Miért jó a vegetáriánus életmód és miért nem? 2013. október 1.-jén volt a Vegetáriánus Világnap, ezen a héten pedig a Vegetáriánus Világhét. 2013. október 2-án volt ezen túl az Erőszakmentesség Napja, 4-én pedig az Állatok Világnapja. Korábbi megdöbbentő cikkünkhöz kapcsolódva – melyben kifejtettük, hogy miért jó vegetáriánusnak lenni – ma az érem másik oldalát tárgyaljuk, azaz, hogy mik azok az indokok, amik a vegetáriánus életmód ellen szólnak.
Frissítés:
2014. augusztusa óta már vegetáriánus vagyok több ok miatt is. Gondolkodtam azon, hogy eltávolítom ezt a cikket az oldalamról. Azért nem veszem le a cikket, mert nem ítélem el a nem vegetáriánus embereket. Nem állíthatom azt sem, hogy az alábbi cikkben nincsenek megszívlelendő dolgok. Az egy más dolog, hogy én tudatosan máshogy döntöttem. A vegetáriánusságot is lehet jól, rosszul csinálni, mellette lehet valaki egy gyűlölködő, negatív, megosztó, egyenetlenséget szító ember, én ezt ugyanolyan nagy problémának tartom, mintha valaki húst hússal eszik. Kérem, hogy az oldalhoz hozzászóló emberek az alábbi értékek mentén mozogjanak: szeretet, tolerancia, szabad akarat maximális tiszteletben tartása, türelem. Köszönöm.
- A vegetarianizmust ellenzők azzal érvelnek, hogy húst enni sem nem kegyetlen, sem nem etikátlan. A Földön lévő minden élő szervezet egyszer meghal, így élhet túl a többi. Semmi baj ezzel a körforgással; így működik a természet.
- Az emberiség 2,3 millió éve húst eszik, és a húsevés az egyedfejlődésünk fontos része. Az a tény, hogy a húst az étrendünk részévé tettük számos előnnyel járt az emberiség számára. Sokféle tápanyaggal rendelkező, proteinben gazdag, magas kalóriatartalmú és alacsony szénhidráttartalmú ételünk lett, ezáltal nagyobb agyunk lehetett és magasabb intelligenciánk. Bizonyítékok vannak arra is, hogy az ízlelőbimbóink úgy fejlődtek, hogy kívánjuk a hús ízét.
A húsban található anyagok fontosak és pótolhatatlanok
- A hús a legmegfelelőbb protein forrásunk. Egy adag hús tartalmazza mind a 10 alapvető protein fajtát (aminosavakat) , és ezen túlmenően olyan alapvető tápanyagokat, mint a vas, a cink, és a B vitaminok. A legtöbb növényi étel nem tartalmazza mind a 10 alapvető protein fajtát elegendő mennyiségben egy étkezésre.
- A húsfogyasztás jobb vas forrást jelent, mint a vegetáriánus diéta. A test az ún. hem vas 15-35 %-át tudja felvenni a húsból, de csak 2-20 %-át tudja beépíteni vegetáriánus forrásokból, mint például a babfélék, vagy a levélzöldségek.
- A húsevéssel egészséges telített zsírsavakat juttatunk be a szervezetünkbe. Ez erősíti az immunrendszert és az idegpályákat, ezen túl A, D, E és K-vitaminokat is tartalmaz (ún. zsírban oldódó vitaminok). A telített zsírsavakat nélkülözhetetlenek a sejtek egészsége szempontjából (építik és jó kondícióban tartják azokat) és segítenek testünknek a kalcium felszívódásában. Az állati zsírokból származó koleszterin az agyi szerotonin receptorok működéséhez nélkülözhetetlen. Az alacsony koleszterin (és szerotonin) szint kihatással van a depresszió kialakulására.
- A húsból származó telített zsírsavak nem tehetők felelőssé az olyan modern kori betegségekért, mint a szívbetegség, rák, és az elhízás. A kémiai úton előállított és hidrogénezett növényi olajok, mint például a kukorica és a repceolaj (a belőlük készült margarin) okozzák ezeket a betegségeket,. Ugyanis káros szabad gyököket és traszzsírokat tartalmaznak, melyek a kémiai folyamatok során keletkeznek.
