A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatóság támogatásával „ Értékünk a gyermek, az ifjúság, az értékek átadója a család és a környezet” elnevezésű projekt a 2021-es és a 2022-es évben zajlott le a DÉLI HORIZONT Szülők, Gyermekek, Fiatalok a Holnapért Egyesület közreműködésével.

A projekt – többek között – arra az igényre reagált, miszerint a kisebb és nagyobb gyermekek, valamint a fiatalok egy olyan helyre és programra vágytak, ahol értelmes és hasznos együtt töltött időt mondhatnak magukénak. Ahol igazi jó barátokká válhatnak, és egy olyan csoporttá kovácsolódhatnak, amelynek tagjai később is szívesen fordulnak egymáshoz

Szüleik is sok fontos kérdésre választ kaphattak a projekt során, összefoglalóan: Hogyan legyen jó szülő egy szülő?

” Értékünk a gyermek …” projekt célcsoport

Kiemelt célcsoportunkba tartoztak a 0 – 14 év közötti gyermekek és fiatalok, különös tekintettel a nagycsaládban élőkre, a hátrányos helyzetűekre, az egyszülős családban élőkre.

Kiemelt figyelmet fordítottunk a fogyatékkal élő tagjainkra, valamint minden csoporttag bekerülési és részvételi esélyegyenlőségének biztosítására.

Projektünkben jelentős érdeklődést mutatott a bölcsődei korosztály, amely csoport az irányított és az önfeledt, egymás melletti, önálló játék kapcsán kapcsolódhatott be a programba leginkább. Tudvalévő, hogy a korai fejlesztés, a játékos tanulás, a tehetség felfedezése és a tehetséggondozás a gyermek egész életére robbanásszerű eredményességgel hat. A kisgyermekek számára szóló mese, vagy életszerű történet mesélése, felolvasása, saját szavakkal történő elmondása, a mesehallgatás fejleszti a memóriát, a képzelőerőt, a kreativitást, az érzelmi gazdagságot, amely tulajdonságok a későbbiekben, a társadalomba
való beilleszkedéshez nélkülözhetetlen tulajdonságok lesznek.

A mese többszöri meghallgatása után, a történet eljátszása, igazi élménnyé válhat, amelynek kapcsán az őt körülvevő figyelem befogadása, az érdeklődés középpontjába való kerülés élményével is találkozhatnak a gyermekek. Mind-mind óriási jelentőségűek az értelmi és pszichés fejlődésükben!

Szintén népszerűek voltak a kirakós játékok, a szocializációt fejlesztő, kisebb-nagyobb kommunikációt lebonyolító szerepjátékok, a mozgást fejlesztő játékok.

A nagy-mozgásos játékok, és a mozgást és gondolkodást egyszerre fejlesztő labdajátékok, az ügyesség, a gondolkodás, a közösségi összetartozás erejét erősítették, azzal együtt, hogy a mozgás örömét tapasztalhatták meg a gyermekek, amely egy életre végigkísérheti őket.

Az Értékünk a gyermek… program célja, módszere

A program konkrét célja és egyben módszere volt a közösségépítés, amelyet egyéni fejlődésen keresztül – egy fejlesztő folyamat részeként – valós életünkből merített helyzetgyakorlatokkal, annak megoldandó feladataival, csoportjátékokkal és a „nem-formális tanulás” játékos elemeivel valósítottunk meg.

Fiatalok részvétele

Az előkészítés már 2021. év eleje óta folyt és egy korábbi, Kortárs Klub létrehozatalával kezdődött, így a fiatalok gyors önszerveződéssel hamar készen álltak a programra. A jelentkezők többsége nagycsaládban élő, vagy egyszülős családban nevelkedő, vagy hátrányos helyzetű gyermek volt. A csoportban fogyatékkal élő fiatalok is részt vehettek. A kezdetektől fontos feladatunknak tekintettük a fiatalok formális és informális tanítását, valamint testi-lelki egészégének védelmét és fejlődését, identitásuk erősítését a közösséghez tartozás élményén keresztül.

