Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) legutóbbi közleménye szerint világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon. Mit jelent ez?
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) feladatai és szerepe:
Az ÖMKi, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Magyarország egyetlen ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete. 2011-ben jött létre. A szervezet létrehozásának célja, hogy előmozdítsa az ökológiai gazdálkodás hazai fejlődését és szélesebb körű alkalmazását.
Miért olyan fontos az ökológiai gazdálkodás?
A globális környezeti, társadalmi és gazdasági kihívások hatására az elmúlt években a fenntartható élelmiszertermelés kutatása és fejlesztése a tudományos világ kiemelkedő jelentőségű területévé vált. Miért fontos ez?
2050-re várhatóan a világ népessége meghaladja a 9 milliárd főt.
A mezőgazdasági termelékenységet a klímaváltozás és az ennek következtében előálló szélsőséges éghajlat csökkenti.
A mezőgazdasában használatos rengeteg szennyező anyag és vegyszer az egészségünket és a környezetünket is veszélyezteti.
A nem természetes ételek fogyasztása, a helytelen táplálkozás az egyik fő halálozási ok.
Ebbe a vérkeringésbe kíván Magyarország is bekapcsolódni azáltal, hogy tudományos kutatással és stratégiai piacfejlesztéssel hozzájárul a hazai biogazdálkodás megteremtéséhez és fejlesztéséhez.
Saját kutatásokkal segíti a hazai biogazdálkodás meghonosodását. Részt vesz nemzetközi kutatási projektek, mely lehetővé teszi, hogy bekapcsolja a hazai (öko)gazdákat a határokat átívelő szakmai vérkeringésbe.
Az ún. ÖMKi on-farm kutatási hálózat a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósított kísérletek rendszere. A kísérletek véghezvitele és az eredmények megvitatása lehetővé teszi a kutatási hálózatba bekapcsolt gazdálkodók, a kutatók, a feldolgozók és a társadalom közötti párbeszédet.
Ökológiai szaktanácsadással az ÖMKi személyre szabott tanácsadást is nyújt.
Szakmai konferenciák, képzések, műhelytalálkozók segítik elő a további eszmecserét.
Magyarország a legdinamikusabban fejlődő állam a bio területek növekedése tekintetében
Az ÖMKi legutóbbi közleménye szerint az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) és a svájci Biogazdálkodási Kutató Intézet (FiBL) által kiadott évkönyv legfrissebb, 2019-es adataiból megállapítható, hogy az ökológiai gazdálkodás bővülése alapján Magyarország a 10. legdinamikusabban fejlődő állam. Az ökológiai ültetvények területmérete alapján a világ 12. legnagyobb öko gyümölcstermelője.
Sokat fejlődtek az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó belföldi vállalkozások is. Számuk tavaly előtt már meghaladta az 5.600-at, ami az ÖMKi szerint az ágazat egyre növekvő jelentőségét igazolja.
Az előző évhez képest 2019-re Ázsia kivételével minden kontinensen bővült a biogazdálkodás. Arányaiban ugyanakkor a 72,3 millió hektárnyi terület még mindig nem jelentős, alig másfél százaléknyi az összes mezőgazdasági területéhez képest. A vizsgált 187 ország közül ráadásul mindössze 15-ben éri el az ökoművelésterületeaz összes mezőgazdasági földterület 10 százalékát. Magyarországon körülbelül 6 százalék ez az arány.
A közlemény szerint a biotermékek világpiaca 2019-ben elérte a 106 milliárd eurót. A bővülés az EU-ban évi 8-10 százalékos, a forgalom nagysága 41,4 milliárd euró. Ennél csak az Egyesült Államoké nagyobb a világon, 44,7 milliárd euró. A legnagyobb uniós piac 12 milliárd eurós értékkel Németországé. A bioélelmiszerek Dániában érték el a legnagyobb részesedést az élelmiszerpiacból 12,1 százalékkal.
Az ÖMKi az adatok alapján úgy véli, hogy a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudás átadás egyre jobban fel fog értékelődni. Belföldön a támogatások bővítése, a szaktanácsadás fejlesztése biztosíthatja az ökogazdálkodás további bővülését. Magyarország ma még főképp nyerstermék-beszállítóként van jelen a világpiacon, fejlődést a feldolgozás és a hozzáadott érték növelése, a célzott termékpálya-fejlesztések hozhatnak – tették hozzá.
A szervezet azt szeretné, ha Magyarország a térséggel együtt meghatározó szerepet töltene be a várhatóan március végén megjelenő uniós Ökogazdálkodási Akcióterv megvalósításában. Az EU 2030-ig 25 százalékra szeretné emelni az európai ökoterület arányát – olvasható a közleményben.
