Nemrég jelent meg egy remek INGYEN LETÖLTHETŐ kiadvány fenntartható fogyasztás témában. Letöltési link a cikk végén!
Fenntartható fejlődés – Zöld Föld Könyv ingyen letölthető kiadány
A Kék Bolygó alapítvány nyári olvasmányként és iskolai tananyagként egyaránt izgalmas kiadványa, a Zöld Föld könyv több mint 150 oldalon tartalmaz környezetvédelmi és fenntarthatósági ismereteket.
Az emberiség fejlődését akkor tekinthetjük fenntarthatóank, ha úgy tudjuk kielégíteni szükségleteinket, hogy nem veszélyeztetjük az elkövetkező generációk jövőjét.
A tudományos kutatások és a szakmai egyeztetés hatására az ENSZ 193 tagállama 2015-ben elfogadta a fenntartható fejlődés 2030-ig megvalósítható programját. Ez 17 fenntartható fejlődési célt (Sustainable Development Goals vagy SDG) tartalmaz, melyeket tevékenységekre is lebontottak.
A fenntartható fogyasztás ENSZ által megfogalmazott céljai
- A szegénység felszámolása
- Az éhezés megszüntetése
- Egészség és jólét
- Minőségi oktatás
- Nemek közötti egyenlőség megvalósítása
- Tiszta víz és alapvető köztisztaság
- Megfizethető és tiszta energia
- Tisztességes munka és gazdasági növekedés
- Ipar, innováció és infrastruktúra
- Egyenlőtlenségek csökkentése
- Fenntartható városok és községek
- Felelős fogyasztás és termelés
- Fellépés az éghajalati változás ellen
- Óceánok és tengerek védelme
- Szárazföldi ökoszisztéma védelme
- Béke, igazság és erős intézmények
- Partnerség a célok eléréséért
Fenntartható fogyasztás és a gyepek
A gyep lágyszárúak – elsősorban fűfélék – uralta, változatos és jellegzetes fajösszetételű növénytársulás.
Az Európai Unión belül nálunk a legváltozatosabbak a gyepek, íme néhány: homokpusztai, szikes, erdős sztyepp, ártéri kaszáló, dombvidéki legelő, hegyi kaszáló. Ezek a sajátos növénytársulások régiónkat jellemzik, ezért hívják őket „pannon gyepeknek”.
A kertészek a biokertészetekben használják azt a „virágzó gyep-fűkeveréket”, amellyel nemcsak pár fűféle, hanem virágzó, beporzók számára táplálékot nyújtó növények magjait is elvethetjük. Az ökológus vagy a természetvédő számára megőrzendő értékű gyep a szikes puszta vagy a dolomitos szikla jellemző növénytársulása is, ahogy az esőáztatta dombvidékek dús kaszálórétjei is. A gyepek az éghajlatvédelemhez is hozzájárulnak azáltal, hogy megkötik az üvegházhatású széndioxidot. A megkötött szén legnagyobb részét – a fákkal ellentétben – a föld alatt tárolják, így a „szénraktárt” sokkal kevésbé érintik az olyan szélsőséges körülmények, mint az aszály vagy a tüzek. A magasabb diverzitással rendelkező, természetközelibb társulások megkötőképessége jobb, és jobban ellenáll a klímaváltozás hatásainak, mint a sérült, sokszor özönfajokkal tűzdelt területek.
A mi éghajlatunkon, a mérsékelt övben kialakult természetes gyepekben annyi faj található, hogy biológiai sokféleségük összemérhető az esőerdőkével, mégsem kapnak kellő figyelmet és védelmet.
Az elmúlt bő másfél évszázadban a magyarországi gyepterületek több mint 70 százaléka eltűnt, és a megmaradt gyepek minősége, fajgazdagsága is csökkent. A mezőgazdaság mellett a települések fejlődése, a vonalas és egyéb infrastruktúrák kialakítása, az inváziós fajok terjedése, valamint az átgondolatlan erdősítési programok mind hozzájárultak a gyepterületek csökkenéséhez.
Értékcsökkentő újrahasznosítás
Az újrahasznosításnak az a fajtája, amelynek során gyengébb minőségű termék születik. Például PET-palackból nejlonzacskó, az irodai papírból vécépapír.
