Barion Pixel

A kék zónák azok a területek, ahol a Földön a legmagasabb a 100 év felettiek aránya.

Mi az egészséges? Éljünk úgy, mint az ősember (fogyasszunk húst és semmi gabonát)? Vagy legyünk vegetáriánusok? Mi a hosszú élet titka? Paleo, vagy vega? Vagy esetleg valami egészen más tényező játszik szerepet? Mi az igazság? Hol élnek a világ legidősebb emberei? (térképes keresővel) Megpróbáljuk megfejteni a világ legidősebb emberei tükrében:

A világ legegészségesebb, legtovább élő személyeitől rengeteget tanulhatunk arról, hogyan kell sokáig és minél gazdagabb életet élni. Megtanulhatjuk tőlük, hogyan teremtsük meg személyes Kék Zónánkat, és hogyan alakítsuk úgy az életünket, hogy mi is hosszabb életet élhessünk.

A kék zónák titka: A hosszú élet titka a táplálkozásban, az aktív szociális és társadalmi életben rejlik, azaz az egészséges testi és lelki jólétünkön múlik.

Az alábbiakban részletesen is megismerkedhettek az ezek kijelentések alapjául szolgáló adatokkal.

bio_kaja

Táplálkozás

A National Geographic Magazinban (a magyar nyelvű kiadványban is) 2005-ben megjelent egy cikk a világ legöregebb embereiről. A cikk Japán és Olaszország öregjeit vizsgálja táplálkozási és egyéb szempontok alapján. Azt találták, hogy Olaszországnak azon a részén, ahol nagy a 100 év feletti kort megérők száma, disznóhúst, pecorino sajtot, zöldségeket, kenyeret, és mindennemű normál táplálékot fogyasztanak. Ezek a táplálékok nem boltban vásároltak, hanem helyben, házilag készítik őket hagyományos módszerekkel. A húsfogyasztás mérsékelt volt, inkább a növényi táplálék dominált.

A legtöbb Kék Zónában az emberek jellegzetesen alacsony kalóriájú, zsírszegény, növényi alapanyagokon alapuló, hüvelyesekben gazdag étkeket fogyasztottak.

Japánban ezzel szemben hal és tengeri eredetű táplálékot fogyasztanak, sok a nyers koszt.

boldog, öreg, minkás, kék zónák

Testmozgás

Jellemző még a feltűnően aktív életmód egészen idős korig (favágás, súlyok cipelése). A loma linda-i adventista közösségben a legidősebb korig jellemző a sport, súlyok emelegetése, biciklizés, vagy akár szobai kondigépek formájában. A sport tevékenység napi szintű egészen a késő öreg korig.

onkentes önkéntes, fiatal, öreg, kék zónák, sütögetés

Erős szociális, közösségi szerepvállalás

Ezen emberek esetében jellemőek a nagy, összetartó családok, vagy a közösségek, amelyben az öregeknek is fontos szerepük van.  A megfigyelések szerint azok az idős felnőttek haladják meg a 100 éves kort, melyek valamiféle társadalmi szerepet vállalnak, azaz a társadalomban betöltött szerepük alapján fontosnak és hasznosnak érezhetik magukat.

ÖSSZEGZÉS

A konklúzió, hogy a táplálkozás mellett a nagy kor elérésében nagy szerepe van a lelki hozzáállásnak, a lelki beállítódásnak. A stresszmentes élet, egyfajta nyugodt beállítódás – mely nem feltétlenül függ attól, hogy mi történik velünk – hosszabbítja az életben eltöltött időt.

Ha nem lennének betegségek, akkor a tudósok szerint nagyjából 120 évet élhetnének az emberek. De a betegségekkel együtt is egyre tovább élünk, nyilván az életfeltételek javulásának és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően.

A statisztikák alapján láthatjuk, hogy a világ legidősebb emberei között sokkal több a nő, mint a férfi. A hivatalos kor rekorderek is mind nők.

KÉK ZÓNÁK A FÖLDÖN

Kék zónák a Földnek azon részei, ahol nagyobb számban fordulnak elő 100 év feletti idős emberek, mint a Föld más tájain.

