A masticha, vagy mastrix egy fa gyantája, mely gyógyhatású.
Itthon kevéssé ismert, bár már egyre több masticha alapú gyógytermék található meg a bio- és gyógynövényboltok polcain.
Milyen növényből származik a masticha?
A mastix a szömörcefélék (kesufafélék) (Anacardiaceae) családjába tartozó fa gyantája. Az ebbe a családba tartozó fák kicsiny, 5 tagú virágokat hoznak. Ebbe a családba tartozik a kesudió vagy akazsu (Anacardium occidentale), a mangó (Mangifera indica), valamint az ehető pisztácia (Pistacia vera) is.
A mastix gyanta egy kis, örökzöld bokor vagy fa – egy speciális pisztácia fajta, a Pistacia lentiscus – ágainak és törzsének megsértése után kifolyó rögöcskéket jelenti. Ez a kifolyó nedv borsó nagyságú gömböcskék alakját veszi fel száradás után. Enyhén illatos és könnyen szétmorzsolható.
A masztix fának bőrszerű, szárnyalt levelei vannak és kicsiny, kezdetben piros, később fekete termései.
A Pistacia lentiscus egy lassan növő fafajta, a legnagyobb magasságát – kb. 5 métert – 40-50 év alatt éri el. A gyanta az 5. évtől nyerhető ki és a maximális évi 1 kg hozam a 12. évtől nyerhető ki belőle.
A maszticha gyanta kinyerése
Bár a különféle Pistacia fajok az egész mediterrán térségben elterjedtek, a masztix gyantát adó faj egyedül Chios szigetének déli részén nő. A teljes termés 24 faluból származik (Chios-sziget, Mastichochoria környéke, Görögország), ahol a masztic fa művelése és a masztix gyanta gyűjtése a régió kulturális örökségének része. A sűrű és meszes Mastichochoria talaj tökéletes feltételeket biztosít a növények számára a gyanta “készítéshez”. A legtöbb fa életciklusa eléri a 100 évet, de olyan fát is regisztráltak, mely a 200 évet is elérte.
Hagyományosan a masztic gyantát a fakéreg és a fatörzs felszíni bemetszéseiből nyerik egy speciális eszköz segítségével, amit görögül “ceditíria”-nak hívnak. Először a fa körüli talajt kézzel megtisztítják az ágaktól, levelektől és a gazoktól. Ezt követően kalcium-karbonát port szórnak a fa alá, melyet a helyiek “trapézi”-nek (asztal) hívnak. Erre csöpög majd rá a gyanta.
A bemetszéseket tipikusan júliusban és augusztusban végzik és a gyantát augusztus végén, illetve szeptemberben gyűjtik be kézzel. Más különféle gyűjtési módszert is alkalmaztak az elmúlt 20 évben, de a legtöbb új gyűjtési mód esetében sérült a gyanta minősége. A tradícionális módszer esetében minden esetben magas minőségű gyanta gyűjthető. Manapság a “folyékony gyűjtés” a legelterjedtebb gyűjtési mód. Ezen eljárás során a bemetszéseket lefedik egy szövetszerű anyaggal, az ún. “ethrel”-lel, mely elősegíti a gyantaképződést. Ezt követően a masztix-ot, mint folyékony pasztát gyűjtik be, mely nagyon gazdag lesz így esszenciális olajokban. Ezidáig elenyésző számú tanulmány foglalkozott azzal, hogy a tradícionális kinyerési mód és a modern kinyerési mód közötti különbségeket feltárja a keletkezett gyanta tekintetében.
Mivel a gyanta nagyon értékes rengeteg próbálkozás volt a tekintetben, hogy más régiókra is kiterjesszék a termesztését. Ezek a kísérletek mind azzal zárultak, hogy vagy extrém kevés, vagy semennyi gyantát nem sikerült produkálni ezeken az új területeken. Ezért 1997 óta a chios-i maszticha Oltalom alatt álló eredetmegjelölést kapott (PDO) az Európai Uniótól és 2014-ben a chios-szigeteki termersztést know-how-ja az UNESCO Világörökség részévé vált.
