Német: Benediktenkraut, Acker-Schachtelhalm, Benediktendistel, Benediktenwurz, Bernhardinerkraut, Bernhardinerwurzel, Bitterdistel, Bornwurz, Heiddistel, Heildistel, Kardobenedikte, Kardobenediktenkraut, Magendistelkraut, Spinnendistel

Norvég: Benediktinertistel, Benediktinerurt, Bendiktgras, Benedikturt, Karbenedikt

Olasz: Cardo benedetto, Cardo santo

Orosz: Кникус, Кникус благословенный

Perzsa: خار مقدس

Portugál: Cardo-santo

Portugál Brazil: Cardo-santo

Spanyol: Cardo bendito, Carbo bendito, Cardo benedictino, Cardo santo, Cnicus benedictus

Svéd: Guds nådes tistel, Karbenedikt, Kardbenedikt, Välsignad tistel

Szlovák: Benedikt lekársky

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 87. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 26

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

VITAE KLUBMAGAZIN, 2012/3, Vladimír Vonásek: Benedekfű: Áldott, szúrós gyógynövény

Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897