A Lelki Egészség Világszövetsége kezdeményezésére 1992. óta emlékeznek meg minden év október 10-én a lelki egészségről.

Nézzük meg, mit jelent a lelki egészség, és hogyan teljesíthetjük azt ki magunkban. A kérdéskört két oldalról vizsgáljuk meg dr. Pressing Lajos Lílávadzsra pszichológus segítségével, aki egyben több mint ötven éve a buddhizmust gyakorló, meditációkat vezető buddhista tanító. Egyrészt a pszichológia oldaláról, másrészt a Buddha eredeti tanításainak a fényében.

 

Naturportal: Meg lehet-e pontosan fogalmazni, hogy mit jelent a lelki egészség? Van ennek valamilyen definíciója a különféle pszichológiai irányzatok szerint?

Pressing Lajos Lílávadzsra:

A mai pszichológiában a lelki egészséget illetően két fő megközelítés létezik.

Az egyik a statisztikán alapul: ha valaki szélsőségesen eltér az átlagtól, és a kirívó tulajdonságai saját magának vagy másoknak nehézségeket okoznak, akkor ez megkérdőjelezheti a lelki épségét.

A másik megközelítés az egészség fő ismérvének a működőképességet tekinti: lelkileg ép az a személy, aki képes ellátni a feladatait, és képes az örömre, vagyis vannak olyan vonatkozásai az életének, amelyekkel elégedett, s amelyeket élvez.

A gyakorlatban a két megközelítés keveredik, a lelki betegségek típusától függően kerül az egyik vagy a másik szempont előtérbe.

A mentális egészségnek ezek az ismérvei lényegében a testi egészség orvosi szempontjait alkalmazzák a lelki életünkre. Ugyanakkor már a múlt században kialakultak a pszichológián belül olyan irányzatok, amelyek nem értettek egyet az e mögött meghúzódó leegyszerűsítő emberképpel. A különféle egzisztencialista, humanisztikus és transzperszonális pszichológiai iskolák rávilágítottak arra, hogy az emberi személyiség több mint pusztán biológiai organizmus. Nem csupán hatékonyan működő gépezet, amely időnként elromlik, és ilyenkor meg kell javítani. Egyfelől vannak szükségleteink, amelyek a biológiai jóllétünkön túlmutatnak, s amelyekért képesek vagyunk a személyes sikerek vagy élvezetek terén akár áldozatokat is hozni. Ilyen szükséglet lehet például az altruizmus, a másoknak való segítés vágya; az alkotás igénye; a szeretet és a másokhoz tartozás érzése; az önbecsülés vagy az eszmék iránti elköteleződés. Másfelől az ember igényli, hogy a tevékenységeinek értelmét lássa, értelmet találjon az életében. Egyes új irányzatok beszélnek az ember vallási szükségleteiről is.

Vitatott ugyan, hogy ez mennyire általános, de tény: sok ember számára a lelki egyensúlynak és az elégedettségnek feltétele, hogy kapcsolódni tudjon a természetfölöttihez, valamiképpen meghatározza a mindenséghez, a személyen túli egyetemesebb valósághoz való viszonyát.

tízmilliószoros nap 2021, tízmilliószoros nap 2022, tízmilliószoros nap 2023, lelki egészség

Naturportal: Beszélt-e a Buddha lelki egészségről, pszichikai egészségről, vagy akár tudati egészségről, teljességről?

Pressing Lajos Lílávadzsra:

Bár korának és kultúrájának megfelelően más szavakat használ, a Buddha tanítása lényegében ugyanerről, a lelki szenvedésről és az attól való megszabadulásról, a boldogság eléréséről szól.

Az általa hirdetett megszabadulást felfoghatjuk a tökéletes lelki egészség állapotaként, hiszen a Buddha megmutatta, hogy amíg ezt el nem érjük, addig szükségszerűen tapasztaljuk a szenvedés valamilyen formáját.

A nagy bölcs ráébredt, hogy a szenvedés gyökere a tudatlanság, a valóság félreismerése. Illúziókat kergetünk, nem igazán ismerjük sem a saját tudatunk működését, sem az élet természetét. Így aztán ahelyett, hogy megtanulnánk a valóságban élni, és a boldogság lehetséges útjait járnánk, rendre hibás döntéseket hozunk, s állandó meghasonlásban élünk mind saját mélyebb természetünkkel, mind más élőlényekkel. Tele vagyunk függőségekkel, a vágyaink és a szokásaink irányítanak bennünet, s ez kiszolgáltatottá tesz minket az élet ellenőrizhetetlen, folyton változó körülményeinek. Ahhoz, hogy a belső békénket megtaláljuk, meg kell szelidítenünk rakoncátlan elménket, tudatosabbá kell válnunk, s fel kell fedeznünk és ki kell művelnünk saját valós erőforrásainkat.

Tanító beszédeiben a Buddha – bár metaforikus értelembengyakran hasonlítja a szenvedő lényeket betegekhez, tanítójukat pedig orvoshoz, aki az igaz tan és a szellemi gyakorlás terápiájával gyógyítja ki őket a lelki gyötrődés okaiból: a tudatlanságból, a mohóságból és az ellenségeskedésből.

