A jóga egyik fő filozófiai alappillére az erőszakmentesség. Az egyik legnagyobb jóga hálózat központ, a Sivánanda Jóga Központ létrehozója, szellemi és gyakorlati vezetője Veres András Omkára.

Az Erőszakmentesség Világnapja alkalmából vele készítettünk interjút.

Naturportal: Kedves András! Több interjúban is olvastam, hogy pilótaként dolgoztál. Sokunknak vannak nagy váltások az életében, viszont úgy gondolom, hogy mindannyian spirituális lények (is) vagyunk, bármilyen foglalkozást is űzzünk. Mikor érezted úgy, hogy hivatásoddá teszed a jógát, annak is egy nagyon tiszta spirituális ágát, a Sivánanda tradíciót?

Veres András Omkára: Azt hiszem, hogy a pilóta hivatás az egyik legszebb munka, amit egy világi ember választhat. Megtapasztalni a három dimenzió adta lehetőségeket, illetve azt a határok nélküli szabadságot, ami Európától, Amerikán és Afrikán keresztül Ázsia legtávolabbi csücskéig Japánig tart. Munka közben megismerni a Földgolyó országainak embereit, kultúráit, mindez komoly ajándék az élettől. Ezt a hivatást feladni egy még izgalmasabbra, a jóga tanítói hivatására nálam, egy hosszabb folyamatot ölelt fel. 1987-ben kezdődött az ébredés, 1993-ban New-Yorkban találkoztam a Sivánanda jógarendszerrel. 1995-ben Indiában váltam jógaoktatóvá, 2007. december 31-től engedtem el a repülést és ma már csak a jógával foglalkozom, mint a Sivánanda Jógaközpont szellemi vezetője.

Naturportal: Mit jelent a számodra az erőszakmentesség?

A jóga legfontosabb törvénye az Ahinszá, az erőszakmentesség, ahogy szanszkrit nyelven mondják „Ahinszá paramó dharma”, azaz „Az erőszakmentesség a legmagasabb törvény”. Számomra ez egy folyamatos törekvés, aminek eléréséhez nagy segítség a jóga ösvényén történő gyakorlás és fejlődés.

Naturportal: A jóga tradíciójában mitől kell tartózkodunk, hogy erőszakmentessé váljunk?

Nem ártani sem gondolatban, sem szóban, sem tettben. Amilyen könnyű leírni, annál nehezebb napi szinten eszerint élni. A régi rossz szokások tudatos átalakítása napi szintű feladat. Ez nem idegen a mi kultúránkban sem, hiszen a Biblia tízparancsolatában, Mózes II. könyve 20. rész 13. verse így fogalmaz: Ne ölj! (Ez nem változott, nincs apróbetűs kivétel, ez érvényes mindenkire, aki a zsidó-keresztény kultúrát követi.)

vegetáriánus, szív és érrendszeri betegségek megelőzése, stroke ellen, szívbetegségek megelőzése

Naturportal: Mit jelent az erőszakmentesség az étkezésben? Vegánnak kell-e lennünk? Tojást, tejet ehetünk-e a jóga tradíciója szerint?

A tradicionális jóga aszerint közelíti meg az ételeket, hogy azok hogyan segítik a jóga gyakorlóját az önfejlődés ösvényén. Azt tanítja, hogy az a helyes étkezés, ami jó a testnek és az elmének. Ezek az úgynevezett szattvikus ételek: zöldségek, gyümölcsök, gabonák és magvak. Egyszóval azonosak a Biblia Teremtés könyvében leírtakkal, Mózes I. könyve 1. rész 29. vers: „És monda Isten: Ímé néktek adok minden maghozó fűvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.” A jóga legmagasabb szintjeit gyakorlók elhagyják a tojás fogyasztást is. A Hatha Jóga Pradípiká jóga alapmű II/14 verse a kezdeti fejlődés szakaszában még javasolja a tej és a ghí (tisztított vaj) fogyasztását, de később ezt is elengedhetőnek tartja.

Naturportal: Mit jelent az erőszakmentesség az állatok védelme esetében? Vannak olyan esetek, amikor az állatok védelme szemben áll az emberek védelmével (pl. medvék túlszaporodása, szúnyogok irtása, mérges kígyók pusztítása). Mi a helyes hozzáállás a jógikus hagyomány szerint? Lecsaphatunk-e egy szúnyogot?

Az Univerzum az ember előtt, vadászat nélkül is rendben működött, a saját önszabályozó törvényei szerint. A jóga szellemiségét a környezettel és a nem ártás szellemiségével összhangban kell gyakorolni. E szemléletben, a mi éghajlatunkban, hazánkban szükségtelen a hús és halfogyasztás, hiszen minden más rendelkezésre áll az egészséges élethez, ami összhangban áll az előző kérdésben említett, Mózes I. könyve 1. rész 29. versével. Azonban északon egy eszkimó esetében természetes a fóka elfogyasztása, hiszen anélkül a magasabb rendű élőlény, az eszkimó ember elpusztulna. Hozzáteszem az eszkimók nem tipikus jógagyakorlók és az átlagéletkor is elég rövid náluk. Minden állati élet elpusztítása előtt, mérlegelnünk kell, tudunk-e élni és védekezni az ártó hatása ellen és ha minden lehetőségünk kimerült, csak akkor és végső lehetőségként marad saját életünk és egészségünk védelmében a „szúnyog lecsapása”. Bár, ahogy fejlődik a jógi a meditáció stb. gyakorlása révén, a tudata által létrehozott környezet átalakul és eltűnnek az ártást kikényszerítő helyzetek.

Naturportal: Mit jelent az erőszakmentesség beszéd, illetve gondolatok szintjén, tudati szinten?

Nem ártani sem gondolatban, sem szóban, sem tettben. Az igazi erőszak először gondolatban fogalmazódik meg. A szó és a tett a gondolat kiterjedt megnyilvánulása. Ezért a jóga a gondolatok uralását tartja elsőrendűnek, mert ha azt uraljuk, akkor a szó és tett uralása már megoldott.

Naturportal: Hogyan függ össze az erőszak és a környezetvédelem?

A haszonelvű, nyugati ember tévúton jár, a természetet nem leigázni kell, hanem megtanulni összhangban élni vele, hiszen az ember maga is természeti lény, része a természetnek. Ha az ember a Mózesi, vagy jógikus vegetáriánus táplálkozáson élne 12-szer ennyi ember boldogan élhetne a Földön. Az ENSZ egy tanulmányban már 2009-ben felhívta a világ figyelmét, hogy a klíma változásokat okozó gázok 50 %-a az állattenyésztésből származik. Mivel ez sok ember ízlelőbimbóit sérti, ezért ezt az üzenetet sokan nem szeretnék hallani. „Inkább pusztuljon a világ, de a húsevésből nem engedünk.”

Naturportal: Tilalmazott-e a jóga tradíciója szerint a nyílt vagy burkolt erőszak bármilyen társadalmi, gazdasági, vagy politikai cél elérésére? Ebből a szempontból mi minősül erőszaknak?

A jóga tradíciója a társadalom egy szűk csoportjának, pontosabban, egy ezrelékének cél és értékrendjét tükrözi. Ebben nincs helye az erőszaknak. Aminek helye van az a passzív rezisztencia, vagy más néven a Gandhi által alkalmazott, az erőszakos hatalommal való együtt nem működés rendszere. Ez nagyobb erő, mint az erőszak. Ezzel a módszerrel Gandhi a világ egyik legnagyobb hatalmát a Brit birodalmat győzte le.

Naturportal: Van-e létjogosultsága az erőszaknak abban az esetben, ha az életünket fenyegeti valamilyen veszély, avagy az életünket fenyegető erőszaknak vagyunk kitéve?

Ebben a kérdésben a jóga egyik alapműve a Bhagavad Gítá ad iránymutatást, aminek kifejtésére ez az interjú kerete túlságosan szűk.

Naturportal: Mit mond az erőszakmentességről, az ahinszáról Sivánanda mester?

Sivánanda Mester az ahinszá fogalmát az eddig említettek szellemében „AZ UTAK A BOLDOGSÁGHOZ” című művének, Ahinszá elnevezésű fejezetében fejti ki a 27-32 oldalak között.

AZ ÍRÁS IDE KATTINTVA FÉRHETŐ HOZZÁ

Naturportal: Miért jó nekünk az, ha erőszakmentessé válunk?

A jóga tanítása szerint (Jóga Szútrák II/18) a földi élet a megtapasztalásról és az abból levont következtetések alapján a tudatnak (purusa) az anyagvilág rabszolgaságából való kiszabadításáról szól. Ennek első lépcsője az Ahinszá vagy erőszakmentesség. Ez az önkiteljesedés vagy önfejlődés első lépcsője, mely hihetetlen erőt ad a jóga további hét lépcsőjén való haladás útján.

Naturportal: Milyen módszerek vannak az ahinsza terjesztésére?

A JÓGA gyakorlása elméletben és gyakorlatban, egy hiteles Mester-Tanítvány rendszerben (Guru-Parampará).


Veres András Omkára, erőszakmentesség

„Vannak, akik a sötétben való közlekedés képességét fejlesztik művészi szintre és vannak, akik megtanulnak mécsest gyújtani, hogy lássanak.

Mindkét ösvény izgalmas.

Lehet választani”

Én is választottam. A Sivananda Jógaközpont szellemi vezetőjeként jógát gyakorlok és tanítok. Családban élek. Civil hivatásomat, a repülést utasszállító repülőgép-kapitányként gyakoroltam. 40 év repülés után vonultam vissza.

Néhány sorsformáló sarokpont:

  • 1980. Dr. Vigh Béla: Jóga és az idegrendszer című könyve.
  • 1985. Keleti kultúrák iránti érdeklődés, vegetárius táplálkozás-reformmal egybekötve.
  • 1987-től kezdtem rendszeresen gyakorolni Selva Raja Yesudian Sport és Jóga című kiváló könyve alapján. A jógagyakorlás és a táplálkozás-reform hatására a hosszú évek óta panaszt okozó egészségügyi problémáim fokozatosan megszűntek.
  • 1991. Hatha jóga ismereteimet, Satyam Ashik jóginál tökéletesítettem.
  • 1993. New York. „A nagy találkozás” a Sivánanda rendszerrel. Egyszerre jött minden, amire egy keresőnek szüksége van: Mester, útmutatás, gyakorlási lehetőség, a tudás forrásait megtestesítő könyvek, egy nyugodt sziget, ami lágy nyugtató zenéjével, keleti illataival, nyíltszívű barátságos jógázóival, ízletes indiai ételeivel számomra a paradicsomot jelentette egy lüktető nagyváros szívében. A New York-i jógaközpontot vezető Swami Gajanananda személyes példamutatása és inspirációja a mai napig élő emlék bennem.
  • 1995. Dél-India (Dhanwantari Ashram) jógaoktatói tanfolyam, mantra és név beavatás. Innen indult Omkára.
  • 1995. Spirituart Jóga Stúdió alapítása.
  • 1996. A Spirituart Jóga Alapítvány és a Sivánanda Jógaközpont létrehozása.
  • 2003-tól Többszöri visszatérés inspirációért és tanulás céljából a Himalájába, a Rishikesh-i Sivananda Ashramba.
  • 2006-2009. Alapító elnökként szolgáltam a Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesületet.
  • 1996. óta a hazai Sivananda jógaközösséget szolgálom, oktató társaimmal és önzetlen segítőinkkel közösen.

 

AUM