Nemrég jelent meg egy remek INGYEN LETÖLTHETŐ kiadvány fenntartható fogyasztás témában. Letöltési link a cikk végén!

Fenntartható fejlődés – Zöld Föld Könyv ingyen letölthető kiadány

A Kék Bolygó alapítvány nyári olvasmányként és iskolai tananyagként egyaránt izgalmas kiadványa, a Zöld Föld könyv több mint 150 oldalon tartalmaz környezetvédelmi és fenntarthatósági ismereteket.

Az emberiség fejlődését akkor tekinthetjük fenntarthatóank, ha úgy tudjuk kielégíteni szükségleteinket, hogy nem veszélyeztetjük az elkövetkező generációk jövőjét.

A tudományos kutatások és a szakmai egyeztetés hatására az ENSZ 193 tagállama 2015-ben elfogadta a fenntartható fejlődés 2030-ig megvalósítható programját. Ez 17 fenntartható fejlődési célt (Sustainable Development Goals vagy SDG) tartalmaz, melyeket tevékenységekre is lebontottak.

A fenntartható fogyasztás ENSZ által megfogalmazott céljai

  1. A szegénység felszámolása
  2. Az éhezés megszüntetése
  3. Egészség és jólét
  4. Minőségi oktatás
  5. Nemek közötti egyenlőség megvalósítása
  6. Tiszta víz és alapvető köztisztaság
  7. Megfizethető és tiszta energia
  8. Tisztességes munka és gazdasági növekedés
  9. Ipar, innováció és infrastruktúra
  10. Egyenlőtlenségek csökkentése
  11. Fenntartható városok és községek
  12. Felelős fogyasztás és termelés
  13. Fellépés az éghajalati változás ellen
  14. Óceánok és tengerek védelme
  15. Szárazföldi ökoszisztéma védelme
  16. Béke, igazság és erős intézmények
  17. Partnerség a célok eléréséért

Fenntartható fogyasztás és a gyepek

A gyep lágyszárúak – elsősorban fűfélék – uralta, változatos és jellegzetes fajösszetételű növénytársulás.

Az Európai Unión belül nálunk a legváltozatosabbak a gyepek, íme néhány: homokpusztai, szikes, erdős sztyepp, ártéri kaszáló, dombvidéki legelő, hegyi kaszáló. Ezek a sajátos növénytársulások régiónkat jellemzik, ezért hívják őket „pannon gyepeknek”.

A kertészek a biokertészetekben használják azt a „virágzó gyep-fűkeveréket”, amellyel nemcsak pár fűféle, hanem virágzó, beporzók számára táplálékot nyújtó növények magjait is elvethetjük. Az ökológus vagy a természetvédő számára megőrzendő értékű gyep a szikes puszta vagy a dolomitos szikla jellemző növénytársulása is, ahogy az esőáztatta dombvidékek dús kaszálórétjei is. A gyepek az éghajlatvédelemhez is hozzájárulnak azáltal, hogy megkötik az üvegházhatású széndioxidot. A megkötött szén legnagyobb részét – a fákkal ellentétben – a föld alatt tárolják, így a „szénraktárt” sokkal kevésbé érintik az olyan szélsőséges körülmények, mint az aszály vagy a tüzek. A magasabb diverzitással rendelkező, természetközelibb társulások megkötőképessége jobb, és jobban ellenáll a klímaváltozás hatásainak, mint a sérült, sokszor özönfajokkal tűzdelt területek.

A mi éghajlatunkon, a mérsékelt övben kialakult természetes gyepekben annyi faj található, hogy biológiai sokféleségük összemérhető az esőerdőkével, mégsem kapnak kellő figyelmet és védelmet.

Az elmúlt bő másfél évszázadban a magyarországi gyepterületek több mint 70 százaléka eltűnt, és a megmaradt gyepek minősége, fajgazdagsága is csökkent. A mezőgazdaság mellett a települések fejlődése, a vonalas és egyéb infrastruktúrák kialakítása, az inváziós fajok terjedése, valamint az átgondolatlan erdősítési programok mind hozzájárultak a gyepterületek csökkenéséhez.

Értékcsökkentő újrahasznosítás

Az újrahasznosításnak az a fajtája, amelynek során gyengébb minőségű termék születik. Például PET-palackból nejlonzacskó, az irodai papírból vécépapír.