- A hús a legjobb B12-vitamin (kobalamin) forrás – ez a vitamin szükséges az idegrendszer és az emésztőrendszer egészséges működéséhez. Bár ez a vitamin megtalálható a tojásban és a tejtermékekben is, egy 2003 júliusában lefolytatott összehasonlító vizsgálat szerint 3 vegetáriánusból 2 B12-vitamin hiányban szenved, szemben a húsfogyasztókkal, akiknél ez a szám csupán csak 20-ból 1 fő.
- A halfogyasztás, különösen az olyan zsíros halak fogyasztása, mint a tonhal és a lazac ellátja a szervezetünket omega-3 zsírsavakkal (EPA és DHA), melyek fontosak az agyi funkciók szempontjából, csökkentve a triglicerid szintet, és csökkentve a szívroham következtében történő elhalálozást és a stroke-ot. Bár az ALA omega-3 zsírsav megtalálható bizonyos növényi olajokban is, az ALA típusút a szervezetnek először át kell alakítania EPA és DHA típusúvá. Ez a folyamat eléggé hatékonytalan és nem nyújtja azokat a szív- és érrendszeri előnyöket, mintha halat ennénk.
- A Brit Élelmezési Alap kutatása szerint a sovány, feldolgozás mentes, és nem agyonsütött húsnak nincs negatív egészségügyi hatása. A hús feldolgozása és főzési-sütési módja – de nem a hús önmagában – valóban vezethet egészségügyi problémákhoz, például a rák megnövekedett kockázatához. A Rákkutató Világalap (WCRF International) szerint a feldolgozott húsféleségek, mint például a szalonna, a kolbász, a szalámi; melyek olyan tartósítószert tartalmaznak, mint például a nitrátok, szoros összefüggésbe hozhatóak a bélrákkal és mint ilyenek kerülendők. A túlfőzött-sütött hús az elszenesedés miatt több mint 20 kémiai anyaggal hozható összefüggésbe, melyek rákot okozhatnak.
A vegetáriánus életmód jótékony hatású?
- A vegetáriánusok nem élnek tovább. Ez a mítosz abból a tényből ered, hogy a vegetáriánusoknak jobbak az egészségügyi kondícióik az összlakosságon belül, mivel általában kiegyensúlyozottabb étrendet folytatnak, többet sportolnak, és kevesebbet dohányoznak. Amikor 2005. áprilisában a Német Rákkutató Intézetnek egy összehasonlító elemzése megvizsgálta a vegetáriánusok és a nem vegetáriánusok egészségügyi kondícióit, egyáltalán semmilyen különbség nem volt a halálozási arány tekintetében.
- A hús központú diéta segíthet a súlyvesztésben. Kevesebb kalória, ha sovány húsból vesszük be a proteint, mint ha a vegetáriánus lehetőségekből tennénk. Egy adag sovány marhahús annyi proteint tartalmaz, mint egy nagy adag bab (1 ½ csésze) vagy egy vega burger. Ugyanakkor a sovány marhahús fele annyi kalóriát tartalmaz, mint a bab (180-at, szemben a 374-el), és 50 %-75 %-kal kevesebb kalóriát, mint a vega burger.
Vegetáriánus életmód és környezetvédelem?
- Az USA sok területén a marhatenyésztés az emberi élelmezés leghatékonyabb módja, mivel az USA földjeinek 85 %-a nem alkalmas a közvetlenül emberi fogyasztásra szánt gabona termesztésére. Az ősi amerikai préri 98 %-a eltűnt az őshonos növényekkel és állatokkal együtt, sok ugart feltörtek és kukorica, vagy búzaföldekké alakították. A természetes füves pusztaságok a fenntartható fejlődésbe bevont marha és bivaly csordákkal együtt is tovább élhetnek, de nem élhetik túl a monokultúrás mezőgazdasági termények (búza, kukorica) beültetését.
- A vegetáriánus diéta nem feltétlenül jobb a környezetnek. Az USA gabonaföldjeinek 90 %-át érinti a felső talajréteg folyamatos pusztulása. Az USA szójatermelésének 92 %-a (a szója a vegetáriánusok legfőbb protein forrása) génmódosított szójából származik, mely nem reagál a gyomirtó szerekre. Ez az immunitás a szójaültetvényesek számára lehetővé teszi, hogy nagy mértékben gyomirtózzák a földjeiket, mellyel veszélyeztetik a környezetet, mérgező más növények, és a halak számára, hogy az emberi szervezetre gyakorolt káros hatását már ne is említsük. Néhány tudós arra figyelmeztet, hogy a gyomirtó szerek használata ún. “szuper gyomokat” eredményezhet (melyek egyre rezisztensebbek a gyomirtó szerekre és nagyon erősek).
