Régen más volt…, de az írás megmarad


régen más volt, régen, könyv, írás, régi

Régen más volt minden. Folyton ezt halljuk, de vajon igaz?

Régen más volt, régen jobb volt, rosszabb volt, a lényeg, hogy más volt. Az időjárás, a betegségek, a természeti katasztrófák, az emberek.

A szóbeszéd eltűnik, de az írás megmarad. Nézzünk meg néhány tényt, írásos emléket, és utána ítéljünk, régen más volt-e?!

Az időjárásról

Régi feljegyzésekből, régi krónikákból.

Réthly Antal meteorológus (1879-1975) egész életét a feljegyzett egykori időjárási események gyűjtésének, kutatásának szentelte.

Alábbi sorokat egyik gyűjteményes könyvéből idézem, idézőjelek valamint az ott mindig megadott források közlése nélkül.

1294/95. Európa. Olyan enyhe tél volt, hogy fűteni sem kellett.
1472/73. Magyarország. Havas tél lett, de a nyár és az ősz oly szelíd, hogy a gyümölcsfák októberben másodszor virágozának, és Márton napkor (nov.11.) érett tseresznyét lehetett enni.
1478/79. Magyarország. Oly enyhe volt a tél, hogy karácsonytól vízkeresztig (jan.6.) minden éjjel mennydörgések bő esőkkel voltak és nagyon meleg széllel, igen korai volt a tavasz és az ősz.
1520/21. Európa. Meleg tél. Februárban a cseresznyefák virítanak.
1304. Közép-Európa. Forró és száraz nyár. A nagy hőség miatt számos folyó és a Duna is kiszáradt. A Loire, a Szajna és a Rajna is. Krems és Klosterneuburg között a Dunán lovaskocsival át lehetett kelni.

821/822. Európa. Szokatlanul szigorú tél. Már szeptember 22-én kezdődik a téli hideg, fagy és havazás, majdnem megszakítás nélkül tartott április 12-ig. Európa folyóit egy hónapon át olyan vastag jégpáncél borította, hogy azokon a legnehezebb szekerek is közlekedhettek.
1644. április Szécsény (Szécsen, Nógrád megye) ,,Ebben az holnapban jó tavaszi idők voltak, melegek, néha jó esők is, csak hogy 23-ik táján egynéhány nap kemény derek jártanak.” (Haller Gábor naplója, 1630-1644. 4. kötet 92. oldal, Kolozsvár, 1862.)

 

Nem csak az időjárás volt régen „más”

1312. Magyarország. Ebben az időben három éven át is akkora éhínség volt, hogy az emberek egymást ölték és megették, és az éhség miatt a tolvajokat a bitófáról leszedték.
1311-1314. Európa. Nagy pestis pusztított Európa-szerte, még 1314-ben is szedte áldozatait. Németország lakosságának egyharmada elpusztult, egész falvak elnéptelenedtek.
1623. július 22. Rókus (Roks, Szepes megye) Mária Magdaléna ünnepén Rókus nevű faluban 3 asszony ült együtt, amikor íme a villám becsap és egyiküket megöli, piros jelet hagyva a homlokán, a másik kettőnek a ruháját leszedte a válláról és cipőiket a lábukról, miközben a villám érdekesen végigfutott a házon. Ugyanis a szomszéd házba ütött bele, ebből átment a másikba, s ott érte az asszonyokat.
172/173. Duna. A rómaiak legyőzték a jászokat… üldözték őket a befagyott Dunán, azon harcoltak, úgy mint a szárazföldön.
268/269. Duna mente. Borzalmas járványok pusztítottak a Duna-menti országokban, gót, szittya és római csapatok estek áldozatul.

(Réthly Antal négy vaskos kötetének szinte minden oldalán található valami érdekesség, különleges feljegyzés….)

 

A mottó: Örülj! Mosolyogj! Hát élsz!

 

KATTINTS IDE A LELKI EGÉSZSÉG SZAKÉRTŐK ELÉRÉSÉHEZ!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük