Az érelmeszesedés korunk komoly civilizációs problémáinak egyike. Az érelmeszesedést a szívkoszorúér-görcs (angina pectoris) és az impotencia okaként is számon tartják. Már a négyezer évvel ezelőtt élt emberek is érelmeszesedéssel küzdöttek – derült ki az eddigi legátfogóbb múmiatanulmányból, amely a betegség nyomai után kutatva vizsgálta a holttesteket.
Mi is a szívinfarktus?
A szívkoszorúér-görcs, azaz angina pectoris egy rohamszerű mellkasi fájdalom, amely stabil angina esetén valamilyen fizikai megerőltetés hatására lép fel. Ez lehet a futástól a sétáig bármi. Instabil angina esetén a fájdalom pihenés közben jelentkezik. Az anginás roham szívkoszorúér-elmeszesedés (atherosclerosis) következtében lép fel, amelynek során a plakknak nevezett, koleszterinben gazdag, zsíros lerakódás merevíti meg és szűkíti le a szívkoszorúerek keresztmetszetét. A lerakódás ezáltal csökkenti a szív vérellátását, s az ennek következtében fellépő tápanyag- és oxigénhiány nagyon erős fájdalmat vált ki. Az angina pectoris bármelyik típusának fennállása (de különösen az instabil angina) arra utal, hogy az érintett személy szívinfarktus fenyegeti.
Múmiákat is vizsgáltak
Egy 137 múmián végzett komputertomográfiás (CT) vizsgálat az ateroszklerózis lehetséges vagy biztos jeleit mutatta a vizsgált holttestek mintegy harmadánál. Mint azt a tanulmányt vezető Randall Thompson, a Kansas City-ben működő Szent Lukács Közép-Amerikai Szív Intézet kardiológusa elmondta, a negyvenéves kor után elhunyt egyének mintegy felénél tapasztaltak vaszkuláris kalcifikációt.
A vizsgált múmiák több mint fele Egyiptomból, a többi Peruból, Délnyugat-Amerikából és az Aleut-szigetekről származott a Kr.e. 3800 és a Kr.u. 1900 közötti periódusból. „A szívbetegség már négyezer évvel ezelőtt is kísértette az emberiséget szerte a világon” – közölte Thompson.
Az érelmeszesedés jeleit mutató múmiák többségénél azonban a szakemberek nem tudták megállapítani, hogy szívbetegség volt-e a halál oka. A tanulmány eredményeit az Amerikai Kardiológiai Testület vasárnapi találkozóján ismertették San Franciscóban. A Lancet című orvostudományi folyóirat internetes oldalán is közzétették azokat.
A kutatókat meglepte, hogy még az Aleut-szigetek ókori lakóinál is észlelték az ütőerek megkeményedését, róluk ugyanis úgy tartják, hogy vadászó-gyűjtögető emberek révén egészséges életmódot folytattak. „Kimondhatjuk, hogy a ma emberének nem kellene annyira bűnösnek éreznie magát a szívbetegség esetleges kialakulása miatt, mivel úgy tűnik, hogy túlértékeltük azt az elméletet, amely szerint az egészséges életmóddal teljesen kiküszöbölhető a kockázat” – húzta alá a szakember.
Thompson szerint ismeretlen tényezők is hozzájárulhattak a múmiák összeszűkült ereihez. Az ősi pueblo indiánok, akik földalatti barlangokban éltek a mai Colorado és Utah állam területén, például tüzet használtak a fűtéshez és sütéshez, és ezáltal sok füstöt lélegeztek be, aminek ugyanolyan hatása lehetett, mint a cigarettának.
Az érelmeszesedés az öregedés velejárója?
Korábbi tanulmányok már találtak szívbetegségre utaló bizonyítékokat az egyiptomi múmiáknál. A mostani azonban az eddigi legnagyobb és földrajzilag is legátfogóbb tanulmány, amely a témában készült, és amely különböző társadalmi rétegekből származó, illetve nagyon eltérő étrenddel bíró egyéneket vizsgált.
A kutatók szerint az eredmények azt sugallják, hogy a szívbetegség sokkal inkább az öregedés természetes velejárója, és nem köthető közvetlenül a modern világ kockázati tényezőihez. A dohányzás, a zsíros ételek fogyasztása és a mozgásszegény életmód is ilyenek. Az érelmeszesedés (ateroszklerózis) szívrohamot és agyi érkatasztrófát okozhat – emlékeztetett a tanulmány.
A Zürichi Egyetemen dolgozó Frank Ruehli, a Svájci Múmia Projekt vezetője lehetséges tartja, hogy genetikai hajlam is közrejátszik az érelmeszesedés kialakulásában. Más szakértők azonban a múmiáktól származó adatok óvatos kezelésére intenek.
MTI
A szerző