- Az USA húsfogyasztása nem járul hozzá jelentősen a globális erdőirtáshoz, mivel az főként csak az USA-t érinti. 2001-ben az USA-ban elfogyasztott állati eredetű termékek 95 %-át az USA-ban állították elő. Annak ellenére, hogy az USA húsfogyasztása kb. 27 milliárd font marhahús évente, 1907 óta az USA erdőségeinek aránya a teljes területéhez viszonyítva 33 % maradt.
- Az olyan vegetáriánus protein előállítása, mint például a tofu sokkal nagyobb üvegházhatású gázkibocsátást okoz, mint a hús előállítása. A Természetvédelmi Világalapnak (WWF) egy 2010. évi jelentése megállapította, hogy a szója alapú proteinek (pl. tofu) előállítása sokkal jobban hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, mint ha helyben előállított húst fogyasztanánk. Egy 2009. évi tanulmány szerint ha valamennyi állati eredetű termék fogyasztását abbahagynánk, csupán csak 7 %-kal járulnánk hozzá az üvegházhatású gázkibocsátás csökkenéséhez – nem éri meg eléggé az áldozatot, hogy véglegesen lemondjon az emberiség a hús fogyasztásáról.
Vegetáriánus életmód és társadalmi gondok…
- A vegetáriánussá válás sem csillapítaná a világon az éhezést. Az a 925 millió ember, aki a világon krónikus alultápláltságban szenved nem azért éhes, mert a jóléti társadalmakban elő emberek túl sok húst esznek. A probléma ugyanis a gazdasági újraelosztásban van. Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) egyik jelentése szerint a világ “jelenleg elegendő élelmiszert termel mindenki számára, de sok ember nem tud ahhoz hozzájutni.”
A vegetáriánus életmód csökkenti a szenvedést a Földön…
- A modern vágóhídi technológiák a minimálisra csökkentik az állatok szenvedését. Az Egyesült Államokban a vágóhidaknak meg kell felelniük a Humánus Vágóhídi Törvénynek (HMSA). E szerint az élő állatokat el kell kábítani oly módon, hogy eszméletét vessze, mielőtt levágnák. A legtöbb óriás amerikai hús feldolgozó ragaszkodik a Dr. Temple Grandin által kifejlesztett kezelési feltételekhez. Ez az állatok pszichológiáját figyelembe véve alakította ki a szállítási eszközöket, a vágóhídi istállótelepeket, a rakodó feljáratokat és a terelő rendszereket. Így minimalizálják az állatokat ért stresszt és hogy minél jobban megnyugtassák az állatokat miközben a vágóhídra terelik őket.
- A vegetáriánusok tévesen magasztalják fel az állatok életét a növényi élettel szemben. A kutatások kimutatták, hogy a növények elektrokémiai jelekkel reagálnak az elszenvedett fenyegetésekre és hogy félelmet is éreznek. Így a vegetáriánusok szintén okoznak sérelmet annak érdekében, hogy egyenek.
- Semmi rossz nincs abban, hogy az állatokat élelmezés céljából neveljük fel. Létezik egy feltörekvő mozgalom az USA-ban, mely szerint “kegyetlenség mentes” (“boldog”) bio húst kell előállítani. Az USA-ban azok az állatok, melyeket igazoltan a bio húsukért tartanak, kimehetnek a szabadba, és mindig kell gondoskodni arról, hogy friss levegőhöz és kinti friss vízhez jussanak. Nem kaphatnak növekedési hormonokat vagy antibiotikumokat és bio élelmiszerrel kell etetni őket, mely mentes az állati melléktermékektől. A Legelő Fejlesztési Munkacsoportnak (RITF) egy 2007. évi jelentése szerint, a bio hús termelés az USA teljes hústermelésének igazoltan a 3 %-át teszi ki, és és ez az arány évente nő.
- Annak a joga, hogy azt együk amit szeretnénk, beleértve a húst is, alapvető szabadságjog amit védelmezni kell. Az USA-ban állatjogi és állat-egészségügyi aktivisták megpróbálják kontrollálni az emberek viselkedését, és sok állatvédő célkitűzése, hogy a húsfogyasztást a minimálisra csökkentsék, vagy akár száműzzék az emberek étrendjéből oly módon, hogy pereskednek, magas adókkal kívánják a húsfogyasztást sújtani, illetve szigorúbb kormányzati szabályokat (pl. törvényt) próbálnak kiharcolni a húsfogyasztás visszaszorítása érdekében. Azonban az, hogy az emberek mit esznek valójában egyéni döntés kellene, hogy legyen.
