A szívbetegségek lelki okai, az öröklött hajlamok, és az életmód együttesen járul hozzá a betegség kialakulásához.
A szív- és érrendszeri megbetegedések Magyarországon vezető helyet foglalnak el a halálokok tekintetében. Sok tudományos kutatás született már arról, hogy hogyan védhető a szív és hogyan őrizhetjük meg az egészségét. Érdemes megvizsgálni azt is, hogy mely testi-lelki attitűdök esetén alakul ki ez a megbetegedés.
Orvosilag a szív nagyon sokféle különböző megbetegedési formát mutathat. A teljesség igénye nélkül ezek a következők lehetnek:
- érelmeszesedés (arteriosclerosis), mely érintheti a szívkoszorúeret is
- angina pectoris
- szívritmuszavar (aritmia)
- szívelégtelenség
- szívbelhártya-gyulladás (endocarditis)
- szívburokgyulladás (pericarditis)
- szívizombántalom (cardiomyopathia)
Ezek az orvosi diagnózis körébe tartozó kórképek. Az általános orvosi felfogás szerint az okuk a mozgásszegény életmód, a dohányzás, a magas vérnyomás, a családi kórtörténet, a rossz táplálkozás.
Mozgás
A mozgás gyógyít. Mozogjunk minden nap lehetőleg a szabad levegőn. Lélegezzünk jó mélyeket, így átjárja az egész testünket az éltető oxigén. Ajánlatos olyan gyakorlatokat végezni, melyek átmozgatják az egész testet. A jógának – ha helyesen van kivitelezve – egyébként is gyógyító hatása van. A különféle jógagyakorlatok különféle szervekre vannak jótékony hatással! Vigyázat! Bizonyos betegségek esetén bizonyos jógapózok nem végezhetőek. A magas vérnyomás esetén például a fordított pozíciók ellenjavallottak. Ebben szakképzett jógatanárunk segtséget tud nyújtani.
„Ha nincs időd a mozgásra, majd lesz időd a betegségre!” – érdemes megszívleleni ezt a tanácsot! Ha másképp nem tudjuk biztosítani a napi mozgás adagunkat gyalogoljunk munkából hazafelé menet. Szálljunk le egy buszmegállóval előbb és sétáljunk legalább 15 percet minden nap!
Dohányzás
A dohányzás káros hatásairól is számos tanulmány született már. Erről itt olvashattok:
Gyenge dohányzás, hirtelen halál…
Kevesebb cigi, kevesebb asztmás gyerek…
Érdekesség vizonyt, hogy számos hosszú életű ember (pl. Jeanne Calment, vagy Churchill) erős dohányosok voltak, mégis magas kort értek meg.
Erről itt olvashattok: Egészség a világ legidősebb embere tükrében
Érelmeszesedés
Az érelmeszesedés ősrégi betegség, mely már az ókori múmiákon is megfigyelhető volt. Elképzelhető tehát, hogy nem a civilizációs ártalmakkal (stressz, mozgásszegény életmód stb…) magyarázható a kialakulása.
Erről itt olvashattok egy érdekes cikket: Egy ősi betegség az ÉRELMESZESEDÉS
Táplálkozás, gyógynövények
Korábban már írtam cikket arról, hogy mi a legmegfelelőbb táplálkozás a szívbetegségek elkerülésére. Együnk sok zöldséget, fokhagymát, természetes élelmeket.
Több gyógynövénynek is van szívvédő hatása (pl. fehér fagyöngy, galagonya, fokhagyma, amaránt, fűzfa, angyalgyökér, kövérporcsin, rozmaring, szőlő, olajbogyó stb…).
Erről bővebben itt olvashatsz:
Szívbetegségek megelőzése természetesen
Védjük a szívünket nem csak a szív világnapján
A Tv-ben több reklám is foglalkozik azzal, hogy melyik ételnek nem nevezhető műkaja védi a szívünket (egy margarin féleségről van szó). Mára már bebizonyosodott, hogy a margarin egyáltalán nem védi a szívet, sőt egyenesen káros a szív- és érrendszerre. Ennyit a reklámokról.
Szívbetegségek lelki okai
Amiért a cikket megírtam az annak körüljárása, hogy a lelki tényezők hogyan hatnak a szív- és érrendszeri megbetegedésekre.
Számos tanulmány született ebben a témában.