Hol honos a masticha fa?
A Pistacia lentiscus fafajta a Földközi-tenger egyes vidékein (főként Egyiptomban), illetve Görögország területén található meg. Érdekessége, hogy Görögországban az értékes gyantát csak a Chios-szigetén található Pistacia lentiscus adja.
Érdekesség továbbá, hogy Chiosz-szigetén belül is kizárólag a déli részen termesztik.
Emiatt a Pistacia lentiscus fajtát az ehető pisztáciát adó fajta (Pistacia vera) helyett hívják Hiószi pisztáciának is.
A masticha elnevezései
Többféle elnevezéssel is illetik ezt az értékes gyantát adó pisztácia fajt.
- hiószi pisztácia
- maszticha
- mastix
- lentiszkusz
- masztikó
- masztikusz fa
- gyanta mastix
- masztixbalzsam
- masztic gyanta
Milyen anyagokat tartalmaz ez a gyógy-gyanta?
Ez a gyógy-anyag gyantasavat, illóolajat, keserűanyagot tartalmaz.
Egy kutatás több mint 120 kémiai összetevőt azonosított a gyantában.
Ezek a fő komponensek:
- természetes polimer,
- savas és semleges triterpének.
Az azonosított 120 összetevő közül számos összetevőt kutattak már és bebizonyosodott az antibakteriális, gyulladáscsökkentő, antioxidáns, daganatellenes, cukorbetegséget gyógyító, szívvédő és rákellenes hatásuk.
Mire jó a mastix?
Egyiptomban ennek a növénynek a mézgáját halottak bebalzsamozására használták.
Az ókori időktől fogva ismeretes antioxidáns hatása. Az egyiptomi földművesek vajolaj avasodásának gátlására használták. Számtalan modern kutatás is megerősíti ezen hatását.
Később elvétve nyugtató- vagy altatószerként alkalmazták, de puffadásra és vizelethajtó szerként, ekcémák, furunkulusok és más bőrproblémák kezelésére is használták.
Érdekes alkalmazása volt az, hogy lyukas fogakat tömtek be vele.
Vérzéscsillapító labdacsokba, tapaszokba, gerincfolyadék-vizsgálathoz használják.
Ragasztóanyaghoz, például színészek bajuszok, szakállak ragasztására használják.
2015-ben a Pistacia lentiscus L. gyantáját az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) növényi gyógyanyagként regisztrálta 2 terápiás indikációval. Az egyik az emésztési panaszok kezelése, a másik a bőrgyulladások kezelése, ideértve a kisebb sebek kezelését is.
Az elmúlt években a Chios masztic gyantát egyre szélesebb körben alkalmazzák gyógyászati anyagokban, étrendkiegészítőkben, kozmetikumokban és számos kutatás fókuszába került.
Chios-i masztix: könnyek, rágógumi, étrendkiegészítő kapszula, kozmetikai termékek, fogápolási termékek, bőrápolási termékek formájában kerül forgalomba szerte Görögországban és a nemzetközi piacokon is.
A masztix gyanta használható főzésre is: a hagyományos ételek elkészítéséhez (pl. sütemények, köretek), italok elkészítéséhez is használható.
A gyantát használják szent célokra is.
Állítólag ez a jeruzsálemi balzsam egyik titkos összetevője is.
Kutatások eredményei a masztix gyanta hatásainak vizsgálatára
A gyanta és illóolajának hatása a Clostridum botulinum nevű baktériumra
Az International Journal of Food Microbiology újságban megjelent egyik tanulmány szerint a masztic gyanta és annak illóolaja a Clostridum botulinum nevű baktérium ellen is hatásos. Ez a baktérium fajta a legsúlyosabb ételmérgezésért – az ún. botulizmusért – felelős.
A gyantát és annak esszenciális olaját önmagában, illetve alkoholos oldatban vizsgálták. A vizsgálat eredménye, hogy a gyanta alkoholos oldata teljesen meggátolta a baktérium szaporodását. A gyantás alkoholnak sokkal nagyobb hatása volt a baktériumra, mint az alkoholnak önmagában.