- A húsfeldolgozói ipar valóban veszélyes lehet az ott dolgozók számára, de ez nem elégséges indok a húsfogyasztás visszaszorítására. Az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának adatai szerint 2009-ben a leginkább balesetveszélyes foglalkozás az USA-ban az építőipari munka volt (818 haláleset), ezt követte a járművezetés, mint például a kamion sofőrök (660 haláleset). Több ember halt meg 2009-ben gabonatermesztés közben (278), mint az állati eredetű élelmiszerek előállításánál (141). A vágóhídi munkások munkabiztonság-fejlesztésének a megoldása az, ha biztosítjuk a munkahelyi biztonságra vonatkozó szabályokat, és a munkabiztonság megsértését sokkal szigorúbban ellenőrizzük – de nem az a módja, hogy a húsfogyasztást abbahagyjuk.
- A húsevőknek nem kell bűnösnek érezniük magukat. Mindennek amit elfogyasztunk, beleértve a zöldségeket vagy a húst, a ruházatot, vagy az energiát, környezetvédelmi, etikai és egészségügyi következményei vannak. Néhány vegetáriánus egészségtelen étrendet folytat, sportkocsit hajt, és olyan tojást és tejtermékeket fogyaszt, melyek ipari üzemekben tartott állatoktól származnak. Néhány húsevő napelemet, vagy napkollektort használ, biciklivel jár, a saját kertjében termeszti a zöldséget és bio húst eszik. Az összhatást ebben az esetben jobban figyelembe kell venni, mint a személynek csak egy aspektusát, hogy nem fogyaszt húst. A biciklizés az autózás helyett például már 5 mérföldön annyi üvegházhatású gázt spórol meg, mint amennyi egy adag hamburger hús előállításához szükséges.
- A vegetáriánus életmód is vezethet az állatok halálához. Steven Davisnek (Oregon Állami Egyetem) egy 2003-as tanulmánya szerint, hektáronként kb. 6 állat, vagy az ott élő állatok kb. 52-77 %-a (pl. madarak, egerek, pockok és nyulak) pusztul el aratáskor a gabonaföldeken.
A cikkek forrása itt található: http://vegetarian.procon.org/
A szerző
Nos, ez ha jól számolom, 1 nagyon korlátolt és minden alapot nélkülöző cikk a vegetáriánizmus ellen. Nem is érdemes egyenként megcáfolni, mert az állítások egyszerűen hamisak, nem ismereteken alapulnak, hanem – mivel nem látom a szerző nevét – egy lobbit képviselnek, feltehetőleg a hús és tejipari lobbit. De hogy a nagybecsű szerző is tanuljon valamit, a világ a vegetáriánizmus szapulásán már annyira van túl, hogy már-már a vegánokat és ezzel a morálisan egyetlen elfogadható életmód híveit sem szapulja, hanem csak igyekszik meghazudtolni, lényegében sikertelenül. Érdemes lenne a nagybecsű szerzőnek utána olvasnia.
Nagybecsű szerző írta a VEGETARIÁNIZMUS MELLETTI cikket is. Ha lobbit képviselne, akkor miért érvelne MELLETTE? A szerző célja pedig a következő volt ezzel a két (!) cikkel: “Készült egy-egy cikk a vegetarianizmus ellen és egy MELLETTE. Szerettem volna több szempontot bemutatni, egy kicsit sugallva azt, hogy próbáljuk meg egymás véleményét jobban tolerálni és elfogadni. Van vegetáriánus ismerősöm és húsimádó is. Én mind a 2-őt elfogadom:) Nem kell senkit támadni, eliminálni, kivégezni a véleménye miatt. Inkább gondolkodjon el mindenki egy kicsit, hogy az ő számára mit mondott a cikk. Ha semmit, akkor semmit. Ez is egy lehetőség…” Nagyon sok-sok étrendi irányzat van, melynek hívei mind-mind a saját igazukat hangoztatják. Ha valaki más véleményen van, akkor rögtön összeesküvést kiáltanak, meg mindenféle lobbikat, nagytőkét, meg a globális érdekcsoportokat. Pedig az élet és a vélemény ennél sokrétűbb. Kérlek te se vedd támadásnak (különösen ne lobbi támadásnak ha-ha:) ezt a cikket:)
– A cikk tele van statisztikai adatokkal, van forrásmegjelölés, ennek fényében a “korlátolt” jelző és a “minden alapot nélkülöz” állítás, minimum szűklátókörőségre enged következtetni.
