ANYAROZS

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): alkaloidok (ergotmain, ergotoxin, ergometrin), aminosavak, hisztamin, mérgező alkaloida, tyramin, zsírosolaj, szénhidrátok, színanyagok, fehérják, szterin

Mely részét gyűjtik: gomba

Anyarozs leírás:

Kalászos növényeken, főleg a rozs kalászain élősködő gomba áttelelő alakja, ún. szklerociuma. Általában 1-3 cm hosszú, 2-5 mm vastag, lilás, vagy szürkés-feketésbarna színű, egyenes, vagy hajlított orsó alakú, hosszant barázdás, sima, vagy repedezett felületű képződmény. Június második felében, a rozs beérése előtt teljesen kifejlődik, akkor már gyűjteni lehet. Régen, amikor még nem tudták, hogy mérgező, beleőrölték a lisztbe. Az ilyen kenyér huzamosabb fogyasztása ún. ergotizmust okoz, mely merevgörcsöket, egyes testrészek üszkösödését, nem ritkán halált is okoz. Szent Antal tüze (ergotizmus, krónikus intoxikáció), azaz anyarozs-mérgezés. A Remete Szent Antal szerzetesrend egyik célkitűzése az volt, hogy az igen nagy hatású ergotalkaloidákat tartalmazó anyarozs (Claviceps purpurea) szennyeződés nélküli gabonát, illetve lisztet bocsásson a lakosság részére. A középkorban és még később is, a nem kellően tisztított gabonaliszt miatt számos súlyos, látszólag járványszerű – valójában tömeges mérgezés: ergotizmus (ignis sacer) – megbetegedés fordult elő. Különös betegség volt ez: csak bizonyos országokban, Európa középső sávjában, főleg bizonyos néprétegekben; bizonyos évszakokban és években jelentkezett. Az anyarozs alkaloidák okozta ergotizmus gangraenosus és az orbánc külső tüneteinek hasonlósága miatt hosszú ideig azonosították a két betegséget. Az anyarozs-mérgezés égő fájdalmakkal kezdődik, amit az egyik típusában az ujjak, a kéz- és lábfejek elhalása követ, és a megfeketedett, mumifikálódott végtag vérzés nélkül letörik. A másik formáját bizserkór-nak is nevezik, mert a fájdalom mellé bizsergés társul, majd epilepsziaszerű görcsök következnek. A középkorban büntetésnek tartották ezt a betegséget. Az ergotizmus leginkább az ínséges időkben lépett fel, aminek előzménye az volt, hogy a rozs egyenlőtlenül, ritkásan kelt ki, gyengén fejlődött, hosszan virágzott, így az anyarozs elszaporodott, és a megőrölt gabonának negyed- vagy annál nagyobb részét is alkothatta. Az ebből készített kenyér fekete, de nem rossz ízű, és a tünetek sokszor csak néhány nap vagy hét lappangás után jelentkeznek. Ez is az oka volt, hogy csak az 1770–1771-es nagy járvány idején ismerték fel a fertőzött gabona és a megbetegedés közti összefüggést. A korszerű malomipar fejlődésével a tömeges mérgezések megszűntek. Az anyarozsnak világszerte nagyon megnövekedett a gyógyászati jelentősége, és közel sem elegendő az a mennyiség, amely vadon, magától megterem. Ezért Magyarországon a rozsvetések beoltásával termesztik ( a mestersége beoltás feltalálása dr. Békésy Miklós nevéhez fűződik). Az anyarozsból 1938-ban Albert Hofmann szintetizálta először az LSD hatóanyagát.

Betegségek kezelése:

Főleg az iparban használják gyógyszerek előállításához (különösen méhvérzés, valamint keringési zavarok elleni gyógyszerkészítményekhez). A növény érszűkítő hatása ipari körülmények között erős értágító hatássá változtatható, s ezért a vérnyomás csökkentésére is alkalmassá válik.

Anyarozs hol honos:

A rozs élőhelyével azonos területen terem.

Figyelmeztetés:

Erősen mérgező!

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik:

Júniusban és júliusban gyűjtendő. Beszáradási aránya: 1,25:1.

Szinonímák:

rozsanya, varjúköröm, rozsüszög

Latin név: Secale cornutum – Claviceps purpurea

Angol: Ergot, Claviceps, Clavus, Ergot of Rye, Holy fire, Mutterkorn, Rye Ergot, Secale cornutum, Siegle cornu, Smut of Rye, Spurred rye, St. Antony’s fire, St. Martials fire, Wheat Ergot, Womb grain

Finn:Torajyvä

Francia: Ergot du seigle, Claviceps, Ergot de seigle

Görög: Ερυσίβη

Holland: Moederkoorn

Kínai: 麦角菌

Lengyel: Buławinka czerwona

Német: Mutterkorn

Norvég: Meldrøye, Auk, Bogna, Matauke, Mjølauke, Mjøldrøye, Sekale

Olasz: Ergot

Perzsa: بیماری ناخنک

Portugál: Esporão-do-centeio

Portugál Brazil: Cravagem-do-centeio

Spanyol: Cornezuelo, Cornatillo, Cornezuelo de centeno, Espolón de centeno, Moro de centeno, Tizón de centeno

Svéd: Mjöldryga, Mjölöka

Török: Çavdar mahmuzu

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 75. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 11

nincs

Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897