Az indiai üdvözlés és köszönés fajtái.
Hivatalos indiai köszönés
Hivatalos helyeken, hivatalokban, tévében a Namaskar a hivatalos indiai köszönés. Sok helyen angolul köszönnek.
DÉL- INDIAI KÖSZÖNÉS: NAMASKARAM
A Namaskar a leggyakoribb polgári gesztus az indiai államokban.
Hagyományos hindu verbális köszöntés, mely barátok, családtagok, valamint idegenek között is általános.
Dél-indiai változata a Namaskaram (ejtsd: Namaszkáram).
A hivatalos indiai köszönés egyike a hatféle Pranam tiszteletadásnak, ahol a mozdulatok egy része leginkább a szent személyekkel és helyekkel kapcsolatos.
Olyan leborulások, ahol a testrészek: a tenyér, a térd vagy az orr és a homlok érinti a földet.
A nyugati kultúrában is van hasonló, amikor az apácák vagy a szerzetesek teljes testhosszban kitárt karral fekszenek az oltár előtt, és a homlokuk is érinti a földet.
Indiában a nők inkább a Pancsangát gyakorolják (pancsa = öt, anga = testrész). A talajt a két térd, a két tenyér és a homlok érinti.
NAMASTE – spirituális indiai köszönés
A Namaste (ejtsd: Namaszté) a spirituális India köszönése.
Ez a köszönés forma az ókori Indiából terjedt el Délkelet-Ázsiában, és most már szinte az egész világon fellelhető.
A Namaszté egy szerény gesztus, annak felismerése, hogy Isten előtt mindannyian egyenlők vagyunk.
Bár eredetileg a mély tisztelet kifejezésére irányult, ma már szerte a világon használják üdvözlésre idegenek és barátok, minden korosztályban és társadalmi státuszban.
Indiában az egész szubkontinensen ismert. A spirituális köszönés azt jelenti: Hódolatomat ajánlom neked. Leborulok előtted.
A hívő tudja, hogy Isten mindenki szívében jelen van, ezért így Visnu szívben lévő formája Paramátma előtt is kifejezik tiszteletüket.
Ez a közös valóság, a nagyobb tudatosság fizikai jelenléte mindnyájunkban. Ez nem szétválaszt, hanem összeköt.
Így az ember Isten parányi részeként tekint önmagára és a másikra, akiben szintén felfedezi az isteni szikrát, Isten jelenlétét.
Ezért az enyhe meghajlás a templomokban. Isten kegyszobra, Murtija előtt a teljes leborulás.
A Namaszté egy formája az imákban is előfordul.
A hívő áhítattal köszönti az Istenséget. Sokszor csukott szemmel, ami a belső látást erősíti.
Ezt a fizikai gesztust gyakran kíséri Isten azon formájának a neve, akihez a hívő vonzódik, vagy akinek éppen a templomában van. Ilyenkor vagy magában mondja, vagy felhangzik a Rám Rám, Jay Sri Krisna, Om Namah Shivaya, Om Namah Narayana, Jay Sita Ram vagy csak Om Shanti – a hindu énekek ismert refrénje.
KÖSZÖNÉS LÁBÉRINTÉSSEL
Az indiai kultúra egyik alappillére a lábérintéssel való köszönés. A tradicionális Indiában ez az egyik első dolog, amit a gyerekkel megtanítanak. Reggeli puszi helyett a gyermek odamegy édesanyához és édesapához, hogy megérintse lábát. Ezután kezét saját homlokához emeli, jelezvén, hogy a tiszteletre méltó személy előtt leborul. Az a minimum, hogy a szülőket lábérintéssel üdvözlik a jól nevelt gyerekek. A kultúra része, hogy minden idősebb, tiszteletreméltó személyt lábérintéssel üdvözölnek.
GYÓGYÍTÓ KÉZTARTÁS
Az imádkozó testtartásként (anjali ejtsd: andzsali) világszerte ismert mozdulat Indiában a mindennapok része. Az összetett tenyér ugyanakkor egy mudra, vagyis gyógyító kéztartás is. Pranam vagy Anjali mudraként ismert.
A szív vagy a homlok előtt összesimuló tenyér ujjai felfelé néznek, esetleg kicsit előre dőlnek, a hüvelykujj érintheti a mellkast. Több apró változat színesíti az alapmozdulatot. A fej vagy a törzs egy kicsit meghajolhat.