– A cikk nem a “vegetáriánizmus ellen” íródott, hanem a húsfogyasztást érő hamis vádak cáfolataként. Ezt szintén nem lenne nehéz belátni.
– Kicsit nevetséges a “lobbizás” indok annak tükrében, hogy jellemzően a műtrágyagyártók és génkezelt vetőmagokat forgalmazók végzik a legerősebb lobbitevékenységet az élelmiszeriparban.
Üdv.
A 23 érv a veget. ellen című cikket meg tudnátok mondani, hogy ki írta? mert nem látok, látunk aláírást – lehet hogy mi nem találjuk?
A véleményem pedig, hogy aki ezen írást írta jó lenne ha mielőtt a tányérjáról beveszi a szájába a húst, előtte végig nézné ahogy azt az állatot megölik, esetleg megkínozzák, ha már ő nem teszi ezt meg. Ha ezt végignézte és ezek után megeszi a húst akkor pedig a véleményem annyi hogy az érzelem rég kiveszett belőle, és nagyon sajnálom őt. Ne írjon egy ilyen dologról érveket, az aki nem látott állatokat vágóhídon és nem látta a szenvedésüket – ha pedig mégis, akkor ne csodálkozzon hogy ezen elmés érzéketlen írást látva a nem húsevő emberek felháborodnak és elkeserednek hogy MIÉRT NEM LÁTTOK CSAK NÉZTEK!
A cikk végén szerepel a forrás a szerzői jogi törvények értelmében. Ott megtalálhatod a cikk íróját is.
Láttam mér vágóhidat élőben, igen. És te láttál már olyat, amikor egy szarvast széttép egy farkasfalka?
Ne legyünk már demagógok.
Szánalmas ez az oldal. Gondolom a megrögzött, elvakult húsevő kolléga utálja a vega cikkíró kollégát, és így próbál ellentmondani neki – teljesen kifacsart, és hamis érvekkel. Egy naturportál nevű oldalon ilyen írás kb. pont annyira komolyan vehető, mint egy környezetvédelmi oldalon a “25 érv, hogy autóval járjunk”.
Mind emberjogi, mind környezetvédelmi, állatjogi, és egészségügyi szempontból hátrányos az állati termékek fogyasztása.
A naturportal-ra érkező, a gyógynövények, a természetgyógyászat, a mézgyógyászat és hagyományos kínai orvoslás iránt érdeklődő emberek nem feltétlenül vegetáriánusok, mint azt a cikk melletti like-ok is mutatják (pedig a technika ördöge miatt valamennyi like-ot nem is mutat a rendszer:). A látogatók között sok a GI diétát folytató, a paleolitos (pedig nem is vagyunk paleolit oldal, sőt!) és van vegetariánus is, van akiket közülük személyesen is ismerek és becsülök. Nem értem, hogy mi ezzel a probléma? Két szempont rendszer áll egymással szemben. Két filozófia. Szép napot! Jobb hangnemet, please!
Mivel a szerző neve sehol sem szerepel, nyilván az olvasó nem tudhatja, honnan/kitől származik a cikk. De ami a lényeg: a vegetáriánusok, de leginkább a vegánok csupán azért nem toleránsa(bba)k és elfogadóbbak a többiekkel szemben – megjegyzem, joggal – mert számukra elfogadhatatlan, hogy szenvedést okozzanak ill. legyilkolják vagy gyilkoltassák az állatokat, bármilyen célból. Ez ennyire egyszerű érv. Nem kell a gyapjúpulóver, a bőrcipő, a rántotthús, a joghurt vagy a sajt, és mégis, sőt, sokkal boldogabban élnek, mint azok, akiknek nem számít, hogy ezen tárgyak birtoklásáért hány állat kell, hogy az életével fizessen.
Fröcsögő, elvakult hozzászólások. A boldogság relatív, húsevőként boldog vagyok. Apropó, számítógépről kommentálsz. Nézz utána milyen “környezettudatos” számítógépet használni. Képmutatás a felsőfokon.
“boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa”
Az előző kommentemben írtam egy rakat forrást is, ahol utána lehetne olvasni a dolgoknak, de a moderátor kiszedte. Gratulálok.
