Barion Pixel
Tudtad, hogy november 25.-e a Nők Elleni Erőszak Ellenes Nap? Mit jelent ez és miért van még mindig aktualitása?

Az ENSZ közgyűlés 1999. december 17.én foglalta határozatba ezt a nemzetközi napot, amelyet a nők ügyeivel foglalkozó aktivisták 1981 óta tartanak számon.
Akkor a latin amerikai és karibi nők első találkozóján hirdették meg annak emlékére, hogy 1961-ben a Dominikai Köztársaságban a diktatúra brutálisan meggyilkolt három női aktivistát.
1991. óta világszerte november 25.-e és december 10.-e között rendezik meg a civil szervezetek és magánszemélyek a nők elleni, erőszak elleni akciónapokat. Ez a két nap a Nemzetközi Nap a Nők Elleni Erőszak Ellen és az Emberi Jogok Nemzetközi Napja.
A célja, hogy felkeltsék a nyílvánosság figyelmét és tájékoztatást nyújtsanak a nők elleni erőszakról. Kifejezzék szolidaritásukat az áldozatok iránt és nyomást gyakoroljanak a politikusokra a nők elleni erőszak minden formájának megszűntetése érdekében.

Nők elleni erőszak Afrikában

Sokkoló dokumentumfilm készült a női körülmetélésről.
Kim Longinotto alkotása a kegyetlen valóságot mutatja be: olyan kenyai nőket, akiknek brutális módszerekkel eltávolították a klitoriszát. A fájdalmas procedúra akár halálos kimenetelű is lehet.
A The Day I Will Never Forget (Azt a napot sohasem felejtem el) című dokumentumfilmet 2002-ben forgatta le a brit filmes.
Az alkotás megrázó képsorokat mutat be a klitoridektómiának nevezett eljárásról.
A veszélyes beavatkozás célja, hogy a nők számára ne legyen élvezetes a nemi közösülés, és így ne lehessenek hűtlenek a férjükhöz.
A kíméletlen kezelés elvileg törvénytelen, ám ennek ellenére igen elterjedt Afrika több országában is.
A számítások szerint jelenleg mintegy 132 millió körülmetélt nő él a Földön. Sokan belehalnak a nem kifejezetten higénikus eljárásba.
Az 52 esztendős Longinotto több olyan dokumentumfilmet is leforgatott, amely kevéssé ismert kultúrákban vizsgálja a nők helyzetét.
A felmérések szerint Kenyában a 4-12 éves lányok 98 %-ának eltávolítják a klitoriszát.

Remény a reménytelenségben

A filmben feltűnik Fardhosa Ali Mohamed, egy nővér, aki karrierjének nagy részét annak szentelte, hogy megpróbálja felvilágosítani a lakosságot az eljárás veszélyeiről.
“Ő olyan, mint Nelson Mandela!”
– nyilatkozta Longinotto.
A film egy további megrázó jelenetében Simalót, a 15 éves kenyai lányt láthatjuk, akit körülmetélése után egy nála jóval idősebb férfihoz adtak feleségül, aki rendszeresen megerőszakolta.
Simaló elmenekült a férfitól és egy humanitárius menhelyre szökött.
A stábbal visszatér szülőfalujába, ahol barátai nagy örömmel fogadják! A lány azonban csak szótlanul nézi az anyját, akinek a lelkén minden szárad.
A lányok a fizikai fájdalmakon kívül lelki traumát is átélnek, ugyanis sok esetben édesanyjuk és nagyanyjuk is segédkezik a körülmetélésnél, amelyet hivatásos körülmetélők végeznek. A szülök gyakran kinevetik lányukat, ha felsikolt a fájdalmas beavatkozás közben.
“A férfiaknak egy dologban igazuk van a körülmetéléssel kapcsolatban– mondta a rendezőnő, – ha a nők egyszer fellázadnak majd e barbár módszer ellen, fellázadnak egész eddigi életformájuk ellen is”.

Betonfülek – dokumentumregény 

Az OLVASÓLÁMPA alatt a Színes RTV újságban 1999-ben jelent meg Erős Zoltán tollából, a BETONFÜLEK című krimi dokumentum regényem méltatása.
“Drámai erővel, szépírói erények megcsillantásával idézi fel a könyv egy fiatal anya gyötrelmes óráit, napjait, heteit, azokat a megpróbáltatásokat, amelyeket a brutális férj és apa miatt át kellett élnie.
A szerző nem sokkolni akart művével, hanem elsősorban kiáltványt intézni a társadalomhoz, felhívni a közösségek, szervezetek, hivatali apparátusok figyelmét a családon belüli agresszió elharapodzására. Mindenekelőtt  a gyermekek kiszolgáltatottságára és gyakori áldozattá válására.”
Sajnos a sort lehetne folytatni végtelen hosszan.
Felsorolhatnánk a különböző műalkotásokat, amik mind arra vannak hivatva, hogy felhívják a figyelmet a védtelen, kiszolgáltatott nők és gyerekek sorsára és azok jogainak megtartására.
Továbbá arra, hogy mindannyian lássunk és ne csak nézzünk, beszéljünk és ne hallgassunk, cselekedjünk és ne halogassunk, mert kétszeresen segít az, aki gyorsan segít!
Az a helyzet, hogy ez a téma is az egészséghez tartozik!
A mai napig korunk társadalmának egyik rákfenéje a családon belüli erőszak elharapozódása!
Elég!
A BETONFÜLEK cím önmagáért beszél, ami egyben egy kiáltvány is!

A szerző