Anyarozs anyarozs Milyen fitoterápiában használatos: nyugati Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): alkaloidok (ergotmain, ergotoxin, ergometrin), aminosavak, hisztamin, mérgező alkaloida, tyramin, zsírosolaj, szénhidrátok, színanyagok, fehérják, szterin Mely részét gyűjtik: gomba Anyarozs leírás: Kalászos növényeken, főleg a rozs kalászain élősködő gomba áttelelő alakja, ún. szklerociuma. Általában 1-3 cm hosszú, 2-5 mm vastag, lilás, vagy szürkés-feketésbarna színű, egyenes, vagy hajlított orsó alakú, hosszant barázdás, sima, vagy repedezett felületű képződmény. Június második felében, a rozs beérése előtt teljesen kifejlődik, akkor már gyűjteni lehet. Régen, amikor még nem tudták, hogy mérgező, beleőrölték a lisztbe. Az ilyen kenyér huzamosabb fogyasztása ún. ergotizmust okoz, mely merevgörcsöket, egyes testrészek üszkösödését, nem ritkán halált is okoz. Szent Antal tüze (ergotizmus, krónikus intoxikáció), azaz anyarozs-mérgezés. A Remete Szent Antal szerzetesrend egyik célkitűzése az volt, hogy az igen nagy hatású ergotalkaloidákat tartalmazó anyarozs (Claviceps purpurea) szennyeződés nélküli gabonát, illetve lisztet bocsásson a lakosság részére. A középkorban és még később is, a nem kellően tisztított gabonaliszt miatt számos súlyos, látszólag járványszerű – valójában tömeges mérgezés: ergotizmus (ignis sacer) – megbetegedés fordult elő. Különös betegség volt ez: csak bizonyos országokban, Európa középső sávjában, főleg bizonyos néprétegekben; bizonyos évszakokban és években jelentkezett. Az anyarozs alkaloidák okozta ergotizmus gangraenosus és az orbánc külső tüneteinek hasonlósága miatt hosszú ideig azonosították a két betegséget. Az anyarozs-mérgezés égő fájdalmakkal kezdődik, amit az egyik típusában az ujjak, a kéz- és lábfejek elhalása követ, és a megfeketedett, mumifikálódott végtag vérzés nélkül letörik. A másik formáját bizserkór-nak is nevezik, mert a fájdalom mellé bizsergés társul, majd epilepsziaszerű görcsök következnek. A középkorban büntetésnek tartották ezt a betegséget. Az ergotizmus leginkább az ínséges időkben lépett fel, aminek előzménye az volt, hogy a rozs egyenlőtlenül, ritkásan kelt ki, gyengén fejlődött, hosszan virágzott, így az anyarozs elszaporodott, és a megőrölt gabonának negyed- vagy annál nagyobb részét is alkothatta. Az ebből készített kenyér fekete, de nem rossz ízű, és a tünetek sokszor csak néhány nap vagy hét lappangás után jelentkeznek. Ez is az oka volt, hogy csak az 1770–1771-es nagy járvány idején ismerték fel a fertőzött gabona és a megbetegedés közti összefüggést. A korszerű malomipar fejlődésével a tömeges mérgezések megszűntek. Az anyarozsnak világszerte nagyon megnövekedett a gyógyászati jelentősége, és közel sem elegendő az a mennyiség, amely vadon, magától megterem. Ezért Magyarországon a rozsvetések beoltásával termesztik ( a mestersége beoltás feltalálása dr. Békésy Miklós nevéhez fűződik). Az anyarozsból 1938-ban Albert Hofmann szintetizálta először az LSD hatóanyagát. Betegségek kezelése: Főleg az iparban használják gyógyszerek előállításához (különösen méhvérzés, valamint keringési zavarok elleni gyógyszerkészítményekhez). A növény érszűkítő hatása ipari körülmények között erős értágító hatássá változtatható, s ezért a vérnyomás csökkentésére is alkalmassá válik. Anyarozs hol honos: A rozs élőhelyével azonos területen terem. Figyelmeztetés: Erősen mérgező! Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett. Mikor gyűjtik: Júniusban és júliusban gyűjtendő. Beszáradási aránya: 1,25:1. Szinonímák: rozsanya, varjúköröm, rozsüszög Latin név: Secale cornutum – Claviceps purpurea Angol: Ergot, Claviceps, Clavus, Ergot of Rye, Holy fire, Mutterkorn, Rye Ergot, Secale cornutum, Siegle cornu, Smut of Rye, Spurred rye, St. Antony’s fire, St. Martials fire, Wheat Ergot, Womb grain Finn:Torajyvä Francia: Ergot du seigle, Claviceps, Ergot de seigle Görög: Ερυσίβη Holland: Moederkoorn Kínai: 麦角菌 Lengyel: Buławinka czerwona Német: Mutterkorn Norvég: Meldrøye, Auk, Bogna, Matauke, Mjølauke, Mjøldrøye, Sekale Olasz: Ergot Perzsa: بیماری ناخنک Portugál: Esporão-do-centeio Portugál Brazil: Cravagem-do-centeio Spanyol: Cornezuelo, Cornatillo, Cornezuelo de centeno, Espolón de centeno, Moro de centeno, Tizón de centeno Svéd: Mjöldryga, Mjölöka Török: Çavdar mahmuzu Források: Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 75. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 11 nincs Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897 VISSZA A GYÓGYNÖVÉNYKERESŐBE