2014. január 3. péntek | dr Jung Andrea A gyógynövény termesztés jó, hasznos, társadalmilag és gazdaságilag is jövedelmező. Tudunk mi itt Magyarországon arról, hogy az elzártnak és elszigeteltnek mondott Kuba gyógynövény nagyhatalom lett (persze csak az országon belüli gyógynövény kereskedelemben:)? Tudjuk azt, hogy ennek folyományaként Kubában a lakosság jobb egészség mutatókkal rendelkezik, mint bárhol a világon? Az „elmaradott” Kubában a csecsemő és gyermekhalandóság messze elmarad a „fejlett egészségüggyel rendelkező” USA-hoz képest? Kubában ugyanis reneszánszát éli a gyógynövény termesztés. Nemcsak a patikák használják fel ezeket és készítenek belőle különféle gyógynövény keverékeket, hanem ezek az államilag támogatott gyógynövény farmok közvetlenül a kórházak részére is szállítanak herbákat. Lássuk, hogy vajon miért és hogyan alakulhatott ez így. Sokat tanulhatunk belőle. Gyógynövény termesztés Kubában Vizsgáljunk meg közelebbről egy tipikus gyógynövény ültetvényt Pinar del Rio tartományban. Kamillák, körömvirágok és japán menta végeláthatatlan sorokban. Ez egy állam által működtetett 80 hektáros biofarm, melyet Finca Tartományi Gyógynövény Ültetvénynek is neveznek. Itt olyan gyógynövényeket termesztenek, amelyet a Kubai Közegészségügyi Minisztérium használ. Patikák, kórházak és klinikák között osztják szét a kubai egészségügyi rendszer keretein belül. Ez az egyik legnagyobb gyógynövény ültetvény Kuba 14 tartományában. Vezetője – Sergio Travieso Sanchez – szerint ez a farm a többihez hasonlóan 20-25 %-os növekedést érhet el egy éven belül. Zöld Gyógyszerek forradalma Gazdasági kényszer és a jótékony hatása: a gyógynövény termesztés beindulása Az 1990-es évek elején Raul Castro, Fidel Castro bátyja elhatározta, hogy átmenekíti a következő generációk számára a növényi gyógyszerek kubai hagyományát és kiterjeszti a gyógynövények alkalmazását Kuba egészségügyi rendszerére. A hibátlanul karbantartott farm már az első évben a négy terményes művelésből 45 terményessé nőtte ki magát 2003-ban. Majd még tovább növekedett, úgy, hogy egy viszonylag kis létszámmal (45 fővel) gépek nélkül folyt a gyógynövény termesztés. (Egy kormányrendelet értelmében ugyanis e területeken tilos a gépi megművelés, csak az ökrös művelés engedett). E farmok úgy kerültek kialakításra, hogy önállóan is fenn tudjanak maradni, azaz profitábilisak legyenek. Bár a legnagyobb megrendelőjük kétségkívül az Egészségügyi Minisztérium. A farmokon két vetési időszak van a minisztérium előírásainak megfelelően. Hosszú távon, amennyiben a „zöld gyógyszerek” további felhasználását ki szeretnék terjeszteni, akkor kétségkívül szükség lesz a gépesítésre és a nagyobb vetésterületre. Az ún „zöld gyógyszerek” Kubában nemcsak egy új életszemlélet, hanem nagyon is valóságos gazdasági szükséglet miatt alakultak ki. A nagy gazdasági összeomlás után ugyanis a patikák és a kórházak polcai megüresedtek, nem lehetett drága gyógyszereket kapni. Így az elmúlt 10 évben a kubai kormány új utak keresésére kényszerült, agresszíven és következetesen támogatták a költséghatékony gyógyítási módszereket: a növényi medicínákat, a homeopátiát és az akupunktúrát. A krízis hatására a korábban használt gyomirtókat, permetezőszereket és műtrágyákat elkezdték felváltani az öko gazdaságok, a drága gyógyszereket pedig a gyógynövények. Beindult a gyógynövény termesztés – öko és zöld mozgalmak egész sora indult Kubában. Kuba a válság hatására így zöldült ki. Nem kellene nekünk is megszívlelnünk ezt az utat? Állami segítség a gyógynövény termesztés terén 1995-ben, Dr Leoncio Padron Caceres igazgatósága alatt a Kubai Közegészségügyi Minisztériumon belül egy új hivatalt hoztak létre Természetes és Tradícionális Gyógyászati Hivatal néven. Dr Padron elkötelezett a holisztikus gyógymódok fejlesztési programja, valamint a holisztikus gyógymódoknak a hagyományos orvoslásba integrálásuk mellett. Kubában mindenütt