Az aranyeső bokor semmiképpen nem összetévesztendő a faként növekvő aranyesővel, mert utóbbi felhasználása akár az életünkbe is kerülhet!

Aranyeső bokor (FORSYTHIA sp.) mint gyógynövény

Nálam most is virágzik. (Egyébként áprilisban)

Minden épeszű ember aranyesőnek mondja ezt a közismert bokrot, csak mi növénybolondok nevezzük Forsythia-nak, a többiek pedig elvitatkoznak rajta, hogy aranybokor-e, vagy aranyvessző.

 

aranyeső bokor, aranyeső, aranyeső bokor (FORSYTHIA sp.)

Aranyeső bokor (FORSYTHIA sp.)

aranyeső bokor, aranyeső, aranyeső fa (LABURNUM sp.), mérgező

Aranyeső fa (LABURNUM sp.), mérgező

 

Nem tévesztendő össze – és ez életveszélyes összetévesztés – a FA TERMETŰ és mérgező valódi aranyesővel (Laburnum sp.), melynek sárga VIRÁGAI FÜRTÖKBEN LÓGNAK és minden része, de a termése különösen MÉRGEZŐ!

Itt jól látszik, hogy milyen fontos a latin, a tudományos név!

Anyanövény a Forsythia suspensa, de Kínában a többi Forsythia fajt is használják.

 

Hatása

A drogot a zöld vagy az érett magháza, a termése adja, melyet jelenleg csak a tradicionális kínai gyógyászat (TCM) alkalmaz.

Ez egy néhány cm-es, orsószerű, ,,madártest” alakú képződmény az ágakon. Már igen későn, nyár derekán jelenik meg és csak nyár legvégére-késő őszre érik be teljesen.

Jóval értékesebb a zölden gyűjtött és úgy szárított termése, mint a szárazra érett, mely jóval gyengébben hat.

Napi adagja 6-15 g drog (dr.Chen), melyből főzet készítendő.

Tilos alkalmazni terhesség és szoptatás alatt, hányásos-hasmenéses betegségeknél valamint mivel kumarint is tartalmaz, vérhígító gyógyszerek mellett.

Az aranyeső bokor eredete

Ezt a növényt 1844-ben Robert Fortune skót hajós hozta be Kínából Európába, a dél-amerikai Horn-fokot vitorlással megkerülve. (Ezért ne is keressük régi füveskönyvekben!)

Egy szintén skót botanikusról, William Forsythról kapta tudományos nevét. (Forrás: Penelope Ody: Kínai gyógynövények, Budapest, 2007)

Felhasználása

A Forsythia-t a megfázásos betegségek heveny szakaszában alkalmazzák elsősorban.

,,Erős tisztító hatású. Szétoszlatja a forróságot. Mellkasi, orrüregi fertőzések, láz, száraz torok esetén. Kiűzi a mérgeket. Pattanások, furunkulusok esetén segít.”

(Stefan Hmelík: A kínai gyógynövények titkai, Budapest 2008.)

Ezt a főleg a Jangce folyó vidékéről származó növényt

,,Lázzal, fejfájással, szomjúsággal járó külső pathogén szél-meleg okozta betegségek, illetve lázas betegségek első fázisa” esetén alkalmazzák.

,,Ártalmas túltengő meleg okozta különféle gennyes bőrgyulladások, görvély és tuberculosis adenitis” esetén segít…

Igen fontos drog sokféle bőrgyulladás ellen, gyakran használják együtt lonc és krizantém virágával, illetve pitypanggal.”

(Dr.Chen Zhen: Gyógynövények a hagyományos kínai orvoslásban, Budapest, 2012.)

Chen doktor egy másik könyvében leír egy megfázásoknál és télen megelőzésre is használható – nem Forsythia-s – receptet, mely idevág:

,,Körteleves gyömbérrel

Kínában télen a gyerekek és öregek hagyományos reggeli itala.

Három hámozatlan körtét kimagozunk és kockára vágunk. Fél-egy liter vízben néhány szelet gyömbérrel 3 kanál mézzel együtt 20 percig főzzük.

Ehetjük külön a főtt körtét és külön a levét mint teát, vagy a kettőt együtt.”

(Dr.Chen Zhen: A gyógyító kínai konyha, Budapest, 2002.)

A ,,Forsythia-Lonicera detoxikáló tabletta” egy 300 éve alkalmazott kínai receptúra alapján készül, mely Pálos István professzor ismertetése szerint:

,,A nyugati orvosi terminológia szerinti alkalmazása: megfázás, influenza, akut bronchitis, pneumonia, pharyngitis, otitis media, parotitis, kanyaró, tonsillitis.”

(Dr. Pálos István: A hagyományos kínai orvoslás (TCM) München-Budapest, 2004.

Megjegyzem, hogy a ,,Lonicera” azonos a nálunk díszként ültetett, felfutó Lonicera japonica virágzatával, de ezen keverék még tartalmaz Arctium-ot (valamelyik bojtorján-faj) és a kínai gyógyászatban heveny megfázásos állapotoknál mindig az előbbiek mellé társított Isatis-t is, mely azonos a nálunk csak festőnövényként ismert kétnyári Isatis tinctoria-val, ismertebb nevén a festőcsüllenggel.

Szintén megjegyzem, hogy akit érdekel, számos tradicionális kínai receptet talál még: Stephen Gascoigne: Kínai gyógymódok. Bp.2001. könyvben, valamint Pálos professzor fentebb idézett művében.

És a mottó: Örülj! Mosolyogj! Hát élsz!

KATTINTS IDE A GYÓGYNÖVÉNY SZAKÉRTŐKHÖZ!