Október 1.-jén van a Vegetáriánus Világnap, ezen a héten pedig a Vegetáriánus Világhét. Október 2-án lesz ezen túl az Erőszakmentesség Napja, 4-én pedig az Állatok Világnapja. Ez alkalommal szentelünk egy cikket a vegetáriánusoknak és ezen életmód egészségügyi következményeinek.

A Vegetáriánus Világnapot 1977-ben alapította az Észak-Amerikai Vegetáriánus Társaság. A világnap azóta hatalmas méretű megmozdulássá nőtte ki magát: a vegetáriánus életmóddal járó lelki békét és életminőség-emelkedést, valamint a Föld minden élőlényének tiszteletét, az egymásra-hangolódást, az együttérzést hirdeti. A jeles naphoz hozzátartozik Mahatma Gandhi-nak, az erőszakmentesség forradalmárának október 2-ára eső születésnapja, a „Gandhi Jayanthi” is.

Most lássunk 25 érvet a vegetáriánus életmód mellett

Állatok védelme:

1. Kegyetlen és etikátlan az állatokat táplálékszerzés céljából megölni. Az állatok érző lények, némelyikük igen fejlett szociális kapcsolatokkal és érzelmekkel. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a szarvasmarha, a disznó, a csirke, és a melegvérű állatok képesek a stressz, a fájdalom és a félelem érzésére.
2. Az emberi faj eredetileg vegetáriánus volt.  Az embernek (így az ősembernek) sincs nagy szája, vagy hosszú, csak a húsevőkre jellemző hegyes tépőfogai. Az emberi fogak rövidek, és laposak, melyek a rostos táplálékok megrágására alkalmasak. A húsevőknek rövidebb a bélszakaszuk (a testhossz 3-6-szorosa), míg az embereknek hosszú (10-11 testhossznyi) beleik vannak, mely lehetővé teszi a növényi táplálékok hosszabb emészthetőségét. A húsevők mája képes hatástalanítani az A-vitamin többletet, mely a hús-diéta miatt keletkezik. Az emberi máj nem képes az A-vitamin többlet semlegesítésére.
3. Szükségtelen az állatok életének kioltása, amennyiben növényi alapú táplálékok is rendelkezésre állnak. Csak az USA-ban kb. 35 millió szarvasmarhát, 115 millió disznót, 9 milliárd (!) szárnyast ölnek meg élelmezés céljából minden évben. Ezeknek az állatoknak nem kellene meghalniuk egy szükségtelen táplálkozási szokás miatt.

Egészségügyi hatások:

