Milyen fitoterápiában használatos: kínai

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): poliszaccharidok, flavonoidok (pl. AG-1 (astragalus glucan-1) és AG-2 (astragalus glucan-2)), aminosavak, nyomelemek, astragalus szaponin I-II, asztragalozidák I-IV és szójaszapogenozidok, daukoszterol, klorin, betain, folsav, nikotinamid, linolsav

Mely részét gyűjtik: gyökér

Leírás:

Már az ókori maják földjén, valamint a 2. századtól az ősi kínai gyógynövénytanban is ismeretes volt. Magasabb rendű növénynek tartották, mellyel nemcsak betegségeket, hanem az ember általános életenergiáját is erősíteni lehet. A hüvelyes növények családjába tartozó, többéves, télálló növény. Elsősorban a kontinentális éghajlatot kedveli, Kínában és Mongóliában őshonos. Pillangós virágzata sárga színű, édesen illatozó. Maximum 40 cm magas, évelő növény, melynek a gyökere édeskés ízű. A kínai csűdfű hazájában keresett tonikum, amely főleg a kitartást és a test ellenálló képességét növeli. Napjainkban ennek az Ázsiából származó növénynek a szárított gyökerét egyre gyakrabban lelhetjük fel Európában is, mindenekelőtt megfázást és vírusfertőzést megelőzó szerként, valamint menstruációs panaszokat enyhítő gyógyszerként. A csüdfű gyógyító, immunerősítő tulajdonságait fokozhatjuk, ha más gyógynövényekkel, például ginszenggel, édesgyökérrel vagy bíbor kasvirággal (Echinaceával) társítjuk.

Betegségek kezelése:

A HKO szerint íze nagyon édes, jóízű. Minőségre kissé meleg energiát hordoz. A terápiás hatásait elsősorban a Lép és a Tüdő meridiánban fejti ki. A HKO szerinti íze: Édes, jellege: Enyhén meleg. Kínai neve, huang qi, azt jelenti, “Sárga Vezér”, mivel gyökere, melynek a kínai gyógyászatban a legnagyobb jelentőséget tulajdonítják, sárga színű. Többnyire a fiatalabb korosztály csi élénkítőorvosságaként tartják számon. A növényt hagyományosan a Vej csi erősítésére és a lép hiányszindrómáira, rizskásaként készítik el. A legújabb kutatások bizonyították, hogy fontos immunerősítő. Rendszeres használata növeli a törzssejtek számát a csontvelőben, támogatja a fehérvérsejtek, a védelmi T-limfociták termelődését. Ennek köszönhetően a fertőzás által meggyengített területre vándorolnak, és ott hatékonyabb fellépésre képesek. Alkalmazható a csüdfű a megfázás, az influenza és a felső légúti fertőzések gyógyításában, illetve megelőzésében. Orvosi tanulmányok bizonyították, hogy hathatós támogatást nyújt az olyan betegeknek, akiknek az immunrendszerére hátrányosan hatott a kemoterápia, a sugárkezelés vagy a HV-vírusfertőzés. A vérkeringés serkentése révén a növénynek afrodiziákum jellegű hatása is kimutatható. Előnyösen hat a férfi potenciára és prosztataműködésre. Nőknél a csüdfű szabályozza a nemi szervek működését frigiditás, alacsony libidó esetén és a változókorban, valamint segít növelni a mellmirigyek méretét. Kínai orvosi tanulmányok igazolják, hogy a csüdfű gyökere javítja a krónikus vírusos májgyulladásban (hepatitiszben) szenvedők állapotát. A csüdfűben lévő antioxidánsok óvják a szervezetet a daganatos betegségektől és a cukorbetegségtől. Görcsoldó, segíti a vizeletkiválasztást és az epe folyását, idegserkentő, antibakteriális, csökkenti a vércukorszintet és a vérnyomást, immunserkentő. Egyre inkább használatos biztonságos immunerősítőként. Kiszárítva és apróra vágva az astragalus gyökere gyakori összetevője a különféle kínai gyógynövény keverékeknek. Gyakran ginseng-el kombinálva alkalmazzák. A HKO szerint az astragalus erősíti a Lépet, a Vért, és a Qi-t; erősíti a Lép és a Gyomor yang Qi-jét, valamint stabilizálja a külső burkot is. Erősíti a Tüdőt. Azok számára akik könnyen megfáznak, illtve spontán izzadáskor, fáradtság, gyengeség esetén használatos. A Lép erősítő funkciója révén hasmenés, gyengeség, súlyvesztés, illetve Lép hiányos ödémák esetén használatos. Az adagolása: 5-15 gramm (más források szerint: 9-15 gramm) naponta.

Hol honos:

Főként belső Mongóliában, és Kína Shanxi, Gansu és Heilongjiang tartományában termesztik.