Értéknövelő újrahasznosítás

Az újrahasznosítás (angolul: upcycling) során az anyag a jellegét megtartja. Például: az üveg hasznosítása vagy a papírhulladékból készülő kartonbútor-gyártás.

Felelős turizmus

Más szóhasználattal szelíd vagy fenntartható turizmus. A turizmusnak az a módja, melynek során mindenki (beleértve a turistát, a szálláshelyeket, a kormányzatot, a civil szervezeteket stb.) törekszik a helyi környezeti és kulturális értékek megőrzésére azáltal, hogy minimalizálja a turizmus negatív környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait. Továbbá pozitív változásokat próbálnak elérni a helyi közösségekkel való kapcsolatokra építve (helyi termékek vásárlása, helyi szokások tiszteletben tartása stb.).

Fenntartható fejlődés

Az ENSZ 1987-ben a Közös jövőnk jelentésben fogalmazta meg, hogy a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. 2015-ben pedig az ENSZ-tagállamok elfogadták a Fenntartható fejlődési célokat, melyek egymással kapcsolatban álló keretrendszerként mutatnak utat az élet, a világ minden területén.

Helyi ökoszisztéma

Más néven helyi életközösség. Például egy lakótelepülés környékén lévő erdők és a bennük élő növény- és állatfajok életközössége.

Karbon lábnyom

A karbonlábnyom (más néven szénlábnyom) azt mutatja meg, hogy az adott emberi tevékenység közvetlenül vagy közvetve milyen mértékben járul hozzá az üvegházgázkibocsátáshoz – széndioxid-egyenértékre (CO2e) átszámítva. A karbonlábnyom jelentős részét teszi ki az ökológiai lábnyomnak.

Körkörös gazdálkodás

Olyan termelési folyamat vagy annak egy-egy eleme, amelyben már a termék tervezésénél és gyártásánál számításba veszik a további hasznosíthatóságot. Ezen túl azt is megszervezik, hogy az életútja végéhez érő terméket, vagy annak anyagát ismételten felhasználják nyersanyagként egy új termék előállításához. Például: átalakítás, visszaváltható, újrahasználható csomagolóanyag. Így nem, vagy csak kevesebb nyersanyagot kell kiemelni a természetből, és kevesebb vagy nulla hulladékot kell lerakni.

Körkörös gazdaság

Az a gazdasági modell, melyben a cél a termékek élettartamának a lehető leghosszabbra nyújtása, a tartósságra, javíthatóságra és az alapanyagok újrahasznosíthatóságára való törekvés.

Nulla hulladék

Az Egyesült Államokból indult mozgalom a „Zero Waste”, követői nem a teljes hulladék- mentességre (ezt gyakorlatilag nem lehet elérni), hanem a megtermelt hulladékuk minimalizálására törekszenek.

Ökológiai folyosó

Olyan – lehetőleg természetes növényekkel borított élőhelysáv, amely nagyobb kiterjedésű természetes élőhelyeket köt össze. Az összeköttetések hozzájárulnak bizonyos fajok vándorlásához, a nagyobb területek biológiai sokféleségének fenntartásához.

Ökológiai lábnyom

A karbonlábnyom jelentős részét teszi ki az ökológiai lábnyomnak.

Üvegházgáz

Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek átengedik a napsugárzást, de a Föld felszínéről a felmelegedés révén visszasugárzott infravörös sugaraknak csak kis részét sugározzák ki az űrbe, nagyobb részét visszaverik, vagy visszasugározzák a légkörbe, ami az üvegházhatáshoz vezet. E gyűjtőcím alá elsősorban a vízgőz, a szén-dioxid (CO2), valamint a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O) és egyéb szénhidrogének tartoznak.

Üvegházhatás

A légkörben jelenlévő üvegházhatású gázok (vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) hatására a Napból érkező, földfelszínt felmelegítő, és onnan visszaverődő sugárzás nem tud visszajutni a világűrbe. „Csapdába esik” a légkörben, ami a földi légkör felmelegedését okozza globálisan.

Vízlábnyom

Egy termék előállításához, vagy tevékenység végzéséhez, vagy az ember napi tevékenységéhez szükséges vízmennyisége.

KATTINTS IDE AZ INGYENES KIADVÁNY LETÖLTÉSÉHEZ