1. Az Amerikai Táplálkozástudományi Szövetség szerint a vegetáriánus étrend teljes értékű táplálékot jelent az emberi egészség megőrzése érdekében (beleértve azt is, hogy tartalmazza mind a 10 alapvető fehérjeforrást (aminosavakat).
2. A vegetáriánus életmód csökkentheti a vese- és epekő kialakulásának kockázatát. A húsban található fehérje ugyanis arra serkenti a szervezetet, hogy kalciumot, oxalátot, illetve húgysavat válasszon ki – a vese- és epekő fő összetevőit.
3. A vegetáriánus étrend sokkal egészségesebb vas forrást jelent, mint a hús-alapú. Tanulmányok mutatnak rá arra, hogy a vas bizonyos fajtái (ún. hemovas) a vörös húsban nagyobb százalékban okoznak vastagbél- és végbélrákot. A vastartalmú növény táplálékok, mint például a leveles zöldek, vagy a babfélék ezt a vasfélét nem tartalmazzák.
4. A vegetáriánus étrend egészséges csontokhoz vezet, mert a vegetáriánusok több kalcium felszívására képesek, mint húsfogyasztó társaik. A húsnak magas a savtartalma (savasít), melyet a szervezetnek kell semlegesítenie oly módon, hogy kalciumot von el a szervezettől. Ez a kalcium aztán kimosódik a vesék segítségével a vizeletbe.
5. A növényi alapú étrend a szívbetegségek kockázatát is csökkenti. Egy 76,000 ember részvételével lefolytatott 1999. évi tanulmány kimutatta, hogy a vegetáriánus emberek 24 %-kal kevesebbszer halnak meg szívbetegségekben, mint húsevő társaik. A vegetáriánus étrend segít levinni a vérnyomást, megelőzi a magas vérnyomás kialakulását, és a stroke (szélütés) veszélyét mérsékli.
6. Egy 2004-ban a Harvard kutatói által végzett kutatás kimutatta, hogy a húsevés növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az olyan vegetáriánus étrend, melyben sok magvat, hüvelyest, diófélét és szója proteint fogyasztanak segít rendben tartani a cukorbetegek vércukorszintjét.
7. A vegetáriánusok tovább élnek. Egy 2012 márciusában, 121,342 ember részvételével tartott kutatás szerint a vörös húsok fogyasztása növeli a rákban és szívbetegségekben való elhalálozás kockázatát. Egy 2003-ban végzett tanulmány szerint a legalább 20 éve vegetáriánus diétán, vagy nagyon kevés húson élők átlagosan 3,6 évvel növelhetik az életkorukat.
8. A vegetáriánus étrend egészséges súlyhoz vezet. Egy 2003-ban Oxfordban 37,875 egészséges, 20 és 97 éves életkor közötti férfi és nő részvételével végzett tanulmány szerint, a húsevők átlagban 3 %-kal voltak kövérebbek, mint a vegetáriánusok.  A húsevők BMI indexe 8.3 %-kal magasabb volt, mint a vegetáriánusoké.
9. Tanulmányok kimutatták, hogy a vegetáriánusok 40 %-kal kevesebbszer betegednek meg rákban, mint a húsevők. Egy 1994-ben, Harvardi kutatók által végzett tanulmány szerint a heti ötnél többször marha, disznó és bárányhúst (nemcsak színhúst, hanem felvágottat, szalámit és egyéb termékeket) fogyasztók  potenciálisan veszélyeztetettek a vastagbélrákban. A Világ Rák Kutató Alapítványa (WCRF) jelentése szerint a feldolgozott húsok, mint például a szalonna és a kolbászfélék (ideértve a virsliféléket is) ezt a kockázatot tovább növeli.
10. A vegetáriánus életmóddal csökkenthető az antibiotikumok előállítása. Csak az USA-ban előállított antibiotikumok 70 %-a az állatállomány kezelésére szolgál, azaz a szarvasmarhákat, a disznókat és a szárnyasokat oltják be vele azért, hogy elkerüljék a betegségeket az összezsúfolt állatoknál. Egy 2007-es tanulmány szerint az állattenyésztésben adagolt antibiotikumok antibiotikum rezisztens baktériumokat eredményeznek, így veszélyeztetve sok ember egészségét.
11. A halfogyasztás egészségtelen is lehet. Csaknem minden hal és kagyló metilhigany származékokkal szennyezett (potenciális idegméreg) az ipari szennyezés következményeként.
12. A vegetáriánus étkezés biztonságosabb munkahelyeket eredményez. Minden 100 megsérült munkásból átlagban 27 a húsfeldolgozó munkások száma. Az Emberi Jogok Szervezete a húsfeldolgozást minősítette Amerika legveszélyesebb munkájának.

A vegetáriánus életmód környezetvédelmi hatásai:

1. Túllegeltetett állatállomány nagy környezeti terhelést jelent a talaj tömörödése és eróziója, valamint az őshonos állat- és növényfajok tönkretétele révén. A Veszélyeztetett Állatfajok Listáján szereplő állatok közül 171 faj a legeltetés miatt került veszélybe.
2. A vegetáriánus étrend enyhítheti a Földön az éhínséget. Több, mint 1,5 kg növényi fehérje szükséges 1/2 kg marhából származó fehérje előállításához. Ha ezt a gabonát az emberek táplálására fordítanánk az állatok táplálása helyett, akkor több élelem jutna annak a 925 millió embernek, akik világszerte éheznek. A Cornell Egyetem egy tanulmánya szerint csak azzal a növényi táplálékkal, mellyel az USA-ban a lábasjószágokat etetik, 800 millió embert lehetne világszerte táplálni.
3. A vegetáriánus étrenddel vizet is spórolhatunk.  Körülbelül 9500 liter vízre van szükség 1/2 kg marhahús előállításához és kb. 2500 literre ahhoz, hogy 1/2 kg csirkehúst állítsunk elő. Csak 830 liter szükséges 1/2 kg tofu (szójasajt) és 680 liter kell 1/,2 kg liszt előállításához.
4. Az élelmezés céljára történő állattenyésztés a globális üvegházhatást okozó gázok 18 %-áért felelős – többért, mint a közlekedési szektor. (Az üvegházhatású gázok kiszámolásakor figyelembe vették az állatok trágyájából és kilégzéséből származó, valamint trágya komposztálásakor keletkező, ezen túl az erdőirtással előálló többlet terhelést). Egy 1/2 kg hamburger hús előállítása során több üvegházhatású gáz keletkezik, mintha egy normál méretű autóval elmennénk 30 km-t. Egy 1/2 kg disznó 8 km-nek felel meg, ugyanennyi súlyú burgonya 0,5 km-nek. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának egy 2010-ben lefolytatott tanulmánya szerint „a növényi étrendre történő világméretű áttérés” szükséges ahhoz, hogy a klímaváltozás negatív hatásait mérsékeljük.
5. Egy hamburger előállítása több, mint 16 négyzetméternyi esőerdőt pusztít el. 1996-2006 közötti időszakban 10 millió hektár amazóniai esőerdőt irtottak ki – 80 %-át marhalegeltetés céljából. 2009-ben, az USA-ba behozott 44,284 tonna brazil marhahúst főleg hamburgerek, hot dogok, és löncshús előállítására használták. A friss brazil marhahús import 2010. novemberében vált legálissá, és az USA marha behozatala Brazíliából egyre nő.
6. Az állattenyésztés levegő- és vízszennyezéshez vezet. A trágya mérgező hidrogén-szulfidot és ammóniát bocsát ki magából, amely szennyezi a levegőt és nitráttal szennyezi a környező vizeket. Becslések szerint a világ állatállománya ténylegesen évente 500 millió tonna trágyát állít elő  – háromszor többet, mint az összes ember együttvéve.

Etikátlan:

1. Nagyon sok állatot ölnek meg étkezési célokra embertelen módon. Először is az állatokat öntudatlanná kellene tenni, hogy csökkentsék a szenvedéseiket. A baromfik azonban sok államban – így például az USA-ban is – nem tartoznak az egyezmény hatálya alá.
2. Az állattartás kegyetlen körülmények között történik. Csak az USA-ban az állatok 50 %-a koszos, zsúfolt helyről származik. Vannak olyan helyek, ahol a malacok farkát levágják, a csirkék lábkörmeit és csőrét lecsípik, és a szarvasmarhák szarvát letörik, a farkukat pedig levágják fájdalomcsillapító szerek alkalmazása nélkül. A várandós kocákat fém dobozokban tartják, melyek alig nagyobbak, mint ők maguk. A kisborjakat, melyeket a borjúhúsért tartanak felkötözik és kis karámokban tartják őket egész rövidke életükben (3-18 hétig). A felnőtt szarvasmarhák olyan bezárt helyeken élnek, melyek tele vannak trágyával és ahol növekedési hormon injekciókat kapnak, hogy jobban gyarapodjanak.
3. A hal fogyasztása sem sokkal etikusabb a hús kiváltására. Tudományos kutatások bizonyították, hogy a halak is éreznek fájdalmat vágás közben. E mellett a vadon élő halakat a túlhalászás veszélye fenyegeti. Egy 2006-ban készült tanulmány szerint, melyet a Science tudományos folyóiratban publikáltak, a gyakran halászott halak 29 %-át a halállomány összeomlása fenyegeti, és a jelenlegi halászati tempóban valamennyi halászható halállomány összeomlik 2048- ra.
4. Nem kell ahhoz halat enni, hogy az egészséges omega-3 zsírsavakat magunkhoz vegyük. Az omega-3 zsírsav ALA formulája a nem állati eredetű élelmiszerekben is megtalálható, úgy mint a dió, a len és az olívaolaj. Az emberi test az ALA zsírsavakat esszenciális EPA és DHA zsírsavakká alakítja, melyek a halban találhatóak. Kutatások szerint az omega-3 ALA is megfelelő formula az emberi faj táplálására.

A vegetarianizmusról további cikkeket ITT olvashattok.

Mivel nem szeretném egyoldalúan körüljárni ezt a témakört, ezért hamarosan arról fogok írni, hogy milyen negatívumai lehetnek a vegetarianizmusnak. Érdemes tehát velünk tartani!

A cikkek forrása itt található: http://vegetarian.procon.org/

A szerző

dr Jung Andrea

See author's posts