A rendszer spam-nek minősítette a linkeket (naponta nagyon sok magát és a különféle egészségügyi termékét reklámozó hozzászólás érkezne reklám linkekkel…). Kérem még egyszer belinkelni, ezt beengedem, mert a témába vág és ha jól látom nonprofit:) moderátor
Akkor a linkek újra:
Emberi jogi és környezetvédelmi oldal:
https://www.youtube.com/watch?v=qtr9muyAW3k
Környezetvédelmi szempont összefoglalva:
http://www.vegantarsasag.com/2013/09/fenntarthato-taplalkozas.html
Egészségügyi szempont:
http://www.vegantarsasag.com/2013/09/a-vegan-eletmod-pozitiv-elettani-hatasai.html
Állatvédelmi szempont:
http://www.vegantarsasag.com/search/label/%C3%81llatv%C3%A9delem
Javaslom mindenkinek olvasásra.
Egyébként igen: mindenkinek a saját döntésének kell lennie, hogy mit eszik, de a félretájékoztatás nem túl etikus dolog, ennek a cikknek pedig minden pontja bőven kimeríti a félretájékoztatás fogalmát. Ismeretet kellene terjeszteni, nem pedig hülyeségekkel tömni az emberek fejét csak azért, mert valaki szeretné önmagának igazolni azt, hogy húst enni nem gáz. De, gáz. Ölni, rabszolgákat tartani, fájdalmat okozni gáz. Az egészségünket tönkretenni gáz (bár ez magánügy). A környezetszennyezés is gáz. Tudattalanul élni és a pénzünkkel olyan dolgokat támogatni, mint az esőerdő irtás, vagy az afrikai éhezés: gáz. Gondolkodni: fárasztó, de megéri.
A cikkek fordítások, az eredeti forrást a cikkek végén tüntettük fel, ahogyan azt a szerzői jogi törvények előírják. Mind a pro, mind a kontra cikk ugyanazon a web oldalon található, sőt egy lapon egymás mellett. Ott vannak a szerzők által feltüntetett tudományos hivatkozások is. Nem kell olyan web oldalon ellenséget keresni, ahol nincs:) Béke, boldogság Neked:)
A problémám az, hogy igen sok időt, munkát, energiát fordítok arra, hogy informáljam az embereket azért, hogy képben legyenek a mindennapi döntéseik súlyával, hogy tudatosan vásároljanak. Tehát nem véletlenül bosszant fel egy ilyen cikk, amiben ilyen buta érvek vannak (az eredeti, angol nyelvű cikkírót méltatom). Csak pár érvet kiemelve:
1. Az emberek is meghalnak. Akkor legyen legális a gyilkosság?
2-4., 7-9 Ennek semmi köze az ízlelőbimbóinkhoz, csupán megszokás. Az egészségügyi oldalról pedig már tettem be egy linket.
5. Ez a pont éppen a valósággal ellentétes állítás.
6. A margarin valóban egészségtelen, de nem rosszabb, mint az állati zsír.
10-13. 1 kg marhahús előállításához 10-16x annyi kg gabona és szója szükséges. A megtermelt gabona és szója nagyobb részét állatokkal etetik meg, és nem a vegetáriánusok által elfogyasztott szója miatt irtják az erdőket, hanem a takarmány termelése miatt. Az 1996 és 2006 között kiirtott esőerdők területének 80%-át takarmánytermesztésre vetették be.
Stb.
Tehát épp ezért veszélyes egy az egyben leadni egy fordítást, és egy-egy ilyen cikk előtt kicsit utána kellene olvasni a dolgoknak.
Az is felbosszant, mikor valaki arról ír, hogy a gyógynövények haszontalanok, és csak a gyári gyógyszerekben lehet hinni. Ugye így már érted? 🙂
Petra
értem én, h egy az egyben fordítás, de akkor is minősíti az oldalt.. sztem megérett az eltávolításra.. vagy legalábbis minden pont végére oda lehetne írni, h időközben hamisnak bizonyult, illetve, h nem vág a témába, pl: a vegák sem élnek tovább.. ez még ha igaz is lenne (kétlem), akkor sem lehet az életmód ellen felhozni, vagyis fel lehet, ha valaki mindenképp értelmi fogyatékosnak akar látszani..
