2013. október 1.-jén volt a Vegetáriánus Világnap, ezen a héten pedig a Vegetáriánus Világhét. 2013. október 2-án volt ezen túl az Erőszakmentesség Napja, 4-én pedig az Állatok Világnapja. Korábbi megdöbbentő cikkünkhöz kapcsolódva – melyben kifejtettük, hogy miért jó vegetáriánusnak lenni – ma az érem másik oldalát tárgyaljuk, azaz, hogy mik azok az indokok, amik a vegetáriánizmus ellen szólnak.

Frissítés:

2014. augusztusa óta már vegetáriánus vagyok több ok miatt is. Gondolkodtam azon, hogy eltávolítom ezt a cikket az oldalamról. Azért nem veszem le a cikket, mert nem ítélem el a nem vegetáriánus embereket. Nem állíthatom azt sem, hogy az alábbi cikkben nincsenek megszívlelendő dolgok. Az egy más dolog, hogy én tudatosan máshogy döntöttem. A vegetáriánusságot is lehet jól, rosszul csinálni, mellette lehet valaki egy gyűlölködő, negatív, megosztó, egyenetlenséget szító ember, én ezt ugyanolyan nagy problémának tartom, mintha valaki húst hússal eszik. Kérem, hogy az oldalhoz hozzászóló emberek az alábbi értékek mentén mozogjanak: szeretet, tolerancia, szabad akarat maximális tiszteletben tartása, türelem. Köszönöm.

  1. zoldseg_gyumolcsA vegetarianizmust ellenzők azzal érvelnek, hogy húst enni sem nem kegyetlen, sem nem etikátlan. A Földön lévő minden élő szervezet egyszer meghal, így élhet túl a többi. Semmi baj ezzel a körforgással; így működik a természet.
  2. Az emberiség 2,3 millió éve húst eszik, és a húsevés az egyedfejlődésünk fontos része. Az a tény, hogy a húst az étrendünk részévé tettük számos előnnyel járt az emberiség számára: sokféle tápanyaggal rendelkező, proteinben gazdag, magas kalóriatartalmú és alacsony szénhidráttartalmú ételünk lett, ezáltal nagyobb agyunk lehetett és magasabb intelligenciánk. Bizonyítékok vannak arra is, hogy az ízlelőbimbóink úgy fejlődtek, hogy kívánjuk a hús ízét.
  3. A hús a legmegfelelőbb protein forrásunk, mivel egy adag hús tartalmazza mind a 10 alapvető protein fajtát (aminosavakat) , és ezen túlmenően olyan alapvető tápanyagokat, mint a vas, a cink, és a B vitaminok. A legtöbb növényi étel nem tartalmazza mind a 10 alapvető protein fajtát elegendő mennyiségben egy étkezésre.
  4. A húsfogyasztás jobb vas forrást jelent, mint a vegetáriánus diéta. A test az ún. hem vas 15-35 %-át tudja felvenni a húsból, de csak 2-20 %-át tudja beépíteni vegetáriánus forrásokból, mint például a babfélék, vagy a levélzöldségek.
  5. A húsevéssel egészséges telített zsírsavakat juttatunk be a szervezetünkbe, mely erősíti az immunrendszert és az idegpályákat, ezen túl A, D, E és K-vitaminokat is tartalmaz (ún. zsírban oldódó vitaminok). A telített zsírsavakat nélkülözhetetlenek a sejtek egészsége szempontjából (építik és jó kondícióban tartják azokat) és segítenek testünknek a kalcium felszívódásában. Az állati zsírokból származó koleszterin az agyi szerotonin receptorok működéséhez nélkülözhetetlen. Az alacsony koleszterin (és szerotonin) szint kihatással van a depresszió kialakulására.
