A kígyó szimbólum alkalmazása például a gyógyítás, gyógyhatású szerek területén még az ókorra nyúlik vissza.

A legismertebb kígyó szimbólum

PATIKÁK SZIMBÓLUM KÍGYÓJA  – AZ ASZKLÉPIOSZ SIKLÓ

Azért, mert ott a betegeket kíígyóó-gyítják.

Így szól a régi, kedves, beugrató kérdés.

Pedig ma már nem kötelező kitenni a patikákra a botra tekergődző kígyó szimbólumot.

Ennek ellenére nagyon sok gyógyszertár az ajtón vagy a kirakaton hagyományosan elhelyezi az Aszklépiosz sikló botra, vagy sokszor kehelyre tekeredő stilizált ábráját.

Ott van a legtöbb orvosi pecséten, valamint minden hazai mentőautón is.

Az Aszklépiosz sikló története

Az Aszklépiosz sikló az erdei sikló régi neve, a szimbólum története pedig az ókori Görögországba, sőt sokkal régebbre nyúlik vissza.

Aszklépiosz (később latinosan Aesculapius, Eszkuláp) minden bizonnyal egy rendkívüli tehetségű ókori görög orvos lehetett.

Egyesek hajóorvosként is emlegetik, de személyéről, életéről valójában már nem tudunk semmit.

Régi szokás volt abban a korban, hogy ha egy híres ember személye generációk után a feledésbe süllyedt, akkor nevét, emlékét az istenek sorába emelték.

Így történt ez Aszklépiosz esetében is.

Bár eredetileg halandó volt, de ő lett a gyógyítás és a gyógyhatású szerek istene a görög mitológiában és később a rómaiaknál is.

Gyógynövényesek számára megjegyzem, hogy egyik lánya Panakeia volt (latinosan Panacea), a növényi eredetű gyógyszerek istennője, akinek volt egy minden betegséget gyógyító csodaszere.
Azóta is a minden betegséget gyógyító, vagy legalábbis a nagyon hatásos, sokhasznú szert ,,panacea”-nak, mindent gyógyító szernek nevezzük  a hagyományos gyógyászatban.

Aszklépiosz és az erdei sikló (más néven Aszklépiosz sikló) kapcsolata nagyon érdekes és sokrétű.

kígyó, gyógyszertár

Aszklépiosz és a kígyó szimbólum kapcsolata négy szempontból

Egyrészt

Egyrészt a hagyomány szerint mindig maga mellett tartott egy, a botjára tekeredő erdei siklót, ami mindig megsúgta neki, hogy milyen orvosszerrel gyógyítsa meg az előtte lévő beteget.

Nos, ez a hiedelem viszont sokkal régebbi eredetű lehet, hiszen korábbi kultúrákban a kígyót a föld szellemekkel hozták kapcsolatba, ugyanis a földből előbújó kígyó a föld szellemek üzenetét hordozta.

Másrészt

Másrészt a kígyó a levedlő bőrével mindig is a megújulás, az újjászületés, a gyógyulás élményének a szimbóluma volt.

Harmadrészt

Harmadrészt a botra tekeredő és ott nyugodtan megmaradó kígyó tipikusan az erdei sikló.

Ez az állat sokat mászik fákra táplálék után, ezért aztán botra, magasra feltekeredve biztonságban érzi magát és ott nyugodtan megmarad.

Olaszország déli részén, Coculloban  (Abruzzoban)  ma is van egy kevesek által ismert ünnep, a kígyó fesztivál, Szent Domeniko tiszteletére.

A szent  utcákon hordozott szobrára számos erdei siklót tesznek, melyek ott szépen megmaradnak.

Negyedrészt

Végül negyedrészt a későbbi Aszklépiosz szentélyekben, ezekben a források, gyógyvizek vagy barlangok körüli gyógy-helyeken, az Aszklépiosz papok részben az ártalmatlan erdei siklók segítségével gyógyítottak.

A beteg köré éjjelre elhelyezték ezeket az állatokat, melyek hatással voltak a beteg álmaira. Az elmondott álmok alapján a papok kikeverték a betegnek a neki megfelelő gyógyszert, illetve más terápiákat is elrendelhettek.

A gyógyító módszert aztán átvették a rómaiak is, sőt vitték a ,,gyógyhatású” siklókat is nem kis számban, és vannak olyan elképzelések, hogy egyenesen a rómaiak honosították meg Európában az erdei siklókat. (Melyeket egyébként egerészésre is előszeretettel tartottak.)

Végül tehát így, római közvetítéssel került az Aszklépiosz kígyó szimbóluma az európai kultúrába, a hazai egészség-ügybe.

A kígyó szimbólum legelterjedtebb szereplője – az erdei sikló

Az erdei sikló ma védett állat hazánkban, körülbelül mi vagyunk északi elterjedésének a határa.

Ijesztően nagy, méter feletti sikló, de akár 2 méterre is megnőhet.

Méregfoga nincs, teljesen ártalmatlan, kifejezetten békés állat.

Ha pedig végre visszatérünk az eredeti kérdésre,  hogy miért is van kígyó a patikákon, már tudjuk a választ.

Igen régi öröksége ez az emberi kultúrának.

És a mottó:    Örülj! Mosolyogj! Hát élsz!

A szerző