Barion Pixel

A fogíny egészsége döntő fontosságú egy tanulmány szerint. Pedig amikor száj egészségére terelődik a szó, akkor a legtöbben rögtön fogainkra gondolunk, elvégre mindenki egy csillogó, magabiztos mosolyra vágyik. Nem szabad azonban megfeledkeznünk fogínyünkről sem, amely nem csak szánkban, hanem egész testünk egészségében is pótolhatatlan szerepet játszik. A fogínybetegség előjelei sajnos gyakran fájdalommentesek, így sokan túl későn fedezik fel a kialakult problémákat. De mi az a fogínybetegség, és hogyan előzhető meg? Ezekre a kérdésekre válaszol az alábbi cikk.

Mi az a fogíny betegség?

A fogínybetegség (vagy periodontális betegség) egy gyulladásos betegség, amely a fogíny elfertőződésével jár. A fogínybetegség akkor alakul ki, amikor a lepedék (az ember szájában termelődő, ragadós, baktériumokkal teli réteg) összegyűlik a fogíny alatt. Ez a lepedék fertőzéseket okoz, többek között gingivitist, ami a fogínybetegség első szakasza.

Ha már fogínyvérzést, duzzadt, piros ínyt tapasztalunk, érdemes mielőbb fogorvoshoz fordulunk, hogy a fogínybetegség első jeleinél megszüntessük a problémát. A fogínygyulladás okai mögött több minden is állhat, amit csak a fogorvos tud megállapítani pontosan, és annak megfelelően kezelni.

Ha nem kezelik időben és megfelelően, a gingivitisből idővel periodontitis alakul ki. Periodontitis esetében a fogíny belső rétege és az állkapocs csontozata visszahúzódik a fogaktól, és rések alakulnak ki az íny és a fogak között. Ahogy ezek a rések megtelnek ételmaradékkal és más oda nem illő anyagokkal, további fertőzések alakulhatnak ki.

Erre persze a szervezet immunrendszere is igyekszik majd reagálni. Ahogy azonban a baktériumok méreganyagokat, az immunrendszer pedig enzimeket termel (a méreganyagok ellen), ezek idővel elkezdik lebontani a fogakat rögzítő csontozatot. A betegség terjedésével egyre mélyebbé válnak ezek a rések, és egyre több fogínyszövet és csontozat megy tönkre az ember szájában.

Súlyosabb esetekben mindez a fogak elvesztésével is járhat.

A periodontitis és a fokozott kockázat

Mindannyiunk szájában több milliárd jótékony baktérium él, amelyeket biohártyának (vagy biofilm) nevezünk. Amikor ezek a baktériumok csapdába esnek a fogak között termelődő lepedékben, elkezdenek olyan kórokozókat termelni, amelyek gyulladást és fertőzéseket okoznak a fogínyben. A kórokozó baktériumok olyan méreganyagokat is előállítanak, amelyek idővel a véráramba is bejutnak. Erre az immunrendszer úgy reagál, hogy C-reaktív fehérjék (CRP) termelésére készteti a májat.

A CRP szint emelkedése miatt a szervezet enyhe gyulladásos állapotba kerül, hogy készen álljon a fertőzés elleni küzdelemre. Ha tehát a fogínybetegséget nem kezelik, a szervezet hozzászokik a gyulladásos állapothoz, ami csökkenti az immunrendszer hatékonyságát.

Az egészségügyi szakemberek már rég óta arra gyanakodnak, hogy a gyulladás jelentheti a kapcsolatot a periodontális betegség és az olyan szisztémás betegségek között, mint a légúti megbetegedések, a krónikus vesebetegség, az ízületi gyulladás és a metabolikus szindróma. Az elgondolás az volt, hogy épp úgy, ahogy a fogínybetegség hozzájárul a lepedék kialakulásához a fogakon, hasonlóképpen járul hozzá a lepedék artériákban való felhalmozódásához is, ami fokozza a szívbetegség kockázatát.

Habár ez még mindig megalapozott feltételezés lehet, más kutatások kezdenek arra is rávilágítani, hogy a fogínybetegség különböző daganatos megbetegedésekkel is kapcsolatban állhat, úgymint a nyelőcsőrákkal és a gyomorrákkal.

A krónikus gyulladás idővel visszafordíthatatlan károkat okozhat az ember immunrendszerében, és egyesek szerint ezért járulhat hozzá a fogínybetegség a rák kialakulásához. A konkrét kapcsolatot azonban még nem sikerült megállapítani a két betegség között.

Egy tanulmány

2020 júliusában a Harvard publikálta egy hosszútávú tanulmány eredményeit. A tanulmány szerint azok, akik korábban átestek fogínybetegségen 43%-kal fogékonyabbak a nyelőcsőrákra és 52%-kal fogékonyabbak a gyomorrákra, mint azok, akiknek egészségesebb a fogínyük.

Továbbá azon páciensek szájában, akiknél nyelőcső- vagy gyomorrákot állapítottak meg diszbiotikus mikrobiom alakult ki, ami szintén a száj egészsége és ezen rákos megbetegedések közötti kapcsolatra utal.

Szóval mit jelent mindez?

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a Harvard által végzett kutatás csupán megfigyelési jellegű volt, és nem bizonyítja azt, hogy a fogínybetegség rákot okoz. További kutatásokra lesz szükség ezen a területen, de nem kizárt, hogy a jövőben a rákos megbetegedések kockázatának felmérése során a páciensek szájának egészsége is alapos vizsgálatra kerül.

A fogíny betegségeinek megelőzése

A fogínybetegség szerencsére viszonylag egyszerűen megelőzhető, ha az ember odafigyel szája egészségére. Íme néhány alapvető, de fontos tanács ehhez:

 

  • Fogmosás és fogselyem: Mossunk fogat legalább napi kétszer és rendszeresen használjunk fogselymet is. A foghidak, implantátumok és egyenetlenül álló fogak közötti tisztításhoz érdemes lehet interdentális fogkefét használni.
  • A dohányzás elkerülése: Azok, akik naponta fél doboz cigarettát szívnak el közel háromszor hajlamosabbak lehetnek a fogínybetegségre, mint a nem dohányzók. Napi egy csomag cigarettával a hatszorosára nő a kockázat.
  • Egészséges étkezés: Egy gyümölcsökben, zöldségekben, zöldségolajokban, hüvelyesekben, diófélékben és zsíros halakban gazdag étrend segít a gyulladások elkerülésében. Egyes kutatási eredmények szerint a zsíros halakban található omega-3 zsírsavak segítenek csökkenteni a fogínybetegség kockázatát is.

 

A szerző