A vizsgálat során az is kiderült, hogy az A típusú baktériumok sokkal érzékenyebbek voltak a gyantára és a gyanta olajra, mint a B típusú baktériumok.
A hiószi maszticha gyanta: egy növényi gyanta gyógyszerészeti és orvos-biológiai tulajdonságokkal
- azon baktériumok és gombák elpusztítása, melyek emésztési zavarokat, fogkövet vagy rossz lehelletet okoznak
- az autoimmun betegségek szimptómáinak drámai csökkenése, aktív Crohn betegek bizonyos szimptómáinak javulása, asztma szimptómák javulása egereken;
- a kardiovalszkuláris rendszer védelme a teljes koleszterinszint csökkentése révén (patkány és humán kísérlet egyaránt);
- daganatellenes hatás;
- a funkcionális emésztési zavar szimptómáinak javulása a pácienseken.
A masticha gyanta helyi alkalmzása gyulladás-ellenes és viszketést megszüntető hatást váltott ki allergiás dermatitisz esetén egereknél
Különféle töménységű mastix gyanta oldattal ecsetelték külsőleg egerek bőrét allergiás dermatitisz esetén. Az egerek viselkedésbeli változásait (pl. vakaródzás), valamint a bőrszövetek mikroszkópos vizsgálatával a szövetek változását figyelték.
A vizsgálatok eredménye
A mastix helyi alkalmazása jelentősen javította a fülek megdagadását, a vakaródzást, a bőr állapotának javulását. A szövettani vizsgálat megerősítette a gyulladásellenes hatásokat. A gyulladásellenes és viszketést megszüntető hatások mind a 3 %-os, mind az 5 %-os masztix oldat esetében egyaránt jelentkeztek.
Kutatás a masticha gyanta tradícionális és modern alkalmazási formáiról
A chiosz-szigeteki helyi lakosok az elmúlt 2500 évben az ókori időktől fogva használják a béltraktus megbetegedéseire és kozmetikai célokra.
A masztix alkalmazásának talán legrégebbi írásos dokumentuma Hérodotosztól származik a Kr.e. 5. századból. Hérodotosz állítása szerint a levászon csíkokat, mellyel a halottakat betekerték egy “gyantából nyerték az egyiptomiak ragasztó helyett”. Hérodotosz nem nevezte meg a gyanta származási helyét. EGy 7. századi múmia viszgálata alapján azonban nagy bizonyossággal állítható, hogy a hiószi gyanta ez a gyanta.
Olyan ókori gyógyászati szövegekben is megjelenik, mint Galénosz, Pliniusz, Thoephrasztusz és Dioszkoridesz. Később, a bizánci időkben és a középkorban a chiószi gyanta iránti kereslet kimerült a népi gyógyászat részéről, majd később a hivatalos gyógyászok is bekapcsolódtak ebbe egész Európában és Ázsiában.
A chios masztix gyanta jótéteményeit számos kutatás igazolta az emésztési problémák, a sebek kezelése, a bőrgyulladások és égések, a plasma lipid és a vércukorszint csökkentése esetén és a szájüreg kezelésénél.
A kutatások szerint ezeket a tulajdonságokat a triterpéneknek és az illékony összetevőknek köszönheti. Ugyanakkor – köszönhetően a gyanta kémiai komplexitásának és a fő összetevők kereskedelmi standardjai hiányának – van egy nagy űr a kutatások / irodalom és a gyakorlati alkalmazás között.
Ezért lenne fontos, hogy a gyakorlati alkalmazás is minél jobban kutatva lenne. Jó lenne, ha előtérbe kerülnének az olyan vizsgálatok, ahol a gyanta a maga komplexitásában kerül górcső alá.
Forrás
- Rápóti Jenő – Remváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 9632425944
- Dr. Dános Béla: Farmakobotanika, a gyógynövénytan alapjai, Argumentum Kiadó, Budapest, 2006, ISBN 9634462049
- Volume 94, Issue 3, 1 August 2004, Pages 313-322 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0168160504000790