A fűzfakéreg (Salix alba et. sp.) helyes gyűjtése.

Hamarosan kezdhető a fűzfakéreg gyűjtése.

Hogyan NE gyűjtsük a fűzfakérget!

Volt szerencsém valaha találkozni egy fűzfakéreg gyűjtő ,,természetgyógyásszal”, aki egy tavaszon a 60-80 éves fehér fűzfák kar vastagságú parás kérgét baltázta a fákról, egy jókora zsákba.

Rossz volt nézni a sebhelyeket és szavam se akadt ekkora hozzá nem értést tapasztalva.

Mindjárt idézek egy régebbi, de hiteles forrást a gyűjtés profi és helyes módjáról, mivel úgy látom a mai gyógynövényes könyvek erre már semmi hangsúlyt sem tesznek.

Érdekességek a fűzfakéreg felhasználásáról

De előtte csupán néhány érdekesség, nagyon röviden.

  • A híres holland fapapucsok majdnem mind fehér fűzfából készülnek.
  • A fűzfa bizonyos részei hormon hatásokkal bírnak, nem véletlen, hogy régi források erre utaló különös alkalmazásokat is emlegetnek.
  • A fűzfavesszők tavasszal leduggatva könnyedén meggyökeresednek. Élősövényként való alkalmazása közismert.
  • Népi játékkészítőknél újra kezdenek divatba jönni a fűzfa kérgéből készült fűzfasípok. De hogyan húzzák le egyben a kérget? Egyszerű: tavasszal, a nedvkeringés megindulásakor vágják le az ágat és körkörösen alaposan megkalapálják. Eztán elválik, egyben lehúzható a kéreg.
  • Messze nem a fehér fűz (Salix alba) kérge a leghatékonyabb, a hatóanyag tartalom a következőképpen alakul:
    A Salix viminalis 5,1 %
    Salix americana 4,1 %
    A Salix purpurea 4,1 %
    Salix alba ssp.vitellina 3,5 %
    A Salix fragilis 2,5 %
    Salix alba 2 % vagy kevesebb…

fűzfakéreg

A fűzfakéreg helyes gyűjtése

És akkor hogyan is gyűjtötték a fűzfakérget a profik, egy emberöltővel ezelőtt..?

,,Begyűjtendő az egy-két éves fiatal vessző 1-1,5 mm vastagságú kérge (Cortex salicis).

A gyűjtést tavasszal a barkavirágzat lehullta után, közvetlen a nedvkeringés megindultakor végezzük. Ekkor a kéreg még puszta kézzel is könnyen lehúzható.

A fiatal, lehetőleg tőről kihajtott vesszőket levágjuk és a leveleket letépjük úgy, hogy a bal kézzel megfogva a vessző felső végét, jobb kézzel egy húzással végig simítunk felülről az egész vesszőn, mire az összes levelek a markunkban maradnak.

Amikor a leveleket (Folia Salicis) is gyűjteni kell, akkor azokat különrakjuk.

5 cm vastag tölgyfa rudacskának vastagabb végét hosszában befűrészeljük V alakúra 15 cm mélyen, majd a másik végét beszúrjuk a földbe és mellé ülünk.

A fűzfa vesszőket egyenként belehelyezzük a tölgy rudacska V kivágásába, majd bal kézzel összeszorítjuk a V kivágás felső részét, a jobbal pedig hirtelen áthúzzuk a vesszőt.

Erre az egy mozdulatra a vessző egész kérge lehántódik és a hántás nagyon gyorsan elvégezhető.

Ha a lehántott fehér vesszőt a napon megszárítjuk, kosárfonásra lehet használni, a kérget pedig 15-20 cm hosszúságra feldaraboljuk, hogy tetszetős, szép árut állítsunk elő.

Ezután a kérget megszárítjuk.”

A szaktudás fontossága

 

“2,5 kg nyers kéregből lesz 1 kg száraz drog, a levélből 4 kg szükséges a száraz áru előállításához.

Az átvevő megkívánja, hogy az áru lehetőleg egyforma hosszúságú, szürkésbarna színű, penészmentes legyen.”

(Bodor Kálmán: Vadon termő gyógynövények. Mezőgazdasági és Erdészeti Állami Könyvkiadó, Bp. 1957.)

 

Szóval láthatjuk, hogy bizony a gyűjtés is egy szaktudást igénylő munka, valamint azt, hogy minden hasznosítható.

A természetben és a természet közelében élő embernek nincs fölösleg.

A fűz fajok gyógyászati alkalmazása nem volt célja ezen írásnak, erről könnyedén tájékozódhatunk a neten.

 

Mottó: Örülj! Mosolyogj! Hát élsz!

A szerző