Az Értékünk a gyermek… projekt társadalmi háttere

Az ezredforduló utáni évtizedben Magyarországon, a munkahelyek körülbelül harmada szűnt meg. Aki nem tudott szakmát, állást váltani, nem bírt a változásokra reagálni, hamarosan nehéz helyzetbe került. A magyar társadalomban megnőttek a jövedelmi és szociális különbségek, ezért a lakosság harmada szegénynek számít, több mint tizede tartósan leszakadt a társadalomról és mélyszegénységben él. A helyzet tovább rosszabbodott. Nem csupán a szegénység jelent problémát, hanem az „alsó középosztály” egy részének több szempontból való veszélyeztetettsége is.

 

Kik a veszélyeztettek?

Magyarországon a szegények többnyire a következő csoportokból kerülnek ki (European Social Watch Report, 2010):

  • a tartósan munkanélküliek és részidőben foglalkoztatottak (a munkanélküliek 48 %-a szegény);
  • a 600–700 ezer cigány ember nagy többsége nyomorog;
  • a gyermekes családok 41 %-a, nagycsaládosok 60 %-a, az egyszülős csonka családok 45 %-a szegény;
  • a nyugdíjasok 50 %-a számít szegénynek; még ha aktív korukban jól is kerestek, jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el;
  • várhatóan a jövőben emelkedik majd az olyan munkanélküliek, illetve feketemunkára kényszerítettek száma, akik nyugdíj nélkül, vagy alacsony nyugdíjjal öregednek meg;
  • gyakran nyomorognak a tartós betegségben szenvedők, a fogyatékossággal élők; teljesen kiszolgáltatottak a hajléktalanok.

Ehhez adódik az elszegényedő „alsó középosztály”, amelynek tagjai minden erővel igyekeznek elkerülni a szegénységet, de a pénzbeli jövedelem szűkössége miatt egyre több napi gonddal küzdenek.

 

A projekt társadalmi környezete

A munkanélküliség és szegénység tekintetében hatalmas regionális különbségek figyelhetők meg. A Dél-Alföldi régió és közelebbről Csongrád megye, munkaerő piaci szempontból a közepesen nehéz helyzetben lévő területek közé tartozik. A munkanélküliség olyan társadalmi probléma, amely az egyének és családok gazdasági, szociális, pszichés és mentális egyensúlyát fenyegeti.

A napjainkig tartó folyamat következtében igen sok gyermek szülei kiesnek a munka világából. Az életminta, amelyet a gyermek kap a szülőtől – különösen, ha az, munkahelyi elfoglaltság és kötött időbeosztás nélkül élő, gondterhelt, boldogtalan és megélhetési problémákkal, a jövőtől való félelemmel küzdő – szülő, igen veszélyes modell.

Minden kiskorút segíteni és támogatni kell, de azt a kiskorút különösen, aki a fent felvázolt, hasonló helyzetből kell, hogy induljon, azért is, hogy az ő életében ne ismétlődhessenek meg ezek a negatív folyamatok.

Tapasztalataink szerint a szülő – érkezzen ő bármely társadalmi rétegből is – rendkívül magára és kétségek közt van hagyva élete talán legfontosabb feladatának végzésében, a gyermeknevelésben. Ebből adódóan igen sok a céltalan, a bizonytalan és magányos gyermek a tizenévesek között. Sokan közülük mégis, megfelelő időben történő, szakszerű segítség és irányítás mellett, megtalálhatják, a nekik megfelelő pozitív életcéljaikat, megfelelő társakra találhatnak, s a későbbiekben – több ponton – ők maguk válhatnak szüleik „segítőivé”.

Különösen nehéz helyzetben vannak azok a szülők, akik sajátos nevelési igényű gyermeket nevelnek. Amellett, hogy problémájukkal, sokszor útbaigazítás és szakszerű tanács nélkül magukra maradnak, családi életük felborul, kapcsolataink egy része tönkre megy, még tágabb környezetük esetleges megbélyegzésével is meg kell küzdeniük. Számukra különösen nagy segítség a pszichés és mentális problémák szakszerű oldása, gyermekük megfelelő és elfogadó közösséghez való tartozása. Ma már tudjuk, minél korábban történik ez, annál esélyesebb a fejlődés, tökéletesebb az eredményes változás lehetősége.