Engem őszintén érdekelne, hogy bárki lehet-e vegetáriánus. Hallottam egy nőről, aki a sok nyers salátától betegedett meg, a belei egyszerűen főtt ételt kívántak. Bár ezt biztosan elkerülhette volna, ha több levest eszik, vagy főzelékeket, de például joghurtok, tej nélkül hogyan tartom egészségesen a bélrendszerem? Rengeteg zöldséget én személy szerint amiatt nem tudok megenni, mert rossz az epémnek: pl. hagyma, foghagyma, uborka, kukorica. Illetve ott is elakadtam, hogy mégis milyen olajban süssek. Tudtommal a növényi olaj sütés után rákot okoz. Illetve az is gyanús, hogy érdemes lenne az évszaknak megfelelő nem import zöldséget és gyümölcsöt enni, ami nagyon leredukálja az élelmiszerek számát, amit fogyaszthatok. Én úgy látom nagyon nehéz egészségesen táplálkozni. Ha nem is eszek több húst, még akkor sem lennék arról megbizonyosodva, hogy egészséges amit eszek.
Kedves Renáta!
Nagyon érdekesek azok a kérdések, amiket felvetettél. Az ajurvéda és a tibeti/mongol orvoslás foglalkozik a típusok szerinti étkezéssel, és az azzal való gyógyítással. Lehetnek olyan emberek, akiknek problémája van valamely étel fogyasztásától, mert a szervezete egyszerűen más ételt kíván. Vannak olyan vegetariánusok, akik nem egészségügyi, hanem inkább együttérzésbeli okok miatt lesznek vegetariánusok. Ilyen például a DAlai Láma is, akinek viszont betegsége is kialakult amiatt, hogy gyermekkora óta nem fogyasztott húst. Ekkor a tibeti orvosai tanácsára kezdett el húst fogyasztani havonta egyszer és meggyógyult. Ennek ellenére a Dalai Láma kényszerből és vonakodva eszik húst. Javasolom, hogyha bővebben érdekel ez a kérdéskör, akkor egy ajurvédikus orvost keresél fel, vagy egyszerűen ásd bele magad a témába. Tervezem, hogy itt a naturportal-on feltöltök ajurvédával foglalkozó magyar nyelvű és hiteles videókat, mert nagyon érdekes a téma. Várunk vissza szeretettel! Szép napot! Andi
Másvalamit keresgélek de itt beakadtam a cikkbe majd megnéztem kiváncsiságból a hsz eket…hááát állatmenhelyt segitve menhelyes állatnak otthont adva de húsevőként mondom totál indulatos véleményeket irnak a vegások is ugy ahogy a húsevők is ha raplisak, ha meg kiegyensúlyozottak akkor pedig mindegy vagy majdnem mindegy mit eszik az ember.
A lelkében kéne takaritania mindenkinek és nem a mások lelkiismeretével foglalkoznia!
Kiváncsi lennék hány vadvegás ismeri a belülről kifelé áradó harmoniát?
Nekem ez kicsit a vallasok utkozesenek tunik. Az en konyvem/forrasom/kedvenc kutatasom/gurum/vilagnezetem ezt mondja, ugyhogy, amit a tied mond, az nem lehet igaz, essunk is jol egymasnak. Gratulalok. A pro es kontra szereplo adatok kozott az egyszeri ember szamara szinte egyik sem leellenorizheto tapasztalati uton, ugyhogy vegso soron mindenki jol megvalogathatja, amelyikben hinni akar. Az 5-os pontnak pl van egy tapasztalati uton az atlagember szamara egyaltalan nem leellenorizheto allitasa, egy kommentjeben pedig Petra nagyvonaluan, minden indoklas nelkul kijelenti, hogy az nem igaz. A paraszt meg eldontheti, hogy a husfogyasztasi attitudjei menten melyiknek HISZ. Annyira nevetseges ez, mint amikor emberek partszimpatiatol fuggoen azon vitaznak, hogy pozitiv avagy negativ iranyba mozdultak el a szamukra egyebkent szinten teljesen leellenorizhetetlen makrogazdasagi adatok, illetve amikor egy zsido meg egy kereszteny azon megy olre, hogy Jezus vajon Isten fia volt-e, vagy sem…
Nem vagyok vegetariánus DE!
Ma a husok nagyrésze nem másból van mint olyan állatokból amelyeket tömegnővelő tápppal kis m2 helyen neveltek. Pl a naposcsibe 6 hét alatt két és fél kilásra kell hogy hizzon mert másként nem rentábilis.
Fógyózni tömegnővelő táppal nevelt csirkemmelell nekem hülyeség. Ja a zöldnővények meg kapják a mütrágyák mellé a chemtrailes essőt..osztán annyi.