Lílávadzsra, Pressing Lajos, buddhizmus

Naturportal: A fentiek fényében összecseng-e valamelyik meghatározás a Buddha eredeti tanításaival?

Pressing Lajos Lílávadzsra:

Értékrendjüket tekintve a Buddha tanításai a mai lélektannak inkább a humanisztikus és transzperszonális irányzataihoz állnak közel, mivel az emberi életben, a lelki egészség vonatkozásában is a tudati vagy szellemi síkot tekinti elsődlegesnek és meghatározónak a testi/biológiai, de akár a társadalmi feltételekkel szemben is. Ez látszólag ellentmond annak a ténynek, hogy a hétköznapi ember közérzete és jólléte igen erősen függ a testi állapotától és a társas kötődéseitől. A buddhizmus szerint azonban ez nem szükségszerű, hanem éppen a tudatosság elerőtlenedett, hanyatlott állapotát mutatja. A test gyógyításával vagy a társas kapcsolatok javításával, amit a legtöbb mai gyógymód megcéloz, ezen csupán átmenetileg lehet segíteni. Hiszen a test elöregedése és pusztulása, az emberi kapcsolatok és a társadalmi sikerek állandótlansága olyan természeti törvény, amelyet semmilyen terápia sem képes felülírni. Valóban tartós lelki kiegyensúlyozottságra csak akkor tehetünk szert, ha elérjük, hogy a jóllétünk kevésbé függjön a külső feltételektől, beleértve a testi létezésünket is.

Érdemes megemlíteni, hogy miközben a buddhizmus emberképe a filozófikusabb lélektani irányzatokéhoz áll közel, módszereiben mégis sokkal jobban hasonlít a kísérleti-tudományos lélektani megközelítésekhez, különösen a kognitív pszichológiához, amely a lelki életben a tanulás és a megismerés fontosságát hangsúlyozza. Ennek az a magyarázata, hogy a Buddha által hirdetett út olyan módszerekből áll, amelyek kipróbálással és gyakorlással megszerezhető, személyes tapasztalatokon alapulnak. Ezek az ősidők óta gyűjtött tapasztalatok a modern lélektannal összhangban azt igazolják, hogy tanulással, átszoktatással az összes tulajdonságunk, beállítódásunk, viselkedési és érzelmi mintánk átalakítható. Sőt, kitartó gyakorlással még a megismerő funkcióink: szemléletmódunk, gondolkodásunk, a valóság értelmezésének keretei és maga a tudatosság is fejleszthető, egészségesebbé tehető.

tízmilliószoros nap 2021, tízmilliószoros nap 2022, tízmilliószoros nap 2023

Naturportal: Van-e definíciója a lelki/pszichikai/tudati EGÉSZ-ségnek buddhista értelemben?

Pressing Lajos Lílávadzsra:

Buddhista értelemben a lelki/tudati egészség a tartós boldogság és megelégedettség állapotát jelenti, amelyet az ember még kedvezőtlen körülmények vagy viszontagságok közepette, akár veszteségek vagy fájdalmas élmények közben is megőriz. Magában foglalja a képességet a bennünk rejlő legjobb lehetőségek kibontakoztatására, s hozzá tartozik tudatunk eredendő jóságának, emberségünknek a megtapasztalása. Felfedezzük, hogy az életünket értelmessé tehetjük azáltal, ha a többi embernek, más élőlényeknek a javára tevékenykedünk.

Ez a fajta kiteljesedett és elégedett tudatállapot nyilván nem érhető el mindaddig, amíg saját mélyebb hajlamainkkal meghasonlásban élünk, illetve amíg nem ismerjük föl önmagunk, más lények és általában a jelenségek valódi természetét. Ezért a Buddha útmutatása szerint a teljes, végső értelemben vett egészség azonos magával a megvilágosodással.

Naturportal: Mi a legjelentősebb különbség a pszichológiai értelemben vett lelki/tudati egészség és a buddhista értelemben vett lelki/tudati EGÉSZ-ség között?

Pressing Lajos Lílávadzsra:

Az alapvető különbség, hogy a pszichológia nem kérdőjelezi meg a hétköznapi észleléseink hitelességét és a boldogságról alkotott megszokott elképzeléseinket; módszereivel ez utóbbit igyekszik előmozdítani.

A Buddha viszont ezeket kritikusan szemléli. Az „Én” érzete például, amelyet a legtöbb terápia erősíteni igyekszik, s amelynek mentén a lelki egészséget meg akarja valósítani, éppenséggel kizárja a buddhista értelemben vett valódi és végső boldogságot. Egyszerűen azért, mert illúzió: nem vesz tudomást az egymás életébe való szoros beágyazottságunkról, arról, hogy más élőlények nélkül nem is léteznénk. Ezért van, hogy az igazi boldogság sohasem érhető el önzéssel, hanem csak azáