A fűzfakéreg (Salix alba et. sp.) helyes gyűjtése.
Hamarosan kezdhető a fűzfakéreg gyűjtése.
Hogyan NE gyűjtsük a fűzfakérget!
Volt szerencsém valaha találkozni egy fűzfakéreg gyűjtő ,,természetgyógyásszal”, aki egy tavaszon a 60-80 éves fehér fűzfák kar vastagságú parás kérgét baltázta a fákról, egy jókora zsákba.
Rossz volt nézni a sebhelyeket és szavam se akadt ekkora hozzá nem értést tapasztalva.
Mindjárt idézek egy régebbi, de hiteles forrást a gyűjtés profi és helyes módjáról, mivel úgy látom a mai gyógynövényes könyvek erre már semmi hangsúlyt sem tesznek.
Érdekességek a fűzfakéreg felhasználásáról
De előtte csupán néhány érdekesség, nagyon röviden.
A híres holland fapapucsok majdnem mind fehér fűzfából készülnek.
A fűzfa bizonyos részei hormon hatásokkal bírnak, nem véletlen, hogy régi források erre utaló különös alkalmazásokat is emlegetnek.
A fűzfavesszők tavasszal leduggatva könnyedén meggyökeresednek. Élősövényként való alkalmazása közismert.
Népi játékkészítőknél újra kezdenek divatba jönni a fűzfa kérgéből készült fűzfasípok. De hogyan húzzák le egyben a kérget? Egyszerű: tavasszal, a nedvkeringés megindulásakor vágják le az ágat és körkörösen alaposan megkalapálják. Eztán elválik, egyben lehúzható a kéreg.
Messze nem a fehér fűz (Salix alba) kérge a leghatékonyabb, a hatóanyag tartalom a következőképpen alakul:
A Salix viminalis 5,1 % Salix americana 4,1 %
A Salix purpurea 4,1 % Salix alba ssp.vitellina 3,5 %
A Salix fragilis 2,5 % Salix alba 2 % vagy kevesebb…
A fűzfakéreg helyes gyűjtése
És akkor hogyan is gyűjtötték a fűzfakérget a profik, egy emberöltővel ezelőtt..?
,,Begyűjtendő az egy-két éves fiatal vessző 1-1,5 mm vastagságú kérge (Cortex salicis).
A gyűjtést tavasszal a barkavirágzat lehullta után, közvetlen a nedvkeringés megindultakor végezzük. Ekkor a kéreg még puszta kézzel is könnyen lehúzható.
A fiatal, lehetőleg tőről kihajtott vesszőket levágjuk és a leveleket letépjük úgy, hogy a bal kézzel megfogva a vessző felső végét, jobb kézzel egy húzással végig simítunk felülről az egész vesszőn, mire az összes levelek a markunkban maradnak.
Amikor a leveleket (Folia Salicis) is gyűjteni kell, akkor azokat különrakjuk.
5 cm vastag tölgyfa rudacskának vastagabb végét hosszában befűrészeljük V alakúra 15 cm mélyen, majd a másik végét beszúrjuk a földbe és mellé ülünk.
A fűzfa vesszőket egyenként belehelyezzük a tölgy rudacska V kivágásába, majd bal kézzel összeszorítjuk a V kivágás felső részét, a jobbal pedig hirtelen áthúzzuk a vesszőt.
Erre az egy mozdulatra a vessző egész kérge lehántódik és a hántás nagyon gyorsan elvégezhető.
Ha a lehántott fehér vesszőt a napon megszárítjuk, kosárfonásra lehet használni, a kérget pedig 15-20 cm hosszúságra feldaraboljuk, hogy tetszetős, szép árut állítsunk elő.
Ezután a kérget megszárítjuk.”
A szaktudás fontossága
“2,5 kg nyers kéregből lesz 1 kg száraz drog, a levélből 4 kg szükséges a száraz áru előállításához.
Az átvevő megkívánja, hogy az áru lehetőleg egyforma hosszúságú, szürkésbarna színű, penészmentes legyen.”
(Bodor Kálmán: Vadon termő gyógynövények. Mezőgazdasági és Erdészeti Állami Könyvkiadó, Bp. 1957.)
Szóval láthatjuk, hogy bizony a gyűjtés is egy szaktudást igénylő munka, valamint azt, hogy minden hasznosítható.
A természetben és a természet közelében élő embernek nincs fölösleg.
A fűz fajok gyógyászati alkalmazása nem volt célja ezen írásnak, erről könnyedén tájékozódhatunk a neten.
