2013. október 1. kedd | dr Jung Andrea Október 1.-jén van a Vegetáriánus Világnap, ezen a héten pedig a Vegetáriánus Világhét. Október 2-án lesz ezen túl az Erőszakmentesség Napja, 4-én pedig az Állatok Világnapja. Ez alkalommal szentelünk egy cikket a vegetáriánusoknak és ezen életmód egészségügyi következményeinek. A Vegetáriánus Világnapot 1977-ben alapította az Észak-Amerikai Vegetáriánus Társaság. A világnap azóta hatalmas méretű megmozdulássá nőtte ki magát: a vegetáriánus életmóddal járó lelki békét és életminőség-emelkedést, valamint a Föld minden élőlényének tiszteletét, az egymásra-hangolódást, az együttérzést hirdeti. A jeles naphoz hozzátartozik Mahatma Gandhi-nak, az erőszakmentesség forradalmárának október 2-ára eső születésnapja, a „Gandhi Jayanthi” is. Most lássunk 25 érvet a vegetáriánus életmód mellett Állatok védelme: Kegyetlen és etikátlan az állatokat táplálékszerzés céljából megölni. Az állatok érző lények, némelyikük igen fejlett szociális kapcsolatokkal és érzelmekkel. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a szarvasmarha, a disznó, a csirke, és a melegvérű állatok képesek a stressz, a fájdalom és a félelem érzésére. Az emberi faj eredetileg vegetáriánus volt. Az embernek (így az ősembernek) sincs nagy szája, vagy hosszú, csak a húsevőkre jellemző hegyes tépőfogai. Az emberi fogak rövidek, és laposak, melyek a rostos táplálékok megrágására alkalmasak. A húsevőknek rövidebb a bélszakaszuk (a testhossz 3-6-szorosa), míg az embereknek hosszú (10-11 testhossznyi) beleik vannak, mely lehetővé teszi a növényi táplálékok hosszabb emészthetőségét. A húsevők mája képes hatástalanítani az A-vitamin többletet, mely a hús-diéta miatt keletkezik. Az emberi máj nem képes az A-vitamin többlet semlegesítésére. Szükségtelen az állatok életének kioltása, amennyiben növényi alapú táplálékok is rendelkezésre állnak. Csak az USA-ban kb. 35 millió szarvasmarhát, 115 millió disznót, 9 milliárd (!) szárnyast ölnek meg élelmezés céljából minden évben. Ezeknek az állatoknak nem kellene meghalniuk egy szükségtelen táplálkozási szokás miatt. Egészségügyi hatások: Az Amerikai Táplálkozástudományi Szövetség szerint a vegetáriánus étrend teljes értékű táplálékot jelent az emberi egészség megőrzése érdekében (beleértve azt is, hogy tartalmazza mind a 10 alapvető fehérjeforrást (aminosavakat). A vegetáriánus életmód csökkentheti a vese- és epekő kialakulásának kockázatát. A húsban található fehérje ugyanis arra serkenti a szervezetet, hogy kalciumot, oxalátot, illetve húgysavat válasszon ki – a vese- és epekő fő összetevőit. A vegetáriánus étrend sokkal egészségesebb vas forrást jelent, mint a hús-alapú. Tanulmányok mutatnak rá arra, hogy a vas bizonyos fajtái (ún. hemovas) a vörös húsban nagyobb százalékban okoznak vastagbél- és végbélrákot. A vastartalmú növény táplálékok, mint például a leveles zöldek, vagy a babfélék ezt a vasfélét nem tartalmazzák. A vegetáriánus étrend egészséges csontokhoz vezet, mert a vegetáriánusok több kalcium felszívására képesek, mint húsfogyasztó társaik. A húsnak magas a savtartalma (savasít), melyet a szervezetnek kell semlegesítenie oly módon, hogy kalciumot von el a szervezettől. Ez a kalcium aztán kimosódik a vesék segítségével a vizeletbe. A növényi alapú étrend a szívbetegségek kockázatát is csökkenti. Egy 76,000 ember részvételével lefolytatott 1999. évi tanulmány kimutatta, hogy a vegetáriánus emberek 24 %-kal kevesebbszer halnak meg szívbetegségekben, mint húsevő társaik. A vegetáriánus étrend segít levinni a vérnyomást, megelőzi a magas vérnyomás kialakulását, és a stroke (szélütés) veszélyét mérsékli. Egy 2004-ban a