A tojás szimbólum jelentősége az ősi időkra nyúlik vissza. A mellett, hogy kétségtelenül nagyon értékes és hasznos táplálék forrásunk a tojás, valójában ennél jóval több. Szimbólum, gyógyító eszköz, sőt gyógyító anyag is. Korábbi cikkünkben írtunk a TOJÁS jótékony hatásairól. Vizsgáljuk meg, hogy milyen közös szimbólum rendszerbe, mítoszokba és mágiába ágyazva él és hat ránk a népi gyógyító rendszerekben.
A tojás szimbólum jelentősége a különféle kultúrkörökben
Keresztény tojás szimbólum és a hazai kultúrkör
A tojás, a keresztény hagyományokban a húsvét ünnepkörrel hozható a leginkább összefüggésbe. Ugyanakkor a gyökerei korábbi tradícióból származnak – mint ősi szimbóluma az új életnek – a tavaszköszöntő pogány fesztiválokhoz is kapcsolódott.
Keresztény nézőpontból a húsvéti tojás Krisztus sírból történő kiemelkedését és feltámadását jelképezi. A húsvéti tojásdíszítés hagyománya egyes források szerint a 13. századig vezethető vissza. A legáltalánosabb magyarázat szerint a tojás tiltott étel volt a böjti időszakban, az emberek kifestették, feldíszítették – a díszítés szolgált bűnbocsánatul, amiért megették húsvétkor.
Hazánkban különösen értékes és szép hagyomány az otthoni és népművészeti tojásfestés, de a ténylegesen művészi készségeket igénylő tojáspatkolás és tojásírás már a világon egyedülállónak számít.
A magyar hagyomány szerint a tojás-értelmezése azt a kettősséget emeli ki, miszerint az alsó és felső ív aránya nagy vonalakban 2:3 -hoz tart, ami a klasszikus aranymetszés aránya. Ezzel is tovább növelve misztikus értékét.
Hiedelmek a tojás körül
A legtöbb nép tojásra vetített szimbolikája a „Világtojás” képében jelenik meg. Ez a szimbolika utolérhető az ógörög, egyiptomi, föníciai, jemeni, iráni, indiai, japán, polinéz, perui, finn sőt a kínai hiedelemvilágban is.
A tojás, mint spirituális eszköz elsőként dokumentált módon az ógörög és római vallás születési és temetési kellékei között is szerepelt. A modern pogány vallásúak számára a tojás a tavaszi napéjegyenlőséget és az élet megújulását jelenti. Mint termékenységi szimbólum a húsvéti nyúllal együtt húsvéti hagyományként először 16. századi német írásokban bukkan fel – a színesre festett tojásokkal a nyúlfészekben. Ez a hagyomány került aztán át az amerikai folklórba német bevándorlók közvetítésével a 18. század körül.
A tojás és a különféle filozófiai rendszerek
Tojás és alkímia
Legmarkánsabban a tojás szimbólum talán az alkímiában szerepel. A cinóber (higany-szulfid) jelképe lett – amely a sárga (kén) és fehér (higany) elegyítésével keletkezik. A Petesioshoz írt levélben (Krisztus után 2. század) a szerző a higany készítésének módját taglalja. A cinóberre, mint tojásra hivatkozik. Az alkimisták később gyakran használják a tojás szimbólum képét, jelképét „a titokra”, „az ötödik elemre” is, vagy a filozófusok tojására, amely az aranykészítéshez elengedhetetlen.
Tojás szimbólum Kínában
A kínaiak számára a tojás sokkal több, mint sokoldalú élelmiszer. Fontos kulturális jelkép, amely nem csupán a lét ciklusának kezdetét testesíti meg, hanem a yin és yang teljességét, ahol a fehérje a világos, férfi energiákat és a mennyet, a sárgája a sötét női energiákat és a földet reprezentálja, a héj pedig a teremtést magát. A yin és yang egyesülése hozza el a bölcsesség egyensúlyát, a jóindulatot, igazságot, udvariasságot, tudást – így téve a tojást az „öt erény ételévé”. Egy – a taoizmusnál és konfucianizmusnál ősibb kínai legenda szerint Pan Gu istenség is egy tojásban formálódott, majd szétszakította a tojást, amely két félre esett, a felsőből alakult ki az ég és a kozmosz, az alsóból pedig a föld és a tengerek.
Tojás a természeti népek gyógyászatában
Gyógyító tojás a curandero gyógyítók ősi hagyományában
A tojás, mint gyógyszer – valljuk be elég érdekesen hangzik. A világ túloldalára, Közép-Amerikába kell utaznunk, hogy az egyik máig élő, gyógyító hagyományt utolérjük. A főként Mexikó központú curandero gyógyítók hagyományaiban él intenzíven a tojás, mint spirituális gyógyító eszköz használata. A curandero-k nem egyszerű népi gyógyítók. Tudásuk kiterjed a test, a szellem és a lélek gyógyítására is – a herbalizmustól egészen a sámánizmus technikáinak alkalmazásáig.
Vallásuk, ha nevezhetjük így – érdekes egyveleg, amelyet egyszerre alakított az afrikai eredetű Santeria, a helyi indiánok sámánisztikus hite és gyógyító hagyományai, a görög alkímia és a spanyol hódítók által terjesztett keresztény hit és bármilyen fura – afrikai közvetítéssel az arab Iszlám világ orvosi ismeretei is helyet kapnak a tradíciók közt.
Tisztító szertartás tojással (Barrida de huevo) a curandero gyógyítóknál
A rituálé során a gyógyító egy tojást végiggörget a beteg körül, elöl, hátul, oldalt fejektől a lábakig. A kezelés végén általában feltörik a tojást, hogy megbizonyosodjanak a rítus eredményéről. Hitük szerint a tojás képes magába gyűjteni az összes negatív energiát és rezgést, amely a betegséget okozza és ezek a tojásban összpontosulnak. Sokan számolnak be róla, hogy a negatív energiákat magába gyűjtött tojás gyakran gőzölög és szinte főtt állapotba kerül. A curandero több alkalommal is megismételheti a kezelést, amíg a betegség elhagyja a szenvedőt. Persze a tojáson kívül azért egyéb kellékek is szükségesek, mint gyógyfüvek, fokhagyma és imák, valamint istenségek és szellemi segítők közbenjárása. A tojással gyógyítás hagyománya egyébként a spanyol néphitből és folklórból táplálkozik.
A tojást valószínűleg ugyanezen spirituális jellege révén, akár ártó szándékkal is alkalmazták. – Erre szolgált a boszorkányság „fekete-tojás” rítusa, amelynek során egy sajátos módszerrel feketére festett tojást használtak arra, hogy magába szívjon bármit, ami nem anyagi természetű (jót és rosszat egyaránt). Erre a célra kacsa, vagy lúdtojást használtak.
A szerző