Az Értékünk a gyermek programsorozat feladatai

A 10-14 év közötti, kamaszkor küszöbén álló, azt követően pedig az ifjú korszakba lépő fiatal folyamatos értő odafigyelést, aktív kommunikációt, értékközpontú és értékteremtő foglalkozást igényel. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy később kiegyensúlyozott és aktív tagja legyen a társadalomnak. Programsorozatunk feladatául jelöltük meg, hogy a projekt a tágabb és a szűkebb lakóhely, és lakókörnyezet szeretetére neveljen, biztosítsa a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét és járuljon hozzá a gyermekek egészségmegőrzéséhez, továbbá a közösség erősödéséhez. A kiegyensúlyozott, harmonikus gyermekből néhány év múlva hasonló felnőtt válhat, a kiegyensúlyozott fejlődéshez pedig elengedhetetlen a játék, a közösségi játék öröme.

Jelen cikk további részében azokat a szociális, mentálhigiénés, valamint pedagógiai munkát, eredményeket szeretném bemutatni, amelyek egy személyiségében fejlettebb gyermekhez, kiegyensúlyozott és harmonikus szülő-gyermek kapcsolathoz, valamint stabil értékrend és szemléletmód kialakulásához vezethetnek.

A vezetés módszereit a nem-formális metódusok jellemezték, amelyek az interaktív prezentáció, szituációs és szerepjátékok, irányított beszélgetés, egyéni feladatok és konzultáció, strukturált páros és csoportmunka.

A játék és az érzelmek szerepe

A játék, az érzelmek ereje döntő hatású a tanulásban, már az ókorban így vélekedett erről Platón:

“Kerüljük a kényszert s hagyjuk, hogy a gyerek örömmel tanuljon. A gyerekek játékok révén okosodnak, a kényszeres okítás nem jut el a lelkükig.”

Projektünk minden részlete bizonyságul szolgált annak a szintén platóni idézetnek, hogy „A gyermek lelkületének szüksége van a játékra”. Tudvalévő, nagy örömmel, érdeklődéssel és lelkesedéssel vesz részt minden gyerek egy közös, érdekes és vidám játékban. Hát még, ha a tanulás folyamatát nem is érzékeli benne! Ha mindaz az ismeretanyag óvatosan lépésről lépésre, lopva kerül át az ő tudástárába, észrevétlenül, belső ellenállás nélkül, sőt nagy motivációval sajátítja el a nehéz, számára addig kivitelezhetetlennek tűnő, bonyolult játékos kommunikációs feladatokat is. Mi a titok nyitja?

Igen nagy odafigyelés és apró segítségnyújtás szükséges a felnőtt vezetőtől. A közösségfejlesztési és önismereti csoportban zajló játékokat a szakirodalomban strukturált gyakorlatnak is nevezik. Rudas (2004) idézi Middlemant és Goldberget, akik a strukturált gyakorlatot úgy határozták meg, mint egy tanulási helyzetet, amely olyan zárt rendszer, amit a csoportvezető szándékosan szerkesztett meg és hozott mozgásba. Volt egy, a tagok beszélgetésétől, interakcióitól jól elkülöníthető feladat, „játék”, amely megvalósításához az egyik csoportvezető utasításai adták a keretet (Rudas, 2004.)

Közösségépítés és egyéni fejlődés

A közösségépítés és egyéni fejlődés – egy fejlesztő folyamat részeként – valós életünkből merített helyzetgyakorlatokkal, annak megoldandó feladataival, csoportjátékokkal a „nem-formális tanulás” játékos elemeivel zajlott. Fogyatékkal élő tagjaink képességeikhez mérten végezték a játékos feladatokat, külön figyelmet fordítva arra, hogy számukra is garantált lehessen a sikerélmény.

A csoportdinamikai történések biztosították a csoport személyiségformáló hatását. A játékok, a strukturált gyakorlatok alapvetően négy célt szolgálhattak a csoportban: az első, kezdetben legfontosabb cél volt a feszültség oldása és a csoportmunka elindításának megkönnyítése.