Harvard kutatói által végzett kutatás kimutatta, hogy a húsevés növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az olyan vegetáriánus étrend, melyben sok magvat, hüvelyest, diófélét és szója proteint fogyasztanak segít rendben tartani a cukorbetegek vércukorszintjét. A vegetáriánusok tovább élnek. Egy 2012 márciusában, 121,342 ember részvételével tartott kutatás szerint a vörös húsok fogyasztása növeli a rákban és szívbetegségekben való elhalálozás kockázatát. Egy 2003-ban végzett tanulmány szerint a legalább 20 éve vegetáriánus diétán, vagy nagyon kevés húson élők átlagosan 3,6 évvel növelhetik az életkorukat. A vegetáriánus étrend egészséges súlyhoz vezet. Egy 2003-ban Oxfordban 37,875 egészséges, 20 és 97 éves életkor közötti férfi és nő részvételével végzett tanulmány szerint, a húsevők átlagban 3 %-kal voltak kövérebbek, mint a vegetáriánusok. A húsevők BMI indexe 8.3 %-kal magasabb volt, mint a vegetáriánusoké. Tanulmányok kimutatták, hogy a vegetáriánusok 40 %-kal kevesebbszer betegednek meg rákban, mint a húsevők. Egy 1994-ben, Harvardi kutatók által végzett tanulmány szerint a heti ötnél többször marha, disznó és bárányhúst (nemcsak színhúst, hanem felvágottat, szalámit és egyéb termékeket) fogyasztók potenciálisan veszélyeztetettek a vastagbélrákban. A Világ Rák Kutató Alapítványa (WCRF) jelentése szerint a feldolgozott húsok, mint például a szalonna és a kolbászfélék (ideértve a virsliféléket is) ezt a kockázatot tovább növeli. A vegetáriánus életmóddal csökkenthető az antibiotikumok előállítása. Csak az USA-ban előállított antibiotikumok 70 %-a az állatállomány kezelésére szolgál, azaz a szarvasmarhákat, a disznókat és a szárnyasokat oltják be vele azért, hogy elkerüljék a betegségeket az összezsúfolt állatoknál. Egy 2007-es tanulmány szerint az állattenyésztésben adagolt antibiotikumok antibiotikum rezisztens baktériumokat eredményeznek, így veszélyeztetve sok ember egészségét. A halfogyasztás egészségtelen is lehet. Csaknem minden hal és kagyló metilhigany származékokkal szennyezett (potenciális idegméreg) az ipari szennyezés következményeként. A vegetáriánus étkezés biztonságosabb munkahelyeket eredményez. Minden 100 megsérült munkásból átlagban 27 a húsfeldolgozó munkások száma. Az Emberi Jogok Szervezete a húsfeldolgozást minősítette Amerika legveszélyesebb munkájának. A vegetáriánus életmód környezetvédelmi hatásai: Túllegeltetett állatállomány nagy környezeti terhelést jelent a talaj tömörödése és eróziója, valamint az őshonos állat- és növényfajok tönkretétele révén. A Veszélyeztetett Állatfajok Listáján szereplő állatok közül 171 faj a legeltetés miatt került veszélybe. A vegetáriánus étrend enyhítheti a Földön az éhínséget. Több, mint 1,5 kg növényi fehérje szükséges 1/2 kg marhából származó fehérje előállításához. Ha ezt a gabonát az emberek táplálására fordítanánk az állatok táplálása helyett, akkor több élelem jutna annak a 925 millió embernek, akik világszerte éheznek. A Cornell Egyetem egy tanulmánya szerint csak azzal a növényi táplálékkal, mellyel az USA-ban a lábasjószágokat etetik, 800 millió embert lehetne világszerte táplálni. A vegetáriánus étrenddel vizet is spórolhatunk. Körülbelül 9500 liter vízre van szükség 1/2 kg marhahús előállításához és kb. 2500 literre ahhoz, hogy 1/2 kg csirkehúst állítsunk elő. Csak 830 liter szükséges 1/2 kg tofu (szójasajt) és 680 liter kell 1/,2 kg liszt előállításához. Az élelmezés céljára történő állattenyésztés a globális üvegházhatást okozó gázok 18 %-áért felelős – többért, mint a közlekedési szektor. (Az üvegházhatású gázok kiszámolásakor figyelembe vették az állatok trágyájából és kilégzéséből származó, valamint trágya komposztálásakor keletkező, ezen túl az erdőirtással előálló többlet terhelést). Egy 1/2 kg hamburger hús előállítása során több üvegházhatású gáz keletkezik, mintha egy normál méretű autóval elmennénk 30 km-t. Egy 1/2 kg disznó 8 km-nek felel meg, ugyanennyi súlyú burgonya 0,5 km-nek. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának egy 2010-ben lefolytatott tanulmánya szerint „a növényi étrendre történő világméretű áttérés” szükséges ahhoz, hogy a klímaváltozás negatív hatásait mérsékeljük. Egy hamburger előállítása több, mint 16 négyzetméternyi esőerdőt pusztít el. 1996-2006 közötti időszakban 10 millió hektár amazóniai esőerdőt irtottak ki – 80 %-át marhalegeltetés céljából. 2009-ben, az USA-ba behozott 44,284 tonna brazil marhahúst főleg hamburgerek, hot dogok, és löncshús előállítására használták. A friss brazil marhahús import 2010. novemberében vált legálissá, és az USA marha behozatala Brazíliából egyre nő. Az állattenyésztés levegő- és vízszennyezéshez vezet. A trágya mérgező hidrogén-szulfidot és ammóniát bocsát ki magából, amely szennyezi a levegőt és nitráttal szennyezi a környező vizeket. Becslések szerint a világ állatállománya ténylegesen évente 500 millió tonna trágyát állít elő – háromszor többet, mint az összes ember együttvéve. Etikátlan: Nagyon sok állatot ölnek meg étkezési célokra embertelen módon. Először is az állatokat öntudatlanná kellene tenni, hogy csökkentsék a szenvedéseiket. A baromfik azonban sok államban – így például az USA-ban is – nem tartoznak az egyezmény hatálya alá. Az állattartás kegyetlen körülmények között történik. Csak az USA-ban az állatok 50 %-a koszos, zsúfolt helyről származik. Vannak olyan helyek, ahol a malacok farkát levágják, a csirkék lábkörmeit és csőrét lecsípik, és a szarvasmarhák szarvát letörik, a farkukat pedig levágják fájdalomcsillapító szerek alkalmazása nélkül. A várandós kocákat fém dobozokban tartják, melyek alig nagyobbak, mint ők maguk. A kisborjakat, melyeket a borjúhúsért tartanak felkötözik és kis karámokban tartják őket egész rövidke életükben (3-18 hétig). A felnőtt szarvasmarhák olyan bezárt helyeken élnek, melyek tele vannak trágyával és ahol növekedési hormon injekciókat kapnak, hogy jobban gyarapodjanak. A hal fogyasztása sem sokkal etikusabb a hús kiváltására. Tudományos kutatások bizonyították, hogy a halak is éreznek fájdalmat vágás közben. E mellett a vadon élő halakat a túlhalászás veszélye fenyegeti. Egy 2006-ban készült tanulmány szerint, melyet a Science tudományos folyóiratban publikáltak, a gyakran halászott halak 29 %-át a halállomány összeomlása fenyegeti, és a jelenlegi halászati tempóban valamennyi halászható halállomány összeomlik 2048- ra. Nem kell ahhoz halat enni, hogy az egészséges omega-3 zsírsavakat magunkhoz vegyük. Az omega-3 zsírsav ALA formulája a nem állati eredetű élelmiszerekben is megtalálható, úgy mint a dió, a len és az olívaolaj. Az emberi test az ALA zsírsavakat esszenciális EPA és DHA zsírsavakká alakítja, melyek a halban találhatóak. Kutatások szerint az omega-3 ALA is megfelelő formula az emberi faj táplálására. A vegetarianizmusról további cikkeket ITT olvashattok. Mivel nem szeretném egyoldalúan körüljárni ezt a témakört, ezért hamarosan arról fogok írni, hogy milyen negatívumai lehetnek a vegetarianizmusnak. Érdemes tehát velünk tartani! A cikkek forrása itt található: http://vegetarian.procon.org/ A szerző dr Jung Andrea See author's posts
Kedves Cikkiro! Elolvastam pro es kontra cikkeidet es nagyon sok ellentmondast talaltam, amit nem artana korrigalni. Nem sorolom fel, bizonyara neked is feltunt. Válasz