2012. október 1.-jén volt a Vegetáriánus Világnap, ezen a héten pedig a Vegetáriánus Világhét.

2012. október 2-án volt ezen túl az Erőszakmentesség Napja, 4-én pedig az Állatok Világnapja. Ez alkalommal szentelünk egy cikket a vegetáriánusoknak és ezen életmód egészségügyi következményeinek.

 

A világnap létrejötte

A Vegetáriánus Világnapot 1977-ben alapította az Észak-Amerikai Vegetáriánus Társaság. A világnap azóta hatalmas méretű megmozdulássá nőtte ki magát: a vegetáriánus életmóddal járó lelki békét és életminőség-emelkedést, valamint a Föld minden élőlényének tiszteletét, az egymásra-hangolódást, az együttérzést hirdeti. A jeles naphoz hozzátartozik Mahatma Gandhi-nak, az erőszakmentesség forradalmárának október 2-ára eső születésnapja, a “Gandhi Jayanthi” is.

 

Vegetarianizmus

A vegetáriánusok egy része egészségi, más része filozofikus meggondolásokból nem fogyaszt el más melegvérű élőlényt. A vegetarianizmusnak több vállfaja létezik. Van aki egyáltalán semmilyen állati eredetű fehérjét (még tojást, tejet, tenger gyümölcseit sem) vesz magához, de vannak olyan, magukat vegetáriánusoknak mondó emberek, akik halat, illetve fehér húst esznek.

Ezek alapján 5 csoport rajzolódik ki:

1. Szigorú vegetáriánus vagy vegán étrend:
A vegetarianizmust következetesebben megvalósító gyakorlat. Nem fogyasztanak húst, se állatoktól elvett tejet, tojást és méhészeti termékeket, valamint kerülik az állatokon kísérletezett kozmetikumokat stb.
2. Ovo-vegetáriánus (az ovo latinul tojást jelent):
Hústerméket nem, de tojást fogyaszt.
3. Lakto-vegetáriánus (a lakto itt tejet takar):
Húst, tojást nem, de tejtermékeket fogyaszt.
4. Ovo-lakto vegetáriánus:
Csak a húsételeket nem fogyasztja, tejterméket, tojást és egyéb állati eredetű termékeket (pl. méz) igen.
5. Szemivegetáriánus:
Csirkehúst és halat alkalmanként, továbbá tejterméket, tojást fogyaszt.

Húsfogyasztási szokások régen és ma

Kellemetlen tény, hogy ma egy átlag családban egyetlenegy étkezést sem tudnak elképzelni hús nélkül. Ahhoz, hogy megismerhessük mi is ennek az oka meg kell vizsgálnunk a múltat. Régen az átlag családok asztalára legfeljebb hetente egyszer kerülhetett hús, persze az is csak akkor, ha volt miből. Azok a családok, akik hetente kétszer megengedhették maguknak a húst, igen gazdagnak számítottak. (Régen a köszvény is a gazdagok kiváltsága volt.) A háború idején, illetve az azt követő időszakban igen kevés ember engedhette meg magának azt a luxust, hogy húst fogyasszon, amikor még kenyérre is alig tellett. A húsevést tehát mindig csak a gazdagok engedhették meg maguknak. Napjaink fogyasztói társadalmában óriási árukínálat mellett, üzleteink roskadásig telítve vannak a gazdagság szimbólumával. Sugallva ezzel azt, lehetsz te is gazdag. (Legalábbis úgy érezheted.) A fogyasztói társadalmunk által kínált hamis képzet alapján a legszegényebb ember is elhiheti, hogy ő gazdag (hiszen húst hússal ehet). Sokszor át sem gondoljuk, hogy jó-e ez nekünk? Fogalmunk sincs arról, mit is eszünk valójában. Ez igaz a húsra és minden más általunk boltban vásárolt élelmiszerre.

Mit is eszünk?

Most azért maradjunk a húsnál. Ezen gazdagságot sugalló élelmiszernek az előállításához hétszer annyi gabonára van szükség, mint a saját súlya. Ebből következik az a szomorú tény, hogy ha frissen jutunk hozzá és semmit sem csinálunk vele – csak számunkra fogyaszthatóvá tesszük – akkor is hétszer annyi mezőgazdasági méreganyagot fog tartalmazni, mint a gabona. Persze ez csak a megtermelésből adódik. A feldolgozás során újabb mérgekkel gazdagodik. Újabb húsmentes irányzatok szerint ilyen például az állat szenvedése, haláltusája során keletkező serkentőhormon, ami rendkívül hasonlít a mi adrenalinunkra.

 

vegetáriánus világnap

 

A húsban rejlő veszélyek

Persze sok más anyaggal kell kezelni, hogy ne romoljon meg. Például a Clostridium botulinum nevű baktériummal, ami a kolbászmérgezést okozza (botulizmus). A kolbászmérgezés igen veszélyes volt régen. Ma már szerencsére van ellene gyógyszer. Mielőtt a gyógyszer nem létezett, védeni kellett a húst a baktériumtól. Erre a célra a nitrát (E 249-250) és nitrit (E 251-252) származékokat alkalmazták és alkalmazzák ma is. Mára kiderült, hogy a nitritek az emberi emésztőrendszerben nitrozaminná alakulnak, amely bizonyítottan a rákkeltő anyagok közé tartozik. A nitrátokból pedig először nitritek képződnek és csak később alakul ki az említett nitrozamin. A szakirodalom szerint a nitrit az erősen mérgező anyagok közé tartozik. Testtömegtől függően a halálos mennyiség 2-6 g. A nitritnek van még egy igen fontos feladata: a szín, illetve az aromakialakítás. Nitrit hiányában a termék meglehetősen visszatetsző, halovány (halott) színű lenne. A nitrit igen fontos, mert attól látjuk a húst élőnek, csak egyetlen mellékhatása: van rákkeltő.

 

Mekkora a fehérjeszükségletünk?

Német táplálkozáskutatók szerint testsúlykilogrammonként 0,8 gramm fehérjebevitel volna az ideális, mi ennek a dupláját fogyasztjuk. Ráadásul a szakemberek fehérjét ajánlanak, nem pedig húst. Az tény, hogy ennek a fehérjének teljes értékűnek kell lennie és a hús megfelel ezen követelményeknek. Azt azonban kevesen tudják, hogy a növények között is igen sok (főleg a hüvelyesek) kielégíti az ember ezen igényeit. Nem véletlen, hogy a régi paraszti világban, amikor heti egyszer, vagy annyiszor sem került hús az asztalra, rengeteg babot fogyasztottak. A húsevésnek persze vannak előnyei is: nem kell tudatosan megterveznünk a táplálkozásunkat, mert minden esszenciális aminosav megtalálható benne.

A Vegetáriánus Világnap ezekre a megfontolandó szempontokra hívja fel a figyelmet.

További vegetarianizmussal kapcsolatos cikket itt olvashatsz: VEGA CIKKEK