Létezik egy lassan minden társadalmi réteget átszövő, egyre fokozódó probléma: egyre kevesebb időt töltünk a természet közelségében.
Talán fel sem tűnik hogy a napod részében egy épületben vagy, ahogy az is megszokott már hogy egész nap digitális eszközök kötik le a figyelmed. Jelenleg ott tartunk, hogy az európai emberek az idejük 90 %-át zárt térben töltik, gép előtt ülve.
Egy valami biztos: a természet hiánya nincs jó hatással sem a mentális, sem a fizikai egészségünkre.
Számtalan mérés, kutatás és tapasztalat bizonyítja: a szabadban töltött idő sokkal több mint szabadidő; alapvető befektetés az egészségedbe.
Mit biztosít az erdőfürdőzés és a természet rendszeres látogatása?
Nézzük meg legfontosabb jótékony hatásait.
Gyorsabb felépülés, erősebb immunrendszer, magas vérnyomás szabályozása
|
Erősebb immunrendszer |
|
||||||||
| Roger Ulrich tanulmánya szerint azok a betegek, akik elé a természeti kép tárul, kevesebb időt töltenek a kórházban egy-egy műtét után és kisebb arányban merültek fel náluk a műtétek utáni apróbb – gyógyszeres kezelést igénylő – komplikációk, mint amilyen a tartós fejfájás vagy a hányinger.[1]
A csöndes, elmélkedésre késztető környezet terápiás értéke széles körben ismert az olyan súlyos megbetegedések esetében, mint például a rák” – állítja Dr. Bruce Chabner, a Massachusetts Közkórház Rák Központjának klinikai igazgatója. |
Rohanó életformánk, a határidők, az áremelések, a dugók, a tömeg, a zaj, tipikusan stresszben tartják az embert, amely gyengíti az immunrendszert.
Ming Kuo kutatásai azt bizonyították, hogy a természet aktiválja a „pihenés és emésztés” választ. Automatikusan ellazul az ember. Amikor a test nyugalmi állapotba kerül, akkor több energiát tud fektetni az immunrendszer működtetésébe.[2] Dr. Li Csing és munkatársai egy 3 napos erdőfürdőzésen 12 legyengült immunrendszerű irodai dolgozót vizsgált. Már 1 alkalom után nő az NK-sejtek száma, amelyek képesek megtámadni és elpusztítani a vírussal fertőződött vagy tumoros sejteket.[3] |
A mindennapi stressz bizonyítottan jelentős és következetes vérnyomásemelkedést okoz.[4]
A Gunmai Egyetem kutatói a vérnyomáson keresztül mérték le az erdei környezet megelőző- és gyógyászati hatásait. Metaanalízisük (több hasonló célú vizsgálat eredményeiből készült összesített, átfogó elemzés) elkészítéséhez az eleve létező kutatásokat használták fel. A kutatók megállapították, az erdei környezet jelentős hatásokkal volt a vérnyomásra. A szisztólikus vérnyomás a résztvevőknél sokkal alacsonyabb volt, mint a nem erdei környezetben lévő embereknél.[5]Az erdőfürdő körülbelül 5-15%al csökkenti a vérnyomást.[6][7][8] |
||||||||
Stressz csökkenése, közérzet javítás, kreativitás növelése
| Csökkenti a stresszt | Javítja a közérzetet | Növeli a kreativitást |
| Miyazaki több száz kutatót vitt el az erdőbe 2004 óta. Ő és kollégája, Juyoung Lee, az akkori Chiba Egyetem munkatársai azt tapasztalták, hogy a nyugodt erdei séták a városi sétákhoz képest 12 % -kal csökkentik a kortizol szintet, azt a hormont, amely kimutatja a stresszt.
De ez még nem volt minden; a szimpatikus idegaktivitás 7 és a pulzus 6 százalékos csökkenését regisztrálták. A pszichológiai kérdőíveken (POMS tesztek) jobb hangulatról és csökkent szorongásról is beszámolnak. A kutatások azt mutatják, hogy a városi életből fakadó állandó stressz megváltoztatja az agyat, ami növelheti a skizofrénia, szorongás és hangulati rendellenességek esélyét.[9] |
A természetben való tartózkodás vigasztalhat, és a többi negatív érzelmet is csökkentheti.8
A Derby Egyetem tudósai metatanulmányt végeztek a meglévő kutatásokról, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy a természethez való kapcsolódás összekapcsolható a boldogsággal és a mentális jóléttel. A természetben eltöltött idő olyan hormonokat szabadít fel, amelyek az örömszerzésért és a nyugalomért felelősek. Azok, akik szoros kapcsolatot ápolnak a természettel pozitívabbak és elégedettebbnek, mint a városban élők, akik náluk jobb anyagi körülmények között élnek. |
Az emberek a természet közelében nyugodtabbak, lassabban ver a szívük, így ők hatékonyabbak, mint azok, akik mesterséges fényben, négy fal között dolgoznak.
Azokon a munkahelyeken, ahol biztosítják a növények jelenlétét, 6 %-al hatékonyabbak és 15 %-al kreatívabban az ott dolgozók.9 David Strayer, a Utahi Egyetem pszichológiaprofesszorának egyik tanulmányában a résztvevők 50 % -os javulást láttak a kreatív problémamegoldásban, miután három napig a természetben voltak, és a modern technológiákhoz való hozzáférés megszűnt. |
Az erdőfürdőzés a különféle országok egészségyügyi gyakorlatában
Az erdőfürdőzés a japán megelőző egészségügyi ellátás elfogadott része az általa nyújtott mentális, fizikai és szellemi egészségügyi előnyök miatt.
Skóciában, Angliában, Kanadában és az Egyesült Államok egyes részein a körzeti orvos receptre írhatja fel ezt a fajta sétát kiegészítő kezelésként.
Svédországban a természetalapú terápia alkalmazása stresszel összefüggő betegségben szenvedő betegek számára jól bevált kezelés. Megelőző kezelésként az erdőfürdők célja az, hogy a természetben tapasztalt relaxáció fokozza a betegségekkel szembeni természetes ellenálló képességet.
Most már bizonyosan tudjuk: egészségi állapotunkat leginkább a fizikai és szociális környezetünk határozza meg.
A természetben töltött idő nem szabadidő; hanem alapvető befektetés az egészségedbe.
Forrás:
[1] https://tudatosvasarlo.hu/legjobb-gyogyszer-termeszet/
[2] https://www.sciencedaily.com/releases/2015/09/150916162120.htm
[3] https://www.amazon.com/Shinrin-Yoku-Art-Science-Forest-Bathing-ebook/dp/B078HVM7ZL
[4] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5559777/
[5] https://integrativ-medicina.hu/2020/10/06/okori-erdei-japan-gyogyitomuveszet-a-shinrin-yoku/
[6] https://cliffharvey.com/can-forest-bathing-reduce-blood-pressure/
[7] https://hu.wikipedia.org/wiki/Term%C3%A9szett%C5%91l_val%C3%B3_elidegened%C3%A9s_szindr% C3%B3ma#cite_note-16
[8] https://www.bbc.com/worklife/article/20170517-the-outdoor-office-spaces-where-workers-commune-withnature
[9] https://moly.hu/konyvek/mijazaki-josifumi-sinrin-joku
A szerző