Második célunk volt, hogy csoportunknak tükröznie kellett a különböző rejtett csoportdinamikai jellegzetességeket, mint például a párképződés. Természetesen a játék önmagában nem váltott ki csoportdinamikai folyamatokat, de a meglévőket nyílttá tehettük általa. Ez természetesen azzal járt, hogy a csoportvezetőknek fel kellett ismerniük a csoportban zajló rejtett folyamatokat, hogy megfelelően tudjanak választani.

A harmadik cél az öntapasztalás megismerése és a különböző készségek fejlesztése volt, hiszen a játékok segítségével megtapasztalhatjuk, hogy milyenek vagyunk. Alkalmunk nyílik bizonyos képességeket, készségeket gyakorolni. Ide sorolhatóak például a kreativitást, a nem verbális kifejezőkészséget, az emóciók fejlesztését, vagy az önkép, önismeret, társismeret növelését szolgáló feladatok.

Negyedik célunk volt a csoportfoglalkozások tartalmas befejezésének megkönnyítése, a hazatérés és a visszatérés lehetőségének tudatosítása. Erre szolgáltak a kötetlen játékidők, a beszélgetések a foglalkozások során.

Szerepjáték

A szerepjáték alkalmas az empátia és a proszociális magatartás fejlesztésére. A gyerekek nagyon kedvelik a megszemélyesítő, megelevenítő, dramatizáló cselekvésközpontú tevékenységeket. Lehetőség adódik, hogy több szerepet és funkciót játsszanak el, sokféle helyzetben kipróbálják magukat. Fontos a játékszituáció megbeszélése, a szerepek minél életszerűbb eljátszása (Némethné, 2008).

A végén minden esetben térjünk át a megbeszélésre! A megfigyelők, akik éppen nem játszanak, megfigyelik a szerepjátszók érzelmeit, és aktívan részt vesznek a szerepjáték megvitatásában. Én-üzenetek megfogalmazásával mondják el gondolataikat (úgy éreztem, …az volt a benyomásom, …). Szabadon intézhetnek egymáshoz kérdéseket.

Történetek megbeszélése

A történetek megbeszélésekor olyan szituációkat ismertetünk meg a gyerekekkel, amelyekben az elsajátítandó képességek szerepelnek. Az azt követő megbeszélések nagyon jó lehetőséget biztosítanak a hallottak értelmezésére, elemzésére.

Az eredményes kommunikáció

Az eredményes kommunikáció elsajátításához a gyerekeknek meg kell tanulniuk megfelelően közölni gondolataikat, és a lehető legpontosabban megérteni a beszélő szándékát. Mivel a kommunikáció nem csupán verbális úton, hanem nonverbális módon is történhet, különösen fontos, hogy felismerjék a legalapvetőbb nonverbális jelzéseket, és gyakorolják kifejezni azokat: testtartás, gesztusok, mimika, szemkontaktus. (Némethné).

Asszertivitás

Az asszertivitás elengedhetetlen a sikeres kommunikációhoz, hogy képesek legyünk asszertívan, vagyis egyenlő partnerként, udvarias és elegáns, de egyértelmű magabiztossággal viselkedni. Azt is jelenti, hogy magunk döntjük el, elmondjuk-e véleményünket, vagy szorongás nélkül kiállunk saját jogainkért anélkül, hogy közben mások jogait megsértenénk, vagy másokban szorongást keltenénk. Az asszertivitás nem agresszív és nem megalázkodó, mégis igen sok embernél akadályokba ütközik a szorongás nélküli kiállás önmagáért, vagy egy képviselt érdekért, anélkül, hogy saját, vagy mások jogainak megsértése nélkül legyen
képes gyakorolni (Némethné).

Tervezés – együttesen!

A projekt sikeréhez hozzásegíthetett bennünket az a több lépcsős gyakorlatsor, amely a társadalmi életből hozott aktív szituációkon keresztül élénken megvilágította a későbbi felnőtt életben adódó valódi feladatokat, amelyhez hozzátartozik a játék, a közösségi működés öröme, amelyen keresztül érzelmi feltöltődéssel még hatékonyabbá, eredményesebbé tehető a fejlődés.