  6. A húsból származó telített zsírsavak nem tehetők felelőssé az olyan modern kori betegségekért, mint a szívbetegség, rák, és az elhízás. A kémiai úton előállított és hidrogénezett növényi olajok, mint például a kukorica és a repceolaj (a belőlük készült margarin) okozzák ezeket a betegségeket, mert káros szabad gyököket és traszzsírokat tartalmaznak, melyek a kémiai folyamatok során keletkeznek.
  7. A hús a legjobb B12-vitamin (kobalamin) forrás – ez a vitamin szükséges az idegrendszer és az emésztőrendszer egészséges működéséhez. Bár ez a vitamin megtalálható a tojásban és a tejtermékekben is, egy 2003 júliusában lefolytatott összehasonlító vizsgálat szerint 3 vegetáriánusból 2 B12-vitamin hiányban szenved, szemben a húsfogyasztókkal, akiknél ez a szám csupán csak 20-ból 1 fő.
  8. A vegetáriánusok nem élnek tovább. Ez a mítosz abból a tényből ered, hogy a vegetáriánusoknak jobbak az egészségügyi kondícióik az összlakosságon belül, mivel általában kiegyensúlyozottabb étrendet folytatnak, többet sportolnak, és kevesebbet dohányoznak. Amikor 2005 áprilisában a Német Rákkutató Intézetnek egy összehasonlító elemzése megvizsgálta a vegetáriánusok és a nem vegetáriánusok egészségügyi kondícióit, egyáltalán semmilyen különbség nem volt a halálozási arány tekintetében.
  9. A húsközpontú diéta segíthet a súlyvesztésben. Kevesebb kalória, ha sovány húsból vesszük be a proteint, mint ha a vegetáriánus lehetőségekből tennénk. Egy adag sovány marhahús annyi proteint tartalmaz, mint egy nagy adag bab (1 ½ csésze) vagy egy vega burger. Ugyanakkor a sovány marhahús fele annyi kalóriát tartalmaz, mint a bab (180-at, szemben a 374-el), és 50 %-75 %-kal kevesebb kalóriát, mint a vega burger.
  10. Az USA sok területén a marhatenyésztés az emberi élelmezés leghatékonyabb módja, mivel az USA földjeinek 85 %-a nem alkalmas a közvetlenül emberi fogyasztásra szánt gabona termesztésére. Az ősi amerikai préri 98 %-a eltűnt az őshonos növényekkel és állatokkal együtt, sok ugart feltörtek és kukorica, vagy búzaföldekké alakították. A természetes füves pusztaságok a fenntartható fejlődésbe bevont marha és bivaly csordákkal együtt is tovább élhetnek, de nem élhetik túl a monokultúrás mezőgazdasági termények (búza, kukorica) beültetését.
  11. A vegetáriánus diéta nem feltétlenül jobb a környezetnek. Az USA gabonaföldjeinek 90 %-át érinti a felső talajréteg folyamatos pusztulása. Az USA szójatermelésének 92 %-a (a szója a vegetáriánusok legfőbb protein forrása) génmódosított szójából származik, mely nem reagál a gyomirtó szerekre. Ez az immunitás a szójaültetvényesek számára lehetővé teszi, hogy nagy mértékben gyomirtózzák a földjeiket, mellyel veszélyeztetik a környezetet, mérgező más növények, és a halak számára, hogy az emberi szervezetre gyakorolt káros hatását már ne is említsük. Néhány tudós arra figyelmeztet, hogy a gyomirtó szerek használata ún. “szuper gyomokat” eredményezhet (melyek egyre rezisztensebbek a gyomirtó szerekre és nagyon erősek).
  12. Az USA húsfogyasztása nem járul hozzá jelentősen a globális erdőirtáshoz, mivel az főként csak az USA-t érinti. 2001-ben az USA-ban elfogyasztott állati eredetű termékek 95 %-át az USA-ban állították elő. Annak ellenére, hogy az USA húsfogyasztása kb. 27 milliárd font marhahús évente, 1907 óta az USA erdőségeinek aránya a teljes területéhez viszonyítva 33 % maradt.
