Milyen fitoterápiában használatos: nyugati, arab

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): illóolaj, gyanta, gumi, keserűanyag, mézga

Mely részét gyűjtik: fa, mag, gyanta

Arábiai tömjénfa leírás:

Alacsony, trópusi, szubtrópusi fák és cserjék. Általában rövid törzs és gömbösen vagy ernyőszerűen alakuló lombkorona jellemzi őket. Könnyen leválaszható kéreggel rendelkeznek. Termésük csonthéjas- vagy toktermés. A növények testét váladéktartók hálózzák be, amelyekben különleges balzsam vagy gyanta választódik ki és halmozódik fel. A nyírfabokorra hasonlító cserje ágvégein apró, ragadós cseppeket izzad ki, amelyek a levegőn megszilárdulnak, és kecskeszőrrel „szüretelik” le. A sötétebb arab és a sárgásfehér mekkabalzsam hasonló illata miatt könnyen összekeverhető az illatszer-keverékekben. Eredetileg főleg az ókori Egyiptomban használták balzsamkészítés céljára, később azonban az egész közel-keleten elterjedt, mint illatosító szer, illetve rovarriasztó szer. Vallási ceremóniákhoz is a kezdetektől használatos volt és használatos mind a mai napig (gondoljunk itt például a keresztény tömjén füstölőkre a temetkezéskor).

Arábiai tömjénfa és a szépségápolás:

Ránctalanító arcolajként is ismeretes,amely feszesíti, regenerálja az arcbőrt. Illatosító szerként is használatos.

Betegségek kezelése:

Gyógyászati célokra leginkább külsőleg tapaszok, kenőcsök készítéséhez használják. Ízületi gyulladás kezelésése is alkalmas kenőcs készíthető belőle. Szent Hildegard von Bingen (1098-1179) fejfájás ellen, valamint kezdődő náthára javasolja alkalmazni. Előbb esetben tésztává kell gyúrni és kiszárítani (nem sütni!), utóbbi esetben égetni és a füstjét belélegezni javasolja.

Arábiai tömjénfa hol honos:

Afrika, Arábia, Kelet-Ázsia

Termőhelye:

A tropikus északi Afrika, Arábia és Kelet-India szabadon termő fája.

Összetéveszthető:

Nagyon hasonló hozzá a többi Commiphora faj, melynek szintén a gyantáját hasznosítják. Ilyen például a valódi mirha (Commiphora myrrha), a hindu balzsamfa (Commiphora mukul). Hasonló még az abesszin balzsamfa, a szomáliai balzsamfa (ez a Commiphora myrrha, vagy más néven mirha), és az arab balzsamfa. A tömjént a Boswelia sacra és a Boswelia carteri, valamint a Boswelia bhaudajiana szolgáltatja. Tömjénfából összesen 13 faj ismeretes.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Szinonímák:

gileád balzsamfa, mekka balzsamfa, olibánum, olibanum

Latin név: Balsamodendron Ehrenbergianum; Balsamodendron Gileadense; Balsamodendron meccansis; Balsamodendron Opobalsamum; Commiphora opobalsamum; Boswellia carterii, Boswellia papyrifera, Boswellia thurifera, lebônach vagy levônâh, Boswelia bhaudajiana, Olibanum, Boswelia Carteri

Angol: balsamic tree

Holland: Balsemstruik, Mirreboom

Orosz: Бальзамическое дерево

Spanyol: Bálsamo de Mecca

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 328. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 14

nincs

Magyar Katolikus Lexikon
Dános Béla: Farmakobotanika, A gyógynövénytan alapjai (kemotaxonómia), Argumentum, Budapest, 2006, ISBN 963 446 204 9

Plantae officinales, oder Sammlung officineller Pflanzen. Düsseldorf 1821-1833; Flora Medico-Farmaceutica vol. 2, by Felice Cassone, Turin 1847.; Pixabay