A trichológia, vagy hajgyógyászat, mint gyógyító-megelőző eljárásmód, természetgyógyászati szakág fogalma Magyarországon a szélesebb közönség előtt még kevéssé ismert.

Pedig 2017 óta saját egyesülete is van ennek a szakágnak: a Magyar Trichológusok Egyesülete (MATRE).

Az egyesület szakmai-gazdasági érdekképviseleti szerv, melynek célkitűzése a magyar trichológusok szakmai érdekeinek védelme, ide értve a jogi védelmet is. Rendezvények, szakképzés, továbbképzések, kutatások és a közvélemény tájékoztatása tartozik még a tevékenységi körei közé.

Mivel foglalkozik a trichológia, vagy hajgyógyászat és a trichológus szakember?

A trichológia a bőrgyógyászatről levált tudományág. A haj és a fejbőr problémáinak megoldásával foglalkozik.

Ez az elnevezés a görög tricho: szőrzet-, vagy hajzat és a logosz: tan, vagy tudomány szavakból áll össze. Ez az egyik legfiatalabb szakterület, hiszen mindössze 30-35 éves, míg a természetgyógyászat már több ezer éve létezik, ha például olyan komplex és holisztikus természetgyógyászati ágakat vesszük, mint az ajurvéda, vagy a hagyományos kínai orvoslás.

A hajgyógyászok többsége vagy orvosi, vagy természetgyógyászi képzettséggel rendelkezik. Fodrászok és kozmetikusok is megtanulhatják, de ebben az esetben is ott van az orvosi háttér mögöttük.

A hajgyógyászok nem tudnak orvosi segítség nélkül dolgozni.

Valahol az orvosok és a természetgyógyászok között állnak, mert mindkettő segítségére, tudására szükségük van, mindkettő gyógyítási elvét ötvözik. A fejbőr és a haj megbetegedései mellett segítséget tudnak nyújtani abban, hogy milyen orvoshoz forduljon a páciens a tüneteket kiváltó problémával. Ez komoly segítség, hiszen az orvostudomány sokszor igen fájdalmas vizsgálatok sokaságával tudja csak feltárni például egy hajhullás okát, míg a haj előre jelzi egy-egy lappangó betegség meglétét.

Milyen módszerekkel dolgozik a trichológia?

A trichológus először is egy speciális, 200-szorostól akár 400-szoros nagyítású – nagyon pontos képet adó – mikrokamera segítségével tárja fel a fejbőr problémáit.

A modernebb kamerákban már van sűrűségmérő, zsírmérő, zsíroxigén mérő, valamint a fejbőr hidratációját mérő elem is.

Miért van szükség ilyen nagy felbontású kamerára és erre a speciális vizsgálatra?

Ahhoz, hogy a hajas fejbőr kezdeti stádiumban lévő problémái feltáruljanak, ez a nagy felbontás teszi lehetővé az alapos vizsgálatot.

Milyen hajjal kapcsolatos betegségek kezelhetőek a trichológia segítségével?

Szinte minden típusú hajbetegség kezelhető ezzel a módszerrel.

Sajnos mára az emberek 90 %-a szenved valamilyen haj- és/vagy hajas fejbőr betegségtől, vagy kellemetlenségtől.

Jellemző a hajhullás, a haj zsírosodása, vagy a korpásodás. Ezek szinte mindennapos tünetek. De egyre több a hajritkulás, vagy kopaszodás (alopécia), a seborrheas dermatitis (bőrgyuladással járó hámlás, főleg a hajkontúrokon, szemöldökben, orrtőnél), pszoriázis (más néven pikkelysömör), areális alopécia (foltos kopaszodás), a hajhagymákat sorvasztó keratinlerakódás.

Megoldási lehetőségek hajproblémák esetén

A haj a testünk legkisebb testi-lelki változásaira is reagál, és egy megfelelő szakember számára nyitott könyvként mesél a szervezetünk állapotáról.

ayurvédikus hajápolás

Mire van szüksége a hajnak?

Alapvetően három dologra: oxigénre, vízre és tápanyagokra. Ha valamelyik nem tud eljutni a haj gyökeréhez, akkor biztos, hogy probléma merül fel.

Ezen problémák egy része (pl. hajhullás, zsírosodás, korpásodás) a megfelelő hajápolási kultúra kialakításával megváltoztatható lenne. Fontos lenne figyelemmel kísérni ugyanis a hajas fejbőr PH értékének megbomlását.

Ezek a tünetek akár mélyebb problémákra, például a vegetatív idegrendszer anomáliáira is utalhatnak.

Az egészséges hajkorona alapja, az egészséges fejbőr. A városi szennyezett levegő, az elfogyasztott toxikus élelmiszerek mind-mind a bőrünkön, így a hajas fejbőrünkön is kárt okozhatnak. A mikrokamerás hajvizsgálat során is egyértelműen látszanak az ezzel kapcsolatos lerakódások. Ezek a lerakódások rontják a fejbőr oxigénellátását, így gyengítve a tüszők oxigénellátását és ezen keresztül a hajszálakat.

A friss levegőn való tartózkodás hiánya – az oxigénhiány miatt – hatással van a fejbőr vérellátásra, és oxigénhiányos állapotot eredményezhet. A vérkeringés minősége – ami pl. mozgással és testedzéssel is fokozható – szintén hatással lehet a kapilláris rendszerre, és a fejbőr vérellátására is.

A haj járulékos funkcióval bír a szervezet egészsége szemponjából. Ezért bármely HIÁNY állapot, vagy mérgezés esetén – így például vitamin, vagy ásványianyag hiány, éhezés, emésztőrendszeri problémák, toxinok – a szervezet ezt a funkciót könnyebben eldobja, mint az életfenntartó szerveket.

A hajnak három fázisa van. Első az élő fázis, ami nőknél 6-8, a férfiaknál 5-7 év. Ilyenkor növekszik, él és szép a haj. A körülbelül 5–15 napig tartó fázis a következő, amikor a haj elhal. A harmadik fázis fázis időtartama pedig 3- 3,5 hónap, amikor már nem él a hajhagyma, hanem elszarusodik és kifordul a fejbőrből. Ebből adódóan ha valaki azt észleli, hogy hullik a haja, akkor az 3-4 hónappal korábbra vezethető vissza.

Mivel így a hajszál életciklusa negyed év, ezért ennél hamarabb nem lehet orvosolni a gondokat, a kezelések tehát legtöbbször minimum fél évig tartanak.

Nagyon fontos, hogy a kiváltó ok kezelése nélkül nem lehet a hajat sem meggyógyítani.

 

KATTINTS IDE A TRICHOLÓGUS, HAJGYÓGYÁSZ SZAKEMBEREKHEZ!

 

A szerző