jelen van az ún. „zöld gyógyszertár”, melynek keretében az alternatív gyógyszereket előállítják és árusítják, melyek kiváltják a megfizethetetlen gyógyszereket. Az orvosok olyan recepteket írnak fel, mint például az oregánó kivonat (melynek rendszeres használatával csökkenthető az epilepsziás rohamok gyakorisága). Ilyen gyakori szer még az ún. Imefarma, mely egy tradícionális kubai gyógynövény recept asztma ellen és amelyet eukaliptusz és banán levelekből készítenek. A gyógynövény termesztés tehát reneszánszát éli. Állami továbbképzések a tradícionális orvosok számára A „zöld gyógyászat” abban az egészségügyi rendszerben is létjogosultságot szerzett magának, mely alapvetően a tudományos megközelítést alkalmazza. Orvosok és nővérek számára ugyanis egy 4 éves tréninget ajánlanak a Hagyományos Kínai Orvoslásban, valamint 2 éves mesterkurzusok és számos más tanfolyam és szeminárium elérhető az ún. „mezítlábas orvoslás” köréből. Mindezeket kínai, észak-koreai és vietnami szakértő orvosok tanítják. Juana Irene, a Kubai Természet- és Hagyományos Gyógyászati Program szakértője ezt mondta: „Bár a Hagyományos Kínai Orvoslás gyógyszerei már 150 éve jelen vannak Kubában, a kubai kórházak és drogériák rendszerint nem árulják őket, mert hivatalosan még nem vezették be a kubai piacra.” Ennek ellenére a Hagyományos Kínai Orvoslás népszerű Kubában. Juana Irene így folytatta: „körülbelül egy millió kubai próbálja ki évente az akupunktúrát és a Kuba által Kínából vásárolt hagyományos gyógyászati termékek összértéke körülbelül 60 millió USA dollár minden évben. A kubai kormány ösztönözte a kínai szakértőket, hogy klinikákat és iskolákat hozzanak létre Kubában, és új növényi gyógyszereket vezessenek be. E mellett a kínai szakértők segítenek a hagyományos kubai gyógyászat továbbfejelsztésében és együttműködnek a kubaiakkal a hagyományos gyógyászati termékek készítésében. Las Terrazas’s – a Zöld Klinika – gyógynövény termesztés tanításaa jövő generációinak Bár a klinika gyógyszertári polcai üresek, raktáron találhatunk néhány homeopátiás szert, gyógynövény tinktúrát és gyógynövény teát. A közösség iskolájában gyógynövényes egészségmegőrzést tanítanak, és a gyerekek nem csak azt tanulják meg, hogy hogyan használják a gyógyító növényeket, hanem megtanítják őket a gyógynövény termesztés fortélyaira is az iskola kertjében. Dr Lisbett Dias szerint legalább 30-40 növényt rendszeresen használnak a helyiek gyógyszer gyanánt. Ezek a növények a közösség kertjeiből származnak és teaként, tinktúraként, kenőcsként, vagy krémként használatosak. A klinika akupunktúrát is kínál, melyet szakápolók végeznek minimális szakképesítéssel. Dr Dias, mint minden orvos akit manapság Kubában képeztek, egy néhány hónapos zöld medicína képzésen vett részt, bár azt elismerte, hogy ő nem olyan lelkes a zöld orvoslás területén, mint az elődje volt. A gondozás területén itt a hangsúly a megelőzésen van. Nagy élmény felfedezni, hogy itt mindenki éves felülvizsgálatban részesül. Éves kétszeri felülvizsgálatot ajánlanak az olyan kubai kockázati csoportoknak, mint a dohányosok és az alkoholisták. Évente háromszori felülvizsgálat javasolt azoknak, akiket például magas vérnyomással, vagy diabétesszel diagnosztizáltak. Prevenciós klubok működnek az időseknek, a várandósoknak és a tinédzsereknek. Az egész közösség hozzáférhet az akupunktúra, a növényekkel gyógyítás és a homeopátia tudományához, mégha egy eléggé egyszerű szinten is. A két orvos és a két nővér ezen a falusi klinikán a diabéteszben és a magas vérnyomásban szenvedőknek főző órákat javasolnak a helyi vegetáriánus étteremben. A helyi iskola, a Republica Oriental Del Uraguay, Las Terrazasban vibráló és hangos volt, ahogy a gyerekek kitódultak a nap végén. Daniel Perez, az iskola igazgatója elmagyarázta, hogy az iskola diákjai a tananyag keretében megtanulják, hogy hogyan használhatják a gyógynövényeket a szokásos panaszokra. A