  13. Az olyan vegetáriánus protein előállítása, mint például a tofu sokkal nagyobb üvegházhatású gázkibocsátást okoz, mint a hús előállítása. A Természetvédelmi Világalapnak (WWF) egy 2010. évi jelentése megállapította, hogy a szója alapú proteinek (pl. tofu) előállítása sokkal jobban hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, mint ha helyben előállított húst fogyasztanánk. Egy 2009. évi tanulmány szerint ha valamennyi állati eredetű termék fogyasztását abbahagynánk, csupán csak 7 %-kal járulnánk hozzá az üvegházhatású gázkibocsátás csökkenéséhez – nem éri meg eléggé az áldozatot, hogy véglegesen lemondjon az emberiség a hús fogyasztásáról.
  14. A vegetáriánussá válás sem csillapítaná a világon az éhezést. Az a 925 millió ember, aki a világon krónikus alultápláltságban szenved nem azért éhes, mert a jóléti társadalmakban elő emberek túl sok húst esznek. A probléma ugyanis a gazdasági újraelosztásban van. Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) egyik jelentése szerint a világ “jelenleg elegendő élelmiszert termel mindenki számára, de sok ember nem tud ahhoz hozzájutni.”
  15. A halfogyasztás, különösen az olyan zsíros halak fogyasztása, mint a tonhal és a lazac ellátja a szervezetünket omega-3 zsírsavakkal (EPA és DHA), melyek fontosak az agyi funkciók szempontjából, csökkentve a triglicerid szintet, és csökkentve a szívroham következtében történő elhalálozást és a stroke-ot. Bár az ALA omega-3 zsírsav megtalálható bizonyos növényi olajokban is, az ALA típusút a szervezetnek először át kell alakítania EPA és DHA típusúvá. Ez a folyamat eléggé hatékonytalan és nem nyújtja azokat a szív- és érrendszeri előnyöket, mintha halat ennénk.
  16. A Brit Élelmezési Alap kutatása szerint a sovány, feldolgozás mentes, és nem agyonsütött húsnak nincs negatív egészségügyi hatása. A hús feldolgozása és főzési-sütési módja – de nem a hús önmagában – valóban vezethet egészségügyi problémákhoz, például a rák megnövekedett kockázatához. A Rákkutató Világalap (WCRF International) szerint a feldolgozott húsféleségek, mint például a szalonna, a kolbász, a szalámi; melyek olyan tartósítószert tartalmaznak, mint például a nitrátok, szoros összefüggésbe hozhatóak a bélrákkal és mint ilyenek kerülendők. A túlfőzött-sütött hús az elszenesedés miatt több mint 20 kémiai anyaggal hozható összefüggésbe, melyek rákot okozhatnak.
  17. A modern vágóhídi technológiák a minimálisra csökkentik az állatok szenvedését. Az Egyesült Államokban a vágóhidaknak meg kell felelniük a Humánus Vágóhídi Törvénynek (HMSA), mely szerint az élő állatokat el kell kábítani oly módon, hogy eszméletét vessze, mielőtt levágnák. A legtöbb óriás amerikai hús feldolgozó ragaszkodik a Dr. Temple Grandin által kifejlesztett kezelési feltételekhez, mely az állatok pszichológiáját figyelembe véve alakította ki a szállítási eszközöket, a vágóhídi istállótelepeket, a rakodó feljáratokat és a terelő rendszereket, annak érdekében, hogy minimalizálják az állatokat ért stresszt és hogy minél jobban megnyugtassák az állatokat miközben a vágóhídra terelik őket.
  18. A vegetáriánusok tévesen magasztalják fel az állatok életét a növényi élettel szemben. A kutatások kimutatták, hogy a növények elektrokémiai jelekkel reagálnak az elszenvedett fenyegetésekre és hogy félelmet is éreznek, így a vegetáriánusok szintén okoznak sérelmet annak érdekében, hogy egyenek.