Figyelmeztetés:

A HKO szerint csak Hiány esetén adható, máskor nem! Ne alkalmazzuk többlet szindrómák és jinhiány esetén. Az astragalus relatíve nem toxikus. A nagyon magas egyszeri dózisok, valamint a hosszú ideig tartó használat nem okozott különösebb mellékhatásokat. Az esetleges mellékhatások gyengék voltak és többnyire az enyhe emésztőrendszeri panaszokra vagy allergiás reakciókra korlátozódtak. Emellett azonban a HKO szerint napi 15 g vagy ennél kevesebb astragalus képes megnövelni a vérnyomást, míg a 30 g feletti adagok csökkentik azt. A HKO szerint TILOS fertőzés alatt szedni (még a fertőzés korai szakaszában sem)! Immunerősítésre csak egészséges emberek szedhetik. Autoimmun betegség esetén pl. Crohn szindróma, pikkelysömör, rheumatoid arthritis, 1-es típusú diabetes, szklerózis multiplex, vagy lupus nem használható, csak szakember javaslatára. Transzplantációs sebészi beavatkozás után használata ugyancsak nem javasolt. Gyermekekre gyakorolt hatása, valamint terhesség és szoptatás ideje alatt, vagy a vese-ill. májproblémákkal küzdők esetében hatásai még nem tisztázottak, a várnadós, illetve szoptató kismamák a csüdfű használatát beszéljék meg kezelőorvosukkal. A HKO szerint mivel Qi erősítő növény, ezért csak átgondoltan szabad szedni, mert indokolatlan esetben pusztán Pangást okozhat.

Termőhelye:

Gyógyító felhasználás céljára a mérsékelt égövön termesztik.

Jogszabályi védettség: A 13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet szerint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajnak minősülnek: Astragalus algarbiensis – algarvei csüdfű, Astragalus aquilanus – barnás csűdfű, Astragalus centralpinus – alpesi csűdfű, Astragalus macrocarpus subsp. lefkarensis – ciprusi nagymagvú csüdfű, Astragalus maritimus – tengerparti csüdfű, Astragalus peterfii – Péterfi-csüdfű, Astragalus tremolsianus – Sierra de Gador-i csüdfű, Astragalus verrucosus- bibircses csűdfű. A Magyarországon élő Astragalus (csűdfű) fajok szinte valamennyi képviselője védett. Így a 13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet szerint védett faj: Astragalus asper – érdes csűdfű, természetvédelmi értéke 5.000 Ft; Astragalus vesicarius subsp. albidus – fehéres csűdfű, természetvédelmi értéke 10.000 Ft, Astragalus contortuplicatus – tekert csüdfű, Astragalus exscapus – száratlan csűdfű, Astragalus sulcatus – barázdás csüdfű, Astragalus varius – homoki csüdfű, természetvédelmi értékük 50.000 Ft, fokozottan védett faj: Astragalus dasyanthus – gyapjas csűdfű, természetvédelmi értéke: 100.000 Ft.

Szinonímák:

asztragálusz, kínai csűdfű, csűdfű

Latin név: Radix Astragali; Radix Astragalus; Astragalus membranaceus

Angol: Astragalus, Chinese Astragalus, Chinese Milkvetch, Huang Qi, Huang-Chi, Huang-qi, Milk vetch, Milk Vetch Root, Yellow Vetch

Finn:Kurjenherne

Francia: Astragale

Holland: Astragalus, Hokjespeul

Japán: オウギ

Kínai: 膜荚黄芪 / 黃蓍

Kinai (Pinyin fonetikus átírás): Huang Qi, Huang-chi, Huang csi

Német: Chinesischer Tragant

Norvég: Astragalus, Kinesisk mjelt, Mjelrot

Orosz: Астрагал перепончатый

Portugál Brazil: Astragalo

Spanyol: Astragálo

Svéd: Astragalus, Kinaveddel, Kinesisk vedel

Források:

nincs

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
Stefan Chmelik: A kínai gyógynövények titkai; Illia & Co. Kiadó, 2008, ISBN 978 963 9769 08 3
Penelope Ody: Titok nélkül: Kínai gyógynövények; Scolar Kiadó, 2007; ISBN 978 963 9534 91 9

Lui Dai q uan, ed. Chinese Medicine. Shanghai Scientific and Technical Publishers, Jun- 2000 .; Li Jiashi, ed. Chinese Medicine Identification. Shanghai Scientific and Technical Publishers, Feb-2000.; Wu Yiluo. Bencao Congxin (New Compilation of Materia Medica), Vitae Magazin 2012. február Vladimír Vonásek: Kínai csűdfű – Az életerő, a csi gyógyítója

Prof. Dr. Otto Wilhelm Thomé Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz 1885, Gera, Germany; mind a kettő ugyanaz