A világon jelenleg 5 kék zónát tartanak számon, melyek a következők:

Szardínia

Szardínia

Szardínia szigete, Olaszország

1999 októberében egy vékony, szemüveges doktor és orvosstatisztikus, Gianni Pes Franciaországban, Montpellier-ben előadást tartott a nemzetközi, hosszú élettartamot kutató kongresszuson. Hihetetlen tanulmányt mutatott be. Az elmúlt 5 évben 1000 százéves szardíniai ember kórtörténetét vette fel, 200-at közülük személyesen is vizsgált. Felkeltette a figyelmét, hogy Ogliastra nevű, közigazgatási járásban feltűnően sokan érték meg a 100 éves kort. Elkezdték kutatni hát ezt a régiót. Ez a Föld egyik Kék Zónája. 

Okinawa, templom

Okinawa, templom

Japán, Okinawa

Okinawa Földünk Kék Zónája: Napfény, spirituális élet és édesburgonya. Legkönnyebben úgy képzelhetjük el Okinawát, mint a japán Hawaiit – nyugodt, egzotikus szigetcsoport, meleg, mérsékelt övi időjárással, pálmafákkal, türkizkék homokos tengerparttal szegélezve; a városok villódzó elelktronikus fényárban úsznak és örökké zsonganak, a kedvenc étel pedig a hirtelen sült hús és zöldségek keveréke. A sziget több mint ezer éve a hihetetlen magas számú idős lakójáról híres. Régi kínai felfedező expedíciókban úgy olvashatunk e kis szigetekről, mint a halhatatlanok földjéről.

Adventista templom

Adventista templom

Loma Linda, Kalifornia, USA

Az amerikai Kék Zóna – a hosszú élet oázisa Dél-Kaliforniában. Az itteni adventista közösség lakói feltűnően hosszú életkort érnek meg. Az egészséges életmódot hirdetik: sok, ám nem túlzásba vitt mozgás, szociális – közösségi szerepvállalás, dohányzás, alkoholfogyasztás, tisztátalan ételek (pl. sertéshús) fogyasztásának a tilalma.

Costa Rica

Costa Rica

Costa Rica egyik elszigetelt része, Nicoya-félsziget

Tortilla, bab, kemény munka, és valami a vízben? 2002.-ben Luis Rosero-Bixby demográfus a szkott módon munkálkodott Costa Rica demográfiai adatain, amikor felfigyelt rá, hogy a férfiak itt tovább élnek, mint más fejlett országokban szerte a világon. Nicoyán mint a legtöbb Kék Zónában az emberek jellegzetesen alacsony kalóriájú, zsírszegény, növényi alapanyagokon alapuló, hüvelyesekben gazdag étkeket fogyasztottak. Eltérően a többi kék Zónától itt kukoricából készült tortilla és rengeteg déli gyümölcs egészíti ki az étrendet. Érdekes összefüggés, hogy a nicoyai víz sokkal keményebb, kalcium dúsabb, mint a környező régiókban.

görög vidék

görög vidék

Ikaria, egy elszigetelt sziget, Görögország

A tanulmányok most fedezik fel ennek a szigetnek a titkát, hogy itt miért élnek hosszabb ideig az emberek.

 

Magyarország a kék zónák közé tartozik-e?

Magyar név nincs a nemzetközi rangsorban, és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) népesség-nyilvántartási adatai szerint sem él már egyetlen olyan honfitársunk sem, aki még a 19. században született volna. Tekintettel arra, hogy a KEK nem ad ki adatokat, annyit lehet tudni, hogy a legidősebb magyar nő 109 éves, a legidősebb magyar férfi pedig 106 (egyikük sem budapesti).

Emigrált magyarok

Magyarországon több 100 év feletti korú idős emberrel is találkozhatunk. A 110. életév azonban már az a bűvös szám, amit nem érnek el a magyar idősek. Érdekes, hogy a helyzet megváltozik, ha az emigrált magyarokat nézzük. Az USA-ban több olyan magyarral is találkozhatunk, akik elérik ezt a határt. Mindannyian nők.

Még egy utolsó kérdés merült fel bennem… A boldogság és a hosszú élet összefügg? Boldog az, aki hosszú életű? Az a boldog, aki hosszú életű? Vagy a boldogságot valami egész más okozza?

Erről itt találhattok egy remek cikket:

A világ legboldogabb embere: Richard Mattieu

 

 

Forrás:

Dan Buettner: A hosszú élet oázisai, Földünk Kék Zónái, National Geographic, Geographia Kiadó, ISBN 978-963-9547-80-3

A szerző