  19. Semmi rossz nincs abban, hogy az állatokat élelmezés céljából neveljük fel. Létezik egy feltörekvő mozgalom az USA-ban, mely szerint “kegyetlenség mentes” (“boldog”) bio húst kell előállítani. Az USA-ban azok az állatok, melyeket igazoltan a bio húsukért tartanak, kimehetnek a szabadba, és mindig kell gondoskodni arról, hogy friss levegőhöz és kinti friss vízhez jussanak. Nem kaphatnak növekedési hormonokat vagy antibiotikumokat és bio élelmiszerrel kell etetni őket, mely mentes az állati melléktermékektől. A Legelő Fejlesztési Munkacsoportnak (RITF) egy 2007. évi jelentése szerint, a bio hús termelés az USA teljes hústermelésének igazoltan a 3 %-át teszi ki, és és ez az arány évente nő.
  20. Annak a joga, hogy azt együk amit szeretnénk, beleértve a húst is, alapvető szabadságjog amit védelmezni kell. Az USA-ban állatjogi és állat-egészségügyi aktivisták megpróbálják kontrollálni az emberek viselkedését, és sok állatvédő célkitűzése, hogy a húsfogyasztást a minimálisra csökkentsék, vagy akár száműzzék az emberek étrendjéből oly módon, hogy pereskednek, magas adókkal kívánják a húsfogyasztást sújtani, illetve szigorúbb kormányzati szabályokat (pl. törvényt) próbálnak kiharcolni a húsfogyasztás visszaszorítása érdekében. Azonban az , hogy az emberek mit esznek valójában egyéni döntés kellene, hogy legyen.
  21. A húsfeldolgozói ipar valóban veszélyes lehet az ott dolgozók számára, de ez nem elégséges indok a húsfogyasztás visszaszorítására. Az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának adatai szerint 2009-ben a leginkább balesetveszélyes foglalkozás az USA-ban az építőipari munka volt (818 haláleset), ezt követte a járművezetés, mint például a kamion sofőrök (660 haláleset). Több ember halt meg 2009-ben gabonatermesztés közben (278), mint az állati eredetű élelmiszerek előállításánál (141). A vágóhídi munkások munkabiztonság-fejlesztésének a megoldása az, ha biztosítjuk a munkahelyi biztonságra vonatkozó szabályokat, és a munkabiztonság megsértését sokkal szigorúbban ellenőrizzük – de nem az a módja, hogy a húsfogyasztást abbahagyjuk.
  22. A húsevőknek nem kell bűnösnek érezniük magukat. Mindennek amit elfogyasztunk, beleértve a zöldségeket vagy a húst, a ruházatot, vagy az energiát, környezetvédelmi, etikai és egészségügyi következményei vannak. Néhány vegetáriánus egészségtelen étrendet folytat, sportkocsit hajt, és olyan tojást és tejtermékeket fogyaszt, melyek ipari üzemekben tartott állatoktól származnak. Néhány húsevő napelemet, vagy napkollektort használ, biciklivel jár, a saját kertjében termeszti a zöldséget és bio húst eszik. Az összhatást ebben az esetben jobban figyelembe kell venni, mint a személynek csak egy aspektusát, hogy nem fogyaszt húst. A biciklizés az autózás helyett például már 5 mérföldön annyi üvegházhatású gázt spórol meg, mint amennyi egy adag hamburgerhús előállításához szükséges.
  23. A vegetáriánus életmód is vezethet az állatok halálához. Steven Davisnek (Oregon Állami Egyetem) egy 2003-as tanulmánya szerint, hektáronként kb. 6 állat, vagy az ott élő állatok kb. 52-77 %-a (pl. madarak, egerek, pockok és nyulak) pusztul el aratáskor a gabonaföldeken.

 

A cikkek forrása itt található: http://vegetarian.procon.org/