Dr. Ornish kísérleteivel bebizonyította, hogy a szívbetegségek lelki okai nagyon fontos tényezők a szívbetegségek kialakulásában. Dr. Ornish laboratóriumi körülmények között tartott nyulakat, melyek hasonló genetikai tulajdonságokkal rendelkeztek, ugyanazt ették, és ugyanannyit mozogtak, mégis az egyik csoportban 60 %-kal alacsonyabb volt a szívroham előfordulása, mint a másikban. Kiderült, hogy azok a nyulak voltak egészségesebbek, melyekhez a gondozó személyzet jobban hozzáférhetett, azaz simogathatta, babusgathatta etetés közben. A szeretet, úgy látszik, hogy életmentő hatású.:)1
Egy finn tanulmány 1997-ben rámutatott arra, hogy a mentális stressz növeli szív- és érrendszeri panaszok kockázatát.2
Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a rák kialakulásának kockázata és a depresszió között szoros összefüggés áll fenn. Egy 2006-os tanulmány rámutat arra, hogy ez a korreláció fennáll a szívbetegségek és a depresszió esetében is. A tanulmány kitér arra, hogy a lelkileg kiegyensúlyozottabb egyének esetében kisebb ezen betegségek kockázata.3
Házastársi stressz
2010-ben egy magyar tanulmány is született az ún. „házastársi stressz” és a szívbetegségek kialakulása közötti összefüggések feltárására. A tanulmány célja a házastársi stressz kapcsolatának vizsgálata a magasvérnyomás-betegséggel és a depresszióval – 65 évnél fiatalabb, házasságban/élettársi kapcsolatban élő, gazdaságilag aktív személyek körében; országos reprezentatív mintán (Hungarostudy 2002). A házastársi stresszt a Rövidített Stockholmi Házastársi Stressz Skálával, a depressziós tüneteket a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel mérték.
Azok a férfiak és nők alkották a „magasvérnyomás-beteg”, illetve „depressziós” csoportokat, akiket az elmúlt évben kezeltek is betegségük miatt. Hierarchikus logisztikus regresszió-elemzéssel vizsgálták a házastársi stressz hatását a magasvérnyomás-beteg, illetve a depressziós páciensek körében, valamint egészséges férfiak és nők körében. Adataikat kontrollálták életkorra, iskolai végzettségre, szocioökonómiai státuszra, testtömeg-indexre, valamint az életmódra (dohányzás, alkoholfogyasztás és fizikai aktivitás).
Míg a férfiaknál a házastársi stressz a magasvérnyomás-betegség hagyományos rizikótényezőktől független kockázati tényezőjének bizonyult, addig a nőkre ez nem állt fenn. Egy rossz házasságban élő férfinak majdnem kétszer nagyobb az esélye arra, hogy magasvérnyomás-betegség miatt kezeljék, mint a jó házasságban élő férfitársának. Ugyanakkor nőknél a házastársi stressz a depresszió miatti kezelés valószínűségét növelte szignifikáns mértékben, ez pedig a férfiakra nem volt jellemző. Egy rossz házasságban élő nőnek több mint kétszer nagyobb az esélye arra, hogy depresszió miatt kezelésben részesüljön, mint a jó házasságban élő nőtársának. Az elemezések tehát azt mutatták, hogy férfiaknál a házastársi stressz a magasvérnyomás-betegség független kockázati tényezője, viszont nőknél a házastársi stressz a klinikai depresszió kockázati tényezője. – Érdekes összefüggés 🙂 4
Életesemények és közvetítő faktorok a szívbetegségek lelki okai területén
Szabó Gábor egy 2013-ban írt doktori értekezésében az alábbi összefüggésekre mutat rá a szívbetegségek és a lelki tényezők között. Egyrészt az értekezés hivatkozik korábbi tanulmányokra. Számos vizsgálatban nem maguknak az életeseményeknek, hanem az őket közvetítő faktoroknak a hatását igazolták.
Twisk és munkatársai (1999, 2000) a megküzdési stratégiáknak, az A típusú személyiségnek, az egyénönértékelésének és az életstílusnak (pl. dohányzás), míg Surtees és Ingham (2007) az életesemények következményeihez való adaptáció képességének, illetve a koherenciaérzésnek tulajdonít szerepet. Egy maastrichti kutatócsoport a krónikus stresszt a vitális kimerültséggel mérte. Kimutatták,hogy a vitális kimerültség a depressziótól független jelentős kockázati tényezőnek számít a miokardiális szívinfarktus tekintetében (Appels, Mulder, 1989).
A depresszió és a vitális kimerültség hatását a szív- és érrendszeri megbetegedésekre hazai mintán is kimutatták (Balog, Purebl, 2008), egy korábbi mintán pedig azt találták (Kopp és munkatársai, 1998), hogy bár a depresszió és a vitális kimerültség magasan korrelál, avitális kimerültség szorosabb összefüggésben van a koronária betegségekkel és a magas vérnyomással, a depresszív tünetek pedig inkább a maladaptív kognitív sémákon és szerhasználaton keresztül kapcsolódnak a megbetegedéshez. A magas vérnyomás hátterében továbbá olyan kockázati tényezőket találtak, mint a krónikus stressz, a kontrollvesztés érzése és a depresszió (Kopp, 2005, 419.).