Ma nincs az ételekben elegendő normális tápérték akár hús akár nővényi. 60 as években heti 1x 1 max 2 szeletke hús volt mégse voltunk örökké éhesek és birtuk a gyári normára való termelést is! (napi 540db zakó)
Sziasztok!
Én nem vagyok sem biológus, sem orvos, így csak arra a tudásra hagyatkozhatok, amit az interneten olvasok, alátámasztani nem tudom hogy a húsevés egészségesebb-e vagy a húst nélkülözők étrendje egészségesebb. Így ezzel kapcsolatban nem tudok véleményt formálni.
Amit tudok, az az, hogy minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztok és kevés húst, akkor nem hízok, illetve sokkal energikusabbnak érzem magam, ez nem reprezentatív, mert lehet, hogy csak az én szervezetem reagál így, másé máshogyan reagál.
Viszont nagyon szeretem a jó hamburgert,a rántotthúsokat, a csilisbabot, sonkát és a bacont ezért annak ellenére, hogy tudom, nem tesz jót nekem mégis eszem néha.
Így voltam ezzel egészen addig a pontig, amíg meg nem néztem ezt a dokumentumfilmet: Állat vagyok: Ingrid Newkirk, a harcos állatvédő (I Am an Animal: The Story of Ingrid Newkirk and PETA)
magyarul beszélő, amerikai dokumentumfilm, 2007
A film hétköznapi és szélsőséges eseteket mutat be állattartásról, tenyésztésről stb.. Elkezdtem utánaolvasni, hogy milyen szabályok vonatkoznak ma Európában a tenyészállatok tartására. Csak egy rövid szöveget idéznék. “A tyúkok ketrecekben élnek négy-hatosával, 550cm2terület jut minden madárnak. A ketrecek dupla sorokbatöbb szintnyi magasságba vannak elrendezve. A tyúkok dróthálón állnak.Az ilyen fajta ketrecek EU szerte be lesznek tiltva 2012-re. Ezután csak feljavított ketreceket engedélyeznek, melyben 750 cm2terület jut egy tojótyúknak. A ketrecek tartalmazni fognak fészket, ülőrudat és “kaparó helyet”. ” (http://docplayer.hu/68543237-Baromfi-tartastechnologia-etologia-novotnine-dr-danko-gabriella-debreceni-egyetem-mek.html)
Képet sajnos nem tudok feltölteni ide, de a google-ba beírva könnyedén talál képeket az állatok tartásáról, nem csak a tyúkokéról, marhákéról, disznókéról is.
Nekem nem a húsevéssel van a problémám. Ha valaki autózás közben sajnálatos módon véletlenül elüt egy fácánt, amit bár nagyon sajnál, de már meghalt, akkor nem ítélem el, ha hazaviszi és megeszi. A problémám az állattnyésztéssel van, azzal, ahogyan ezeket az állatokat tartják. Mert nevezzük a nevén, az állatkínzás. Ha már csak azt sikerülne elérni, hogy ne legyenek mélyalmos és ketreces tartásmódok csak hagyományos udvaros tartás, akkor nagyon boldog lennék, mert bár gyilkolni akkor is gyilkolnánk az állatokat, legalább amíg él nem szenvedne.
Én nem vagyok vegetáriánus, nagyon ritkán eszem húst általában akkor ha olyan étterembe megyünk családdal, barátokkal, ahol nincs vegetáriánus étel illetve nagycsaládi ebédeken, mert nem akarom hallgatni, hogy jajj a vegának külön ételt kell csinálni és azt is tudom, hogy sajnos azzal, hogy én nem eszem húst, az állatkínzás nem szűnik meg, így nagyon ritkán ezsem húst.
Én nem ítélek el senkit aki húst eszik, a baráti társaságom nagyrésze és a családom is eszik húst rendszeresen.
Nagyon sok ember azt gondolja, hogy a háziállatok nagyon buták nem is éreznek semmit. A malacot az egyik legokosabb állatként tartják számon. Mivel ahogy már említettem nem vagyok orvos így ezt nem én állítom, hanem nagyon sok orvos és kutató könnyen utána lehet olvasni az interneten. A tehén pedig nagyon erős érzelmi intelligenciával rendelkezik. Képes szeretni, gyűlölni, félni és szorongani. Én csak azt szeretném, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy amit megesznek az hogyan, milyen úton került a tányérukra. A húsiparból kikerült állatok élete onnantól hogy megszületett odáig, hogy megesszük őket csak félelemmel és szenvedéssel jár.