Barion Pixel

Bhanjan, bhanjan fa Indiában.

Bhanjan fa

Indiában hallatlan tisztelet övezi ezt a halhatatlannak tartott gigantikus növényt.

A védákban számtalanszor előfordul, megemlítésre kerül e szent fa több történetben is.

A vallásos áhítat szent fái a buddhista templomok környékén is nagy tiszteletnek örvendenek hisz az Úr Buddha is egy ilyen fa alatt világosodott meg.

A banyan fa vagy más néven a bengáli fikusz (Ficus bengalensis) India egyik nemzeti jelképe. A sokszor 30-40 méter magasra növő, 8-10 méter kerületű fák törzsét és ágait hatalmas lemezes palánkgyökerek támasztják.

Légzőgyökereik nem a talajszinten erednek, hanem az alsó ágakról ereszkednek alá, körbefonnak mindent, ami útjukba esik, majd tovább nyúlva elérik a talajt és behatolnak a földbe.

A fa magjait gyümölcsevő madarak terjesztik. Mivel a magok kicsik, a földre hullott magból kicsírázó növény általában elpusztul.

Azonban sok mag ér földet fák törzsén vagy épületeken. Amikor ezek a magvak kicsíráznak, gyökereket indítanak a föld felé, amelyek beborítják a gazdanövényt vagy épületet.

Az idősebb fákon vastag fás törzzsé növekednek a léggyökerek, idővel megkülönböztethetetlenné válnak az eredeti törzstől.

Az öreg fák úgy terjeszkednek oldalirányban, hogy ezeket a támasztógyökereket használják nagy területek lefedésére.

Lassanként ezek a gyökerek egyfajta erdővé alakulnak, amelyek jelentős területet foglalnak el.

Ahogy a banyan körülöleli a gazdanövényt a növekvő gyökerek hálójával, a támasztékul szolgáló fára igen jelentős nyomást gyakorol és általában megöli azt.

A burokkal körbevett halott fa később rothadásnak indul és a banyanból egy üreges központi belsővel rendelkező „oszlopos fa” lesz.

 

A leghíresebb fa

Egyik leghíresebb példánya, a „Nagy Banyan” (The Great Banyan Tree), az indiai Kolkata (Kalkutta) városában található.

Erdőnek látszik, valójában azonban egyetlen fa, mely a becslések szerint 1200-1250 éves lehet.

A fő törzse 1,7 méter átmérőjű volt és 15,7 méter mélyen állt a földben, ám 1925-ben egy villámcsapás elpusztította.

A többi része azonban csodával határos módon életben maradt, és a léggyökerek azóta kolónia jelleggel fedik le a mintegy 14.400 négyzetméteres területet.

Ezzel a mérettel a fa bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, mint a világ legszélesebb fája.

A fát 3511 léggyökér alkotja, melyek úgy néznek ki, mintha különálló fák lennének. A fa folyamatosan terjeszkedik tovább, jelenleg egy közel fél kilométer hosszú úton lehet körbejárni.

Kambiodzsában Ta Prohm angkori templomegyüttesét a régészek abban az állapotban hagyták, ahogyan Henri Mouhot és francia expedíciós társai az 1860-as évek legelején, az őserdő mélyén rátaláltak.

A hatalmasra növő banyan fák (indiai füge) és az Indokína e vidékére jellemző kapokfák összefüggő, itt-ott áthatolhatatlan hálóba fonják a templom kapuit, szentélyeit és galériáit.

A fák és a kövek annyira összenőttek, hogy ha a fák kiszáradnak, vagy kivágják őket, az általuk körülölelt falak is összedőlnek.

A szerző