Az akut eseményekkel (infarktus, stroke) kapcsolatos kutatások nagy része összefüggést talált a megelőző, súlyos életeseményekkel (Leifheit-Limson és munkatársai, 2011;Kornerup és munkatársai, 2010; Sparrenberger és munkatársai, 2008; Tosevski, Milovancevic, 2006; Rafanelli és munkatársai, 2005; Tao és munkatársai, 2004; House és munkatársai, 1990), de az újabb kutatások a krónikus keringési betegségek és a negatív életesemények kapcsolatát is alátámasztották (Steptoe és munkatársai, 2009; Kriegbaum, Brydon, 2008; Engstrom és munkatársai, 2004). Szabó tanulmánya is alátámasztja, hogy a negatív életesemények és a különböző típusú szív- és érrendszeri betegségek között – a szakirodalmi adatokhoz hasonlóan – sikerült kapcsolatot találni mindhárom típusban. 5
Jacques Martel „Lelki eredetű betegségek lexikona” című műve szerint a szívbetegségek lelki okai az alábbiak:
…Minden betegség vagy egészségügyi probléma a szeretet hiányának és a más emberekkel kapcsolatos negatív eseményeknek a megnyilvánulása. Tehát, mondhatjuk úgy is, hogy egy fizikai vagy lelki sérülés a szeretet szintjén rögzül, vagyis a szív energiaközpontjában. A szeretethiányhoz kapcsolódó sérülések az elutasítottság, elhagyatottság, düh, meg nem értettség, szomorúság, csalódottság érzéseként jelennek meg szívünkben. E rögzült üzenetet úgy tudjuk „felülírni”, ha újra aktiváljuk, tehát megint kapcsolatba kerülünk azzal, ami kiváltotta. Idézzük fel a fájdalmat, szomorúságot,vagy dühöt okozó eseményt, ezzel megnyitjuk a szív energiaközpontját, és hagyjuk, hogy rajta keresztül eljusson hozzánk a szeretet, majd a gyógyulásunk érdekében „működésbe léphessen” az integráció.A gyakorlat hatékonyságának növelése érdekében képzeljük azt, hogy a szavak a szívünkből jönnek (mintha a szánk a szívünk lenne). Ha különböző testrészeinkben szúrást vagy hőhullámot érzünk, esetleg szomorúság kíséri a folyamatot, próbáljunk meg nyugodtak maradni. Testünk tudja, mit bír el – ha hallgatunk rá, ellenőrzésünk alatt tarthatjuk a gyakorlatot. Ha félünk, hogy túl erős érzelmek törnek majd ránk, kérjük egy szakképzett terapeuta segítségét a fájó dolgok újraélésében.SZÍV (általában)
A szív a negyedik csakrához vagy energiaközponthoz tartozik. A szeretetet (az érzelmeimet, a szeretet képességét), az örömöt, a vitalitást és a biztonságot jelképezi. A szív energiája az egész testre kisugárzik, főleg a nyak és a napfonat között. A szív egy olyan energiaszivattyú, pumpa, amely az életet (a vért) áramoltatja körbe az egész testemben. Ez a vérkeringés osztja el a boldogsághoz, az egyensúlyhoz, az életörömhöz, és a belső békéhez szükséges életenergiát. Fontos tehát, hogy úgy szeressek, hogy a szív energiáját a rendelkezésre álló legszebb spirituális energiák felé áramoltassam.
Minél inkább a szeretetre, az együttérzésre és a megbocsátásra koncentrálok, annál nagyobb örömben, békében és boldogságban „dolgozik” majd a szívem. A szívem érzelmileg stabil lesz, és védetté válik mindenféle csalódástól. A lassú, harmonikus szívritmus lelkileg nyugodt embert jelez. A szívritmusom megváltozik, amikor nem vagyok egyensúlyban, szeretettel kapcsolatos problémám van vagy érzelmeimre érzékenyen reagálok. Elfogadom, hogy nyitok a szeretet felé, minden rosszallást az univerzumra bízok, felhagyok a saját magamat megbetegítő önkritizálással, és főként megbocsátok magamnak. Hiszen csak úgy tudom elfogadni mások szeretetét, ha saját magamnak megbocsátok.
Milyen lelki megoldások léteznek a szívbetegségek megelőzésére, illetve kezelésére?
Mindenekelőtt a különféle relaxációs technikák ajánlhatóak, így a relaxáció, illetve a meditáció.
A relaxáció is és a meditáció is elsajátítható, megtanulható. Relaxáció tanulható például szakképzett jógaoktatóknál, vagy pszichoterapeutáktól.
Meditáció esetén nagyon fontos a mester kiválasztása. Lehetőleg minél régebben praktizáló, biztos erkölcsi alapokon álló mestert válasszunk, aki értő módon tudja kezelni a meditáció során szükségképpen előforduló lelki kétségeket, esetleges defektusokat. A meditáció csak lelkileg teljesen egészséges személyeknél alkalmazható módszer!
Jó testi és lelki egészséget kívánok!
Forrás:
1http://www.hindawi.com/journals/tswj/2006/704606/abs/
2http://circ.ahajournals.org/content/96/11/3842.short
3http://link.springer.com/article/10.1007/s11606-006-0044-9
4http://www.akademiai.com/doi/abs/10.1556/Mental.11.2010.4.5
5 http://phd.semmelweis.hu/mwp/phd_live/vedes/export/szabogabor01.d.pdf
A szerző