A templomokban sokszor láthatóak a hívek ebben a mozdulatban. Csukott szemmel, elmélyülten befelé figyelve, vagy éppen ellenkezőleg: szeretetteljesen az oltárra függesztett tekintettel.
A tenyéren sok idegvégződés van. Ezt ma már az orvostudomány is felfedezte. Indiában külön tudomány a jóga mudrák ismerete. A mudrák az energiák áramlását is szabályozzák. Tehát a Namaszté és a Namaszkár nem csak kulturális vonatkozású.
A BENGÁLI VAISNAVA KÖSZÖNÉS
A bengáli vaisnava köszönés a Hari bol, magyarul a dicsértessék-nek felel meg. Hari Isten egyik neve, a bol felszólítás: Mondd: Hari! Vagyis, zengd Isten szent nevét, dicsőségét. Ezt esetleg illetlenségnek tarthatnánk, mert parancsoló módban van. Nem illő egy nálunk idősebbet bármire is felszólítani, de bátran használhatjuk a vaisnavák között.
Éppen ezért Feljebbvalónak inkább a Jay Sri Krisna vagy Hare Krisna köszönés formát használják.
VRINDÁVANI VAISNAVA KÖSZÖNÉS
Vrindávan a vaisnavák egyik legszentebb zarándokhelye.
Itt a Rádhe, Rádhe örömteli kiáltását hallhatjuk az utcákon és a házakban.
Maga a szó Isten szeretetenergiájára Srímati Rádharánira utal. Így a vrindávani indiai köszönés egyben ima is lehet.
SZIKH INDIAI KÖSZÖNÉS
A Szat Srí Akaal – üdvözlés pandzsábi nyelven. A szikh vallás követői használják. Szat azt jelenti: igazság, srí egy megtisztelő szó, és akaal (vagy akal) azt jelenti: időtlen lény, Isten. Így a szikh köszönés kifejezése lefordítva: „Isten a végső igazság”. Az indiai hadseregben a Pandzsáb és a szikh ezred, valamint a szikh könnyű gyalogosok ezt a kifejezést használják csatakiáltásként.
LADAKHI KÖSZÖNÉS
Ladakhi üdvözlés a Jooley (dzsuléj), melyet boldogságként, mosolyként lehetne fordítani. Minden napszakban használatos, megérkezéskor és búcsúzáskor is. A ladakhi köszönés jelentéstartalma megengedi, hogy köszönöm helyett is alkalmazzák.
BUDDHISTA INDIAI KÖSZÖNÉS
A Namaste vagy Namaskar buddhizmus köszönés is. Emellett Tibetben létezik egy harmadik, a buddhista üdvözlési forma, a Tashi Delek. Tashi szerencsést jelent, a Delek (vagy Deleg, Deleh) szót nehéz lefordítani, olyasmi, mint a gyengéd, áldásos. A jelentése: Áldásos szerencsét! Ha belegondolunk, ez nagyon bölcs mondás, mert az áldás nélküli „jószerencse” nem hoz igazi boldogságot.
Buddhista köszöntések még: Namo Buddhaya, Namo Dharmaya, Namo Sanghaya. Ennek a jelentése: Buddha nevében, a Tanítás nevében, a Közösség nevében.
Angolul is köszöntik időnként egymást: Triple Gem Blees You!, azaz a Három Ékkő (Drágaság) Áldjon meg Téged!. Ez azt jelenti, hogy a Buddha a Dharma (Tanítások) és a Szangha (a gyülekezet, vagy a gyakorlók közössége) áldjon meg!
DZSAIN KÖSZÖNÉS
Gyakori dzsain köszönés két szanszkrit szó áhítatos üdvözlő kombinációja: Jai Jinendra (ejtsd: Dzsáj Dzsinendra) – Tisztelet a Legfelsőbbnek! A jai szót akkor is használják, ha ünnepelnek, éljeneznek valakit. Így a Jai Jinendra másik jelentése: Dicsérem a jó tulajdonságok meghódítóját! A jinendra összetett szó.
Jina az olyan emberre is mutat, aki megzabolázta minden belső indulatát, és rendelkezik a kevala-jnana (a tiszta, végtelen tudás) képességével. Indra pedig azt jelenti, vezető vagy ura valaminek. Tehát a teljes kifejezés olyan emberre utal, aki nemcsak megfékezte önmagát, de lelki tudása is van.
A szerző
