2022. december 20. kedd | Kovács Péter Zoltán Jerikói rózsa a karácsonyest fenyőfa előtti dísze. A jerikói rózsa rákellenes hatását is kutatják. A képeken látható, ma jerikói rózsának árult növény sosem látta a Szentföldet! Mexikó északi részének sivatagos területeiről kerül a piacra. Becsületes neve Selaginella lepidophylla ,,hamis jerikói rózsa”. Évelő, jó tenyérnyi növény. A jerikói rózsa A neten terjesztettekkel ellentétben nincs szabály, hogy egy tál vízbe téve hány óra múlva nyíljon ki. Minden példány egyedi. Van amelyik néhány óra alatt meghökkentő módon csodás zöld lesz és van, amelyik csak másnap kezd nyiladozni, zöldülni. (30 éves tapasztalat.) A növény visszaszárítható, többször, sokszor életre kelthető. Sőt cserépbe beültetve évekig él és díszít pikkelyes zöld levélkéivel. Növényünk virágot nem hoz, spórákkal szaporodik. Rokona a mi védett kapcsos korpafüvünknek. Egykor abba a nemzetségbe is sorolták. A Selaginella fajok mexikói hazájukban gyógynövényként használatosak. Nem véletlenül, hiszen a keresőbe beütve számos kutatást találhatunk, ahol a Selaginella fajok állatkísérletekkel igazolt rákellenes hatásairól olvashatunk. A „valódi” jerikói rózsa A ,,valódi”, az eredeti jerikói rózsát (Anastatica hierochuntica) egykor keresztes lovagok hozták be a Szentföldről Európába. Mára csak kevesen ismerik, olyannyira, hogy a keresőbe beütve számos honlap tökéletesen összekeveri a két növényt. Ezen kicsike, egynyári növényke múltja, története rendkívül érdekes. Az elmúlt jó 800 évben kisebb-nagyobb hullámzásokkal sokszor divatba jött, mint karácsony esték különös, ritka dísze. Hagyományosan az éjféli mise előtt tették vízbe az összeszáradt kis gombócot, mely pár óra múlva kinyílt és kissé megzöldült – így lett a feltámadás és a születés, újonnan születés jelképe. Hogy miért pont karácsonykor tették vízbe ? Hát kit is érdekelt volna húsvétkor egy kis zöldellő, kinyíló növényke, mikor egyébként is minden zöldül a természetben? Ám mindennek jóval régebbi az eredete. Tulajdonságai A növény tudományos neve Anastatica hierochuntica. Az „anastasis” feltámadást jelent, a görög „hierocho” jelentése pedig Jerikó, így lett jerikói rózsa. Tehát egynyári, kisebb arasznyi, keresztesvirágú növény. Nem is egyszer neveltem. Jellegtelen, kicsi növényke, nálunk kb.15 cm átmérőjű. Talán egy tólevélrózsás borbálafűre emlékeztet leginkább. Sajnos nem szereti a párát, lévén sivatagi növény. Ezért aztán nálam mindig tele volt a levele barna pöttyökkel, azaz gomba betegségekkel. Magot pedig csak nehézkesen, keveset érlelt. Hosszú, mélyre nyúló karógyökere jelzi sivatagi, vízkereső mivoltát. Mindössze kis tojásnyi gombóccá szárad a növény, mely vízbe téve órák alatt kinyílik. Nagy képzelő erővel rózsához hasonló alakot formáz a leveleivel. Zöldülni csak enyhén zöldül, elsősorban alakváltása szembetűnő. Eredete, története A növényt először kb. Krisztus előtt 200-ban Sirák könyve említi: ,,Olyanok, mint a rózsabokrok Jerikóban” /Sir. 24.14/, de mai héber neve is ,,Jerikó tanúja”. Mindenhol elterjedt a kelet mediterrán területeken. Hogy milyen régi is a kultusza, azt egy rendkívül érdekes régészeti lelet példázza emígy. Gayet, francia régész valamikor az 1800-as évek vége felé a Nílus jobb partján egy temetővárosban ásatásokat végezve megtalálta egy Thais nevű, a negyedik században élt hetérának a múmiáját. Thais, aki kereszténnyé lett, mumifikált kezében egy összegömbölyödött jerikói rózsát szorongatott. És ez az alvó növényke elültetve 1600 év után életre kelt! Akkor olyan nagy port kavart az eset, hogy a később Nobel-díjjal kitüntetett Anatole France meg is örökítette a Thais /1896/ című regényében. Fehér Jenő 1943-ban a következőket írja: ,,Európába a keresztes háborúk alatt került s azután mind többet és többet szállítottak belőle Európába, hol karácsonyi virággá lett. Az éjféli mise előtti időt azzal töltötték az ünneplők, hogy vízbe téve, életre támasztották poraiból a jerikói rózsát. Az utóbbi időben rendezett világkiállításokon mindig sokat árusítottak belőle és a bécsi (1873) világkiállításra annyit szállítottak belőle az arabok és olyannyira olcsón vesztegették, hogy boldog-boldogtalan hozzájuthatott. Későbben még közönségesebb lett, úgy hogy Pesten hovatovább a vásárcsarnokokban árusították a Szentföld örökkön élő feltámadás rózsáját. Így jutott el a jerikói rózsa a vidéki, a falusi népek szobájába, a sublót, meg az almárium tetejére, szentföldi és budapesti emlék gyanánt….” /Fehér Jenő: Időjós állatok és növények. Bp.1943. Megjegyzem, mind Fehér Jenő, mind jómagam nem tapasztaltuk a száraz növény állítólagos időjárásjelző mozgását…/ Hol található a jerikói rózsa? Kereszty Zoltán, a Vácrátóti Botanikuskert egykori vezetője azt írja: ,,…Neve, Jerikó tanúja, mutatja, hogy a város körül tömeges lehetett elterjedése, de ma már csak az Aravah völgyben és a Sinai félszigeten találhatók nagyobb állományai. Azóta is nevének megfelelően az egyik híres nagyvárosról tanúskodik, hiszen csaknem 2000 éve változatlanul gyűjtik és árulják emléktárgy formájában….az elszáradt növények a tőről letörve a téli szél szárnyán kergetőznek a pusztában, néha olyan tömegben, hogy még a lovakat, szamarakat is megijesztik. Az esőben azonban abbahagyják őrült futásukat, megszívják magukat, újra szétterülnek, megzöldülnek, legyökereznek, mintha mi sem történt volna. Innen a tudományos neve: jerikói feltámadásvirág. Sivatagi népeknél ma is a halál utáni életet szimbolizálja.” Ám változnak az idők, változnak a szokások. Kiment a divatból az eredeti, valódi jerikói rózsa, kiszorította a jóval zöldebb mexikói Selaginella, a ,,hamis jerikói rózsa”…. Én legalábbis sosem láttam már az eredetit idehaza forgalmazni. Mottó: Örülj! Mosolyogj! Hát élsz! KATTINTS IDE A TERMÉSZETGYÓGYÁSZ SZAKÉRTŐK ELÉRÉSÉHEZ! A szerző Kovács Péter Zoltán See author's posts