E gyakorlatokból a legnépszerűbbeket kiemelve:
– Álomsuli, Álombarát, Álombarátnő, Álomcsalád, Álomotthon, Álomfalu, Álomváros, Álomutazás – kiscsoportos munkaforma, projekt, ezt követően plakátkiállítás, komment lehetőséggel.
– Történet bábokkal megjelenítve
– Közös történet alkotása, megadott szavakból – egyéni, illetve kiscsoportos munkaforma, projekt, a megírt történetek lerajzolása, és előadása.
– Közös némajátékok – kiscsoportos munkaforma, projekt.

Személyes fejlődést segítő beszélgetés

Mint megmutatkozott, a projekten keresztül jóval nagyobb lehetőség nyílt a tanácsadó, fejlesztő, segítő, esélyegyenlőséget elősegítő tevékenységek megvalósítására. A közösségben kialakult az az érzelmi biztonság, amely szükséges volt ahhoz, hogy a gyermek, a kamasz, a saját életében szükséges probléma esetén megfelelő szakembertől tanácsot kérjen és kaphasson. Később mindez már minden olyan nevelési helyzetben folytatható, ahol négyszemközti beszélgetésre van módunk.

Társas játékok

Mindezek mellett nagyon fontos szerepük volt a társas játékoknak, a kötetlen közös játékoknak a közösség összetartásában. Ez később, a projekt zárása után, különösen a hosszabb, tanítás nélküli időszakokban lesz fontos, amikor semmilyen egyéb választható program nem adódik. Lehetőséget teremt, hogy később majd szívesen és bizalommal térjenek be újra a gyermekek és a fiatalok.

Módszerek és gyakorlatok együttes alkalmazása

A felsorolt technikák, módszerek és gyakorlatok együttes alkalmazása, a helyzetnek megfelelő rugalmas megtalálása, váltása eredményezheti a kompetenciák hatékony fejlesztését. Kiemelt szerepet kap az együttműködés, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és a motiváció fejlesztése.

A távlati hatások

Jól láthatók a földrajzi értelemben vett hatások abban, hogy a különböző lakhelyről érkezett gyermekek áthidalva a távolságot, kapcsolatba tudtak egymással lépni, barátságuk később is megmaradt és a kortársklub tevékenysége során folytatódhat. Tervezetten: közös nyári program szervezése. A gyermekek megszokták a helyszínt, a közös találkozásokat, a játékok igazi összetartó erőt képeztek közöttük. A jövőben – vélhetőleg – bátran lépnek közösségbe.

A kérdőívekből kiderült, többeknek, több ponton segített a programban eljátszott szituációt, bábjelenetet felhasználni saját problémájának megoldásában. Nagy sikert aratott az Activity társasjáték, amelyet, – a gyerekek nagy örömére –a legtöbb foglalkozás kezdetén és végén játszottunk. Már e játékon keresztül is határozottan észrevehető volt a csoport kommunikációs és empatikus fejlődése, és összehangolódása.

Visszatérve Platón soraihoz:

“Többet megtudhatsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt.”

 

Eredmények az Értékünk a gyermek … program által

A 14 alkalomból álló, 1,5 éven át ívelő, projekt közvetett, távlati eredménye, hogy hozzájárulhat ahhoz a személyiségfejlődési folyamathoz, ami elősegíti, hogy később egy kiegyensúlyozott, harmonikus, a környezetét és társait szerető, aktív munkaerő és önkéntes váljon a hajdani gyermekből, aki szívesen alapít majd családot, nevel gyermekeket.

Sikeresen megvalósított projekt programunk által a pályázati programban kijelölt célcsoport felé olyan értékeket tudtunk közvetíteni, mely által a fiatalok megismerték a közösségben levő értékeket és erőforrásokat, melyeket mindennapi életükben sikeresen használhatnak. A közösséggé formálódás elősegítésén túl, játékos formában drog- és más szenvedélyek prevenciója, egészséges életmód és életvitel, folyamatos mentális felügyelet valósult meg.