gyerekek büszkék voltak, hogy megmutathatják a gyógynövényes kertjüket. A prevenció részeként az olyan rizikófaktorokkal rendelkező gyerekeket, mint például az elhízottak, az iskola kezelőorvosa tanácsadásban részesítette és biztatta őket az otthoni főzési és evési szokásaik megváltoztatására. Az „El Romero” (Rozmaring) vegetáriánus étterem A verandán, mely a buja erdőre néz, élvezhetjük a bőséges ebédet, miközben az El Romero étterem alapítója, Tito Nunez Gudas a finomabbnál finomabb étkek között kalauzol minket. Tito kerüli a hagyományos kubai étrendet, mely tipikusan olyan nehéz ételeket tartalmaznak, mint a sült malac, sült zöldségek, rizs és bab és csak nagyon kevés friss gyümölcsöt és zöldséget. A vegetarianizmus a kubaiak számára nagyon szokatlan. „Gyermekkoromban, amikor megkérdeztem a nagybácsikámat, hogy mi az a vegetáriánus, azt felelte, hogy egy olyan őrült ember, aki csak narancsot eszik.” – meséli nevetve Tito. Miután a vegetarianizmus segítségével sikerült úrrá lennie a saját egészségügyi problémáin, Tito elkötelezett vegetáriánus lett és elkezdte a saját keresztes hadjáratát a három vegetáriánus éttermének megalapításával. A zöldségek és a gyümölcsök nélkül, így rostok és kellő vitamin és ásványi anyagok nélkül, a kubaiak megtapasztalhatták a más iparosodott társadalmakhoz hasonló rák- és szívbetegségi mutatókat. Tito-nak és a vegetáriánusoknak végül is a válság sietett a segítségére. A marhahús hiánycikk lett, és csaknem kizárólag a külföldieket kiszolgáló hotelek és éttermek számára állt rendelkezésre. Tulajdonképpen a válság idején a marhahús illegális lett a kubaiak számára, akiket le is tartóztathattak amennyiben húst találtak a hűtőjükben. Mivel nehezebben lehetett húshoz jutni, az emberek sokkal inkább az otthon termesztett zöldségeket és gyümölcsöket kezdték fogyasztani, és a kubai emberek – bár nem önként – de egészségesebbek lettek. A telített zsírsavak csökkentett bevitele, a kevésbé ülő életmód és az elhízás kisebb gyakorisága segített abban, hogy a szívbetegségek területén látványos – 25 %-os – csökkenést érjenek el. Kuba gyógynövényei – gyógynövényes hagyományok keveredése Éppúgy, ahogy Kuba nemzeti olvasztótégelyének gazdag történelmi hagyományai, a gyógynövényes hagyományok is több kultúra keverékei. Spanyol és európai hatások keverednek az őslakos taino és karibi indiánok kultúrájával. A nyugat-afrikai rabszolgák magukkal hozták a saját jellegzetes hatásukat a gyógynövényes olvasztótégelybe. Amikor a rabszolgaságot eltörölték 1868-ban és a rabszolgaság sötét történelme leáldozott, körülbelül 150,000 szerződéses kínai munkást hoztak dolgozni a cukorültetvényekre; ők is magukkal hozták a saját hagyományos kínai gyógynövényeiket. A mai napig virágzó kínai negyede van Havannának. Felfedezve a hagyományok egyesülését Dr. Carlos Manuel Mendez szívügyének tekinti a tradíciók közelítését. Nagyon érdekli őt, hogy a helyben termesztett növényekből hogyan lehet a Hagyományos Kínai Orvoslás elvei szerinti gyógynövény formulákat készíteni, és hogy hogyan lehet ezt a megközelítést a fősodratú gyógyítási rendszerekbe átültetni. Remélhetőleg Kuba gyógynövényes történelmében ez lesz a következő fejezet és egy logikus fejlődési alternatívát jelent majd egy olyan országnak, amely a gazdag hagyományait nem engedi veszendőbe menni és hihetetlen gazdag gyógynövény patikával rendelkezik akár az emberek hátsó kertjében is. A gyógynövény termesztés eredménye – zöld medicínák használata Kuba kórházaiban Amint besétálunk Havanna Nemzetközi Ideggyógyászati Rehabilitációs Központjába (helyi nevén CIREN) olyan érzésünk támad, mintha egy harmadik világbeli országból egy letisztult, modern kórházba látogatnánk. Mint ahogy sok más innovatív kubai kórház, a CIREN is megnyitotta kapuit a turisták számára is, annak szellemében, hogy az országnak kemény valutára (dollárra) van szüksége. Ez az intézmény az idegsérült és idegi betegségekkel