Értéknövelő újrahasznosítás
Az újrahasznosítás (angolul: upcycling) során az anyag a jellegét megtartja. Például: az üveg hasznosítása vagy a papírhulladékból készülő kartonbútor-gyártás.
Felelős turizmus
Más szóhasználattal szelíd vagy fenntartható turizmus. A turizmusnak az a módja, melynek során mindenki (beleértve a turistát, a szálláshelyeket, a kormányzatot, a civil szervezeteket stb.) törekszik a helyi környezeti és kulturális értékek megőrzésére azáltal, hogy minimalizálja a turizmus negatív környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait. Továbbá pozitív változásokat próbálnak elérni a helyi közösségekkel való kapcsolatokra építve (helyi termékek vásárlása, helyi szokások tiszteletben tartása stb.).
Fenntartható fejlődés
Az ENSZ 1987-ben a Közös jövőnk jelentésben fogalmazta meg, hogy a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. 2015-ben pedig az ENSZ-tagállamok elfogadták a Fenntartható fejlődési célokat, melyek egymással kapcsolatban álló keretrendszerként mutatnak utat az élet, a világ minden területén.
Helyi ökoszisztéma
Más néven helyi életközösség. Például egy lakótelepülés környékén lévő erdők és a bennük élő növény- és állatfajok életközössége.
Karbon lábnyom
A karbonlábnyom (más néven szénlábnyom) azt mutatja meg, hogy az adott emberi tevékenység közvetlenül vagy közvetve milyen mértékben járul hozzá az üvegházgázkibocsátáshoz – széndioxid-egyenértékre (CO2e) átszámítva. A karbonlábnyom jelentős részét teszi ki az ökológiai lábnyomnak.
Körkörös gazdálkodás
Olyan termelési folyamat vagy annak egy-egy eleme, amelyben már a termék tervezésénél és gyártásánál számításba veszik a további hasznosíthatóságot. Ezen túl azt is megszervezik, hogy az életútja végéhez érő terméket, vagy annak anyagát ismételten felhasználják nyersanyagként egy új termék előállításához. Például: átalakítás, visszaváltható, újrahasználható csomagolóanyag. Így nem, vagy csak kevesebb nyersanyagot kell kiemelni a természetből, és kevesebb vagy nulla hulladékot kell lerakni.
Körkörös gazdaság
Az a gazdasági modell, melyben a cél a termékek élettartamának a lehető leghosszabbra nyújtása, a tartósságra, javíthatóságra és az alapanyagok újrahasznosíthatóságára való törekvés.
Nulla hulladék
Az Egyesült Államokból indult mozgalom a „Zero Waste”, követői nem a teljes hulladék- mentességre (ezt gyakorlatilag nem lehet elérni), hanem a megtermelt hulladékuk minimalizálására törekszenek.
Ökológiai folyosó
Olyan – lehetőleg természetes növényekkel borított élőhelysáv, amely nagyobb kiterjedésű természetes élőhelyeket köt össze. Az összeköttetések hozzájárulnak bizonyos fajok vándorlásához, a nagyobb területek biológiai sokféleségének fenntartásához.
Ökológiai lábnyom
A karbonlábnyom jelentős részét teszi ki az ökológiai lábnyomnak.
Üvegházgáz
Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek átengedik a napsugárzást, de a Föld felszínéről a felmelegedés révén visszasugárzott infravörös sugaraknak csak kis részét sugározzák ki az űrbe, nagyobb részét visszaverik, vagy visszasugározzák a légkörbe, ami az üvegházhatáshoz vezet. E gyűjtőcím alá elsősorban a vízgőz, a szén-dioxid (CO2), valamint a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O) és egyéb szénhidrogének tartoznak.
Üvegházhatás
A légkörben jelenlévő üvegházhatású gázok (vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) hatására a Napból érkező, földfelszínt felmelegítő, és onnan visszaverődő sugárzás nem tud visszajutni a világűrbe. „Csapdába esik” a légkörben, ami a földi légkör felmelegedését okozza globálisan.
Vízlábnyom
Egy termék előállításához, vagy tevékenység végzéséhez, vagy az ember napi tevékenységéhez szükséges vízmennyisége.
KATTINTS IDE AZ INGYENES KIADVÁNY LETÖLTÉSÉHEZ
A szerző