A csoportokat – életkori csoportokra osztva, de átjárhatóságot biztosítva – minden alkalommal 4 fő vezette:

  1. Bálint Emma Júlia, okl. pszichológus, A tipikus fejlődés jellemzői, az eltérő fejlődésmenet figyelemfelkeltő jelei a korai életkorban – tanácsadó;
  2. Bálint József, okl. szociális munkás, gyermek -és ifjúságsegítő, valamint speciális gondozást igénylő gyermekek – tanácsadó;
  3. Urbán Éva Izabella – okl. mentálhigiénés szakember, gyermek-és ifjúságvédelmi szaktanácsadó;
  4. Bálint Leonóra Blanka, okl. magatartáselemző, „Felismerés és támogatás” – a kora gyermekkori intervencióról – Tanácsadó.

 

Bálint Emma Júlia, pszichológus, az érdeklődő szülőknek vezetett ismeretterjesztő előadást, néhányat kiemelve abból: A kisgyermekek szocializációjának elősegítése, illetve csoportos tanácsadás; A tudatos és harmonikus családközpontú gyermeknevelés, amelyet a szülők kérdéseire reagálva, szakmai beszélgetéssel kötött egybe. A gyermeki életkorhoz tartozó legfőbb jellemző magatartásmódok, és jellemző eltérések címmel. Hogyan kezeljük? Hová forduljunk, ha eltérést észlelünk a gyermek fejlődésében?

Következtetések

A kezdeti céloktól a megvalósításig vezető út első lépése, hogy legyen néhány aktív gyerek, aki szereti a játékos időtöltést, a játékos tanulást, s kellő odafordulással rendelkezik társai iránt. Ez nélkülözhetetlen.
A következő lépés a tervezés, a jól felépített és átgondolt gyakorlatokhoz. A gyakorlatoknak, a játékos mozgásnak, és sportos feladatoknak mindig az életkorhoz, az érdeklődési körhöz igazodónak kell lennie. Az a gyermek, aki érzi, hogy figyelnek rá, érdeklődnek iránta, segíteni akarnak neki, szociálisan is, mentálisan is, de egyéb kompetenciáit tekintve is, óriási mértékben fejlődik, érzelmileg kitárul, nyitott és befogadó lesz. Azon kívül, hogy a csoportban eltöltött időre, mint kellemes együtt töltött időre emlékszik majd, megelevenedik benne a nem-formális tanulás útján szerzett tapasztalati tudás, a sok kreativitást aktivizáló gyakorlat, a közösségben, sikerélményen keresztül megoldott feladat.

Nagyon fontos szem előtt tartanunk: Ők, ma még gyermekek, – de, személyükben, hamarosan felnő egy új generáció, amely, ha megfelelő mintát, útmutatást kapott valamikor, akkor a saját örömére használni, s továbbítani is tudja majd azt.

 

Felhasznált irodalom:

  1. European Social Watch Report (2010): forrás:http://www.socialwatch.eu/wcm/home.html
  2. Simonyi Ágnes (2009). Társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest
  3. Rudas János (2004): Technikák, irányzatok, alkalmazások, in.: Delfi örökösei, Gondolat, Budapest, 153-183.
  4. Németh Gáborné Doktor Andrea (2008): A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az iskolában. Új Pedagógiai Szemle 58. évf./1. sz.
  5. Hadinger, Boglarka (2006): Bátorság az élethez Bp., Jel Kiadó
  6. Sütőné Koczka Ágota (2004): A szociális készségek fejlesztése kamaszkorban Új Pedagógiai Szemle, 2004/4. 52–68.
  7. Németh Erzsébet (2002): Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése, Bp., Századvég Kiadó
  8. Platón: Platón összes művei I-III. kötet (1984), Bp., Európa Könyvkiadó
  9. Statisztikai Tükör (2008): Laekeni indikátorok 2008, A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló jelzőszámok, No. 142., KSH
  10. Varga Irén, Gönczi Károly, Pintér István (2008): Önismereti Játékok Gyűjteménye Pedellus Kiadó, Debrecen
  11. Bagdy Emőke – Telkes József (2002): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 185–284.
  12. Rudas János (2004): Delfi örökösei, Bp., Új Mandátum Könyvkiadó, 141–290.

A szerző