küszködő emberek kezelésére és rehabilitációjára szakosodott, akár betegségből, akár sérülésből származik az idegi anomália. Az orvosok magzati őssejteket használnak a balesetet szenvedettek agyi és idegi funkcióinak helyreállítására vagy azoknál a betegeknél, akik olyan típusú betegségekben szenvednek, mint a Parkinson-kór. A CIREN-ben van azonban egy másik vonal is, az alkalmazott „zöld” gyógyszerek irányvonala, és a holisztikus szemléletű gyógyítás. A külföldi és a kubai páciensek csak azt követően kapnak kezelést, hogy szakértő ideggyógyász orvosok és „zöld gyógyász gyógyszerész” orvosok (akik szintén hivatalos orvosi vizsgával rendelkező orvosok) kiértékelték a betegséget. Dr Carlos Manuel Mendez, a kubai akupunktúrás orvoslás úttörője, a gyógynövényes orvoslást is alkalmazza CIREN zöld orvoslási részlegében. Segít abban is, hogy kialakítsa a kezelési tervet a többi orvossal együttműködve. Dr Tahimi Cardisoval együtt ez a két okos orvos egy olyan missziót hozott létre, melyben bebizonyítják az orvos kollégáiknak, hogy a zöld medícínák segítenek. Az eredményeiket megerősíti a sok-sok általuk lejegyzett orvosi dokumentáció és a további orvosi kutatásaik. Kuba farmjai közel 100 %-ban öko zöldségeket termesztenek Az ún. „különleges periódusnak” köszönhetően a kormány hatalmas pénzügyi ösztönzőket nyújtott a farmereknek csak azért, hogy az embereknek enni adhassanak. Pablo Frias szavaival élve a farmerek által megtermelt „élelem élet-halál kérdés” volt; és az ösztönzők ez esetben valóban segítettek. Havannában manapság körülbelül 8000 organikus „diadal kert” van. Ezek a farmok/kertek több millió tonna élelmiszert termelnek évente. A méretük eléggé változatos: a néhány méterestől a több hektárosig. Kuba, egy hirtelen mozdulattal a modern mezőgazdaság történelmében egyik pillanatról a másikra organikus mezőgazdaságra kapcsolt. A meghökkentő jelentések szerint Kubában a zöldségek közel 100 %-a organikus és génmódosítás mentes. Kuba biogazdálkodási rendszere sikeres, és a kubaiak megtörik azt a mítoszt is, hogy „bár a biogazdálkodás jó a bolygónak, de a földterületek nem elégségesek arra, hogy ilyen módon tartsuk el az embereket”. Itt Kubában a földművelés éppen az organikus gazdálkodással együtt terjedt el, és sokkal olcsóbb alternatívát jelent, mint a hagyományos agrokémiai megoldások. Kuba agrárgazdasága begubózott és elrejtőzött a világ szeme elől egy olyan gazdasági környezetben, amely mentes a elvárások és egyéb gazdasági nyomások alól. Ez a környezet egy olyan leckét adott a világnak, mely a világon élő összes mezőgazdaságból élő embernek példát jelenthet. Források Sheller G. The Failure of Communism in Cuba, The Ashbrook Center. 1999. http://www.ashbrook.org/publicat/onprin/v7n5/sheller.html Rosset P, Benjamin M. The Greening of the Revolution. Ocean Press. 1955. http://english.peopledaily.com.cn/200207/03/ eng20020703_99055.shtml Cuba Strives to Introduce Chinese Medicine to L. America. People’s Daily. Cuba’s Health Care Manages Despite Embargo. CNN. http://www.cnn.com/TRANSCRIPTS/ 0108/18/yh.00.html Cañero A. H. Mortality from ischemic heart disease in Cuba. The role of diet and serum cholesterol, Vol.II. Medicc Review. 2000. http://www.medicc.org/Medicc%20Review/II/heart/html/mortality.html Mougeot L.J.A. Urban Agriculture: Definition, Presence, Potential and Risks, Main Policy, IDRC November International Workshop on Growing Cities Growing Food: Urban Agriculture on the Policy Agenda La Habana, Cuba. http://web.idrc.ca/es/ev-2571-201-1-DO_TOPIC.html. October 11-15. 1999. A szerző dr Jung Andrea See author's posts
Kedves Mazarin! Itt van egy statisztika: WHO: http://www.who.int/countries/cub/en/ UNICEF: http://www.unicef.org/infobycountry/cuba_statistics.html De hogy kedves statisztika tanáromat idézzem, a statisztikákkal mindent, és mindennek az ellenkezőjét is ki lehet mutatni:) Szép napot! Jó olvasgatást! Andi Válasz