A nagyböjt kezdete hamvazószerda, mely a nagypéntek előtti 40. napra esik. Pontosabban: a nagyböjt a vajhagyó vasárnapot követő – tiszta hétfőtől nagyszombatig tartó – időszakot öleli fel. 2022-ben ez március 2-tól április 14-ig tart.

A böjtről általában

A böjtölés csodálatos eredményeket hoz a vizsgálatok szerint. Mindig magában foglalja a szellemi és lelki salaktalanítást is.

Ruediger Dahlkénak az a véleménye, hogy az ősi keresztény böjt újjáélesztésével szinte kiirthatnánk a köszvényt, a reumát, az időskori cukorbetegséget és a magas vérnyomást. Véleménye szerint a szívinfarktus és a rák is ritkábban fordulna elő.

Akkor mégis miért nem terjedt el világszerte a böjtölés szokása, miért nem kutatják lelkesen tudósok ezrei? A válasz összetett, itt nem kívánjuk mélyebben megvizsgálni az okokat.

A böjtöléshez egészséges embereknek nem szükséges orvosi támogatás. A bibliai hagyomány is ezt mutatja. Egyszerűen abbahagyjuk az evést és bőségesen fogyasztunk folyadékot.

Böjt kíséretében minden méregelvonás könnyebben zajlik, például az alkohol- és a  nikotinelvonás is.

Katolikus böjti napok

Jézus Krisztus 40 napos böjttel kezdte nyilvános tevékenységét, további böjtölésről azonban Jézus részéről a Bibliában nem esik szó. A külsőséges böjttől óva intett, de azt már az Ószövetségben is elítélik.

„Amikor pedig böjtöltök, ne nézzetek komoran, mint a képmutatók, akik eltorzítják arcukat, hogy lássák az emberek böjtölésüket. Bizony, mondom néktek: megkapták jutalmukat.”

“Te, amikor böjtölsz, kend meg a fejedet, az arcodat pedig mosd meg.”

“Ne lássák az emberek, hogy böjtölsz, csak Atyád, aki a rejtekben van; és Atyád, aki lát a rejtekben, megfizet majd neked.”

(Máté, 6. fejezet)

A testi böjt mellett a böjt lelki jelentőségét is felismerték. Néhány ószövetségi idézet erről és a kizárólag külsődleges böjt nem üdvös lelki hatásairól:

“Tudjátok, milyen az a böjt, amelyet én kedvelek? Ezt mondja Isten, az Úr: Törd össze a jogtalan bilincseket, és oldd meg az iga köteleit! Bocsásd szabadon az elnyomottakat, törj össze minden igát!”  (Ézsaiás 58. 6.)

“Talán az ilyen böjt tetszik nekem, és ilyen az a nap, amelyen az ember megsanyargatja magát? Lehajtjátok fejeteket, mint a káka, és zsákot meg hamut teríttek magatok alá: ezt nevezitek ti böjtnek, olyan napnak, amely tetszik az Úrnak?” (Izajás 58. fejezet)

“Ilyen az az ember, aki böjtöl bűneiért, de azután megint ugyanazt műveli. Vajon ki hallgatja meg az imádságát, és mi haszna lesz az önsanyargatásból?” (Sirák fia könyve 34. fejezet)

Jézus a tanítványaitól sem követelte meg a szigorú böjtöt, sem más szigorú előírásokat (ld: kalásztépés és gyógyítás tilalmazott napokon). Amikor János tanítványai kérdőre vonták azzal kapcsolatban, hogy miért nem tartanak böjtöt, azt válaszolta, hogy:

“Böjtre tudjátok-e fogni a násznépet, amíg velük van a vőlegény?”

A böjtöt egyébiránt hasznosnak tartotta, sőt egyenesen a sátán elleni harc fegyvereként adta az embereknek (pl. Máté 17.21.). Az Egyház Jézus halála és mennybementele után – ennek megfelelően, a kezdetektől – gyakorolta a böjtöt, mert „elvitetett tőle a Vőlegény” (Márk 2.20.; vö. ApCsel 13.2.).

Folyamatos katolikus böjt?

A Római Katolikus Egyház hatályos törvénye szerint az év minden péntekje és hamvazószerda böjti nap.

Böjti napok a keleti egyházakban, főként az Orosz Ortodox Egyházban, az év minden szerdája és péntekje. Kivétel a Karácsony és Vízkereszt közti két hét, a Nagyböjt előtti harmadik hét, Húsvét és Pünkösd hete, továbbá augusztus 29. és szeptember 14.

A hosszabb böjtök négy ciklust alkotnak: karácsonyi böjt (XI. 15 – XII. 24.); nagyböjt (a vajhagyó vasárnapot követő tiszta hétfőtől nagyszombatig); Péter-Pál böjtje (Húsvét és Mindenszentek vasárnapja között 2-7 hetes időszak); Nagyboldogasszony böjtje (VIII. 1-14.).

A böjt a katolikus egyházban a mértékletesség gyakorlása. Erkölcsi megfontoláson alapuló önmegtagadás, elsősorban az érzéki élvezetektől való tartózkodás. Szorosabb értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és az ivásban. A katolikus hit szerint a böjt célja a lélek felemelése azáltal, hogy a hívő megfékezi a testi vágyakat. Ugyanakkor a bűnbánat kifejezése.

Az egyház a természet törvényeire is hivatkozik, melyek miatt a testnek szüksége van böjtre.

nagyböjt

A katolikus böjt története

A helyi szokások hatása miatt eltérő szigorúságú lehet a böjt, melyet a világi élet feltételei is befolyásolnak. A Római Katolikus Egyház hatályos törvénye szerint a húsevéstől – vagy a pápai konferencia előírásai szerinti más eledeltől – való tartózkodás az év minden péntekén kötelező, hacsak egybe nem esnek egy, a főünnepek közé tartozó nappal; hústilalmat és böjtöt kell tartani hamvazószerdán és nagypénteken.

A keleti kereszténység egyházaiban, az év majdnem 200 böjti napján, a hívek nem ehetnek húst és tejes ételt. A szerzetesek nem isznak bort, nem esznek halat, napjukat imádkozással töltik.

A hústilalom kötelezi azokat, akik 14. életévüket betöltötték; a böjt pedig az összes nagykorúakat kötelezi 60. életévük megkezdéséig. A lelkipásztoroknak és a szülőknek legyen azonban gondja arra, hogy a bűnbánat valódi értelmére megtanítsák azokat is, akik fiatal koruk miatt nem kötelesek a böjtre és a hústilalomra.

A pápai konferencia pontosabban is meghatározhatja a böjt és a hústilalom megtartását, továbbá egészében vagy részben helyettesítheti is a hústilalmat és a böjtöt a bűnbánat más formáival, főként a segítő szeretet cselekedeteivel és vallásos gyakorlatokkal.

Egy idő után különvált a természetes böjt, mely minden ételt tiltott, és az egyházi böjt, mely az ételek mennyiségét, ill. minőségét szabályozza.

Régebben a megtartóztatás foka szerint 3 böjtöt ismertek:

  1. szigorú böjt
  2. enyhített böjt
  3. hústilalom.

 

Magyarországon így szóltak a törvények a nagyböjt időszakáról 1560-ban:

Az Anyaszentegyház böjtjeit mindenki tartsa meg. Ne részegeskedjenek, adjanak alamizsnát, jámbor tettekkel foglalkozzanak, egyszer egyenek napjában, déltájban.

 

Az 1611-es nagyszombati tartományi zsinaton kérték a pápát, hogy a böjti törvény ne vonatkozzon a tejtermékekre és a tojásra.

1966 óta az egyházi törvény csak a szigorú böjtöt és a húst tiltó megtartóztatást ismeri.

A böjti lepel

Böjti lepelnek nevezték az oltárt eltakaró selyem- vagy vászonleplet, melyre a passió jeleneteit vagy a szenvedés eszközeit hímezték vagy festették. Böjti lepel volt az a viola színű kendő is, amellyel feketevasárnaptól nagypéntekig a feszületeket, nagyszombatig a képeket takarták el. A 9. század óta használatos.

Több magyarázat is van a böjti lepel használatára. Az egyik ilyen, hogy a képek ne tereljék el a figyelmet a böjtről és a szenvedésről.

A hónapok elnevezései a böjt szerint

Régebben a böjtölést olyan szigorúan vették, hogy a februárt böjtelő havának, a márciust böjtmás havának hívták.

Kívánunk testi és szellemi megtisztulást, felemelő böjtöt minden kedves olvasónknak!