2021. április 27. kedd | dr Jung Andrea Tudod, hogy melyek a környezetedben a mérgező növények? Most 5 mérgező növényt mutatunk be, melyeket jó felismerni. Néhányuk gyógyhatású növénnyel is könnyedén összekeverhető. Tedd próbára a tudásodat! Mérgező növények jellemzői: Szűkebb értelemben, a klasszikus definíció szerint mérgező az a növény, amely kis mennyiségben elfogyasztva is zavart, rendellenességet, vagy kóros elváltozásokat okoz az egészséges ember vagy állat szervezetében. A növényi mérgezés azoknak a súlyos, kóros elváltozásoknak az összessége, amelyet a mérgező hatóanyagtartalmú növényrészek elfogyasztása eredményez. Különbséget kell tennünk a kifejezetten mérgező növények, és az olyan növények között, amelyek csak bizonyos körülmények között okoznak mérgezést. A kifejlődő mérgezés súlyossága elsősorban az elfogyasztott mérgező növények mennyiségétől függ. Az adag döntő tényező a mérgezés kialakulásában, de annak hevességét befolyásolják az alábbi tényezők. A felhasznált növényi részek (bogyó, gumó és virág). A felhasználás formája (vizes kivonat, tea, alkoholos kivonat és szárított növényből nyert por). Az alkalmazás módja (külső, vagy belső alkalmazás). A mérgező növények toxikus hatása számos, a szervezet biológiai sajátosságaival kapcsolatos tényezőtől is függ. Ezek a következők. Fajra jellemző túlérzékenység, vagy csökkent érzékenység. A szervezet, és ezen belül a máj, a vese, a szív állapota. Életkor, nem (pl. gyermekek, vagy idősek érzékenyebbek lehetnek). Néhány erős hatású növény a megfelelő mennyiségben alkalmazva gyógyszer is lehet: Ez azonban fordítva is igaz lehet. A tájékozatlanság miatt fontos gyógynövényekmérgezéseket okozhatnak. A növények hatásuk szerint az alábbi csoportba sorolhatóak: Tulajdonképpeni mérgező növények: világviszonylatban kb. 1000 fajta. Ilyen például a foltos bürök. Erős hatású növények: kis mennyiségben akár gyógynövények is lehetnek, de nagy mennyiségben kedvezőtlen hatást fejtenek ki. Ilyen például a mák (Papaver somniferum), szerecsendió (Myristica fragrans), vérehulló fecskefű (Chelidonium majus), piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea). Az erős hatású növények nem használhatóak háziszerként (pl. gyógyteaként), csak gyógyszertárban előállított, megbízható, meghatározott hatóanyag-tartalmú, pontosan adagolható készítmények formájában. Ezeknél a gyógynövényeknél ismerni kell a biztonsági sávot. Enyhe hatású növények: a megfelelő terápiás alkalmazás esetén a mellékhatás esélye csekély. (Például az orbáncfűből készült borogató esetében fontos ismerni, hogy az erős napfénynek kitett testrészek esetében bőrgyulladást okozhat.) Teljesen veszélytelen: biztonságosan alkalmazható gyógynövények, melyek hosszan tartó használat esetén is ártalmatlanok. Ezek a növények például bizonyos élelmiszernövények, például a csipkebogyó (Rosa canina). Tedd próbára a tudásodat a mérgező növények területén! A kvízt úgy alkottuk meg, hogy sokat tanulhatsz is általa! Melyek a mérgező virágok? Felismered-e őket? Vannak olyan növények, melyek ugyan gyönyörűek, de kisgyerekek, állatok, de akár egy felnőtt ember számára is rosszullétet, szélsőséges esetben akár halált is okozhatnak. Felismered-e ezeket? Kvízünk által megtanulhatod, hogy mely növényekkel vigyázz! Induljon a tanulás! Melyik az a szép trombita alakú virág, mely hioszciamin, szkopolamin és atropin nevű mérgező vegyületeket tartalmaz? Bár a népi gyógyászatban régebben és nagy elővigyázatossággal a mai napig használatos, magvainak, virágának és leveleinek a fogyasztása súlyos tüneteket válthat ki. Úgy mint döhöngés, zavartság, érzékcsalódások, bódultság, aluszékonyság, végső esetben akár kóma is. Télizöld meténg (Vinca minor) Mezei szulák Csattanó maszlag (Datura stramonum) Egy illatos, "csilingelő" virágocska, mely glikozidokat és más toxikus, mérgező anyagokat tartalmaz. Bár külsőleg használják ízületi bántalmak ellen, más anyagai pedig szívgyógyszerként használatosak, szívglikozidjai (convallatoxin) és szaponinjai rendszertelen és lassú pulzust, hasi fájdalmat és hasmenést okoznak. Fogyasztása már közepes mennyiségben is halálhoz vezet. Külsőleg összekeverhető a medvehagymával! Harangvirág (Campanula) Gyöngyvirág (Corvallaria maialis) Facélia, mézontófű (Phacelia tanacetifolia) Indiában honos, nálunk termesztett egynyári növény. Gyógyhatású zsíros olaja nem mérgező, és gyógyításra évezredek óta használatos, mivel a toxalbumin típusú mérge zsírban nem oldódik. A mérget a magok tartalmazzák. Gyermekeknél 3, felnőtteknél 8 szem mag már halálos adagnak minősül. Napraforgó Szezámmag Ricinus (Ricinus communis) vagy Csodafa Arisztolochia-sav nevű mérgező hatóanyag található benne. A növénynek kimutatták rákkeltő hatását, így manapság csak gyógyszer alapanyagként használatos, bár régebben a népi gyógyászat külsőleg sebek gyógyítására is használta. Hányás, hasmenés, gyomor- és bélnyálkahártya-gyulladás, gyakori vizelési inger, görcsök, keringési zavarok, pulzusszám emelkedés, vese- és májgyulladás, belső vérzések, szélsőséges esetben akár légzésbénulás is beállhat a belsőleges fogyasztása esetén. Farkasalma (Aristolochia clematitis L.) Paradicsom növény Futóbab (Phaseolus vulgaris) Ennek a növénynek a levele - bár mérgező - könnyen összetéveszthető olyan közismert konyhakerti növényekkel, mint a petrezselyem és a turbolya levél, magja pedig a szintén jótékony hatású ánizzsal keverhető. Gyökere szintén könnyen keverhető a petrezselyemmel vagy a tormával. Mérgező alkaloidok találhatóak benne. A növény minden része mérgező, gyógyászati célokra teljesen alkalmatlan. Néhány termés, vagy levél elfogyasztása is már halálos adag! Szókratészt ezzel a növénnyel végezték ki. Vadmurok (Daucus carota) Angyalgyökér (Angelica archangelica) Foltos bürök (Conium maculatum) TOVÁBBI KVÍZEKHEZ KATTINTS IDE! A szerző dr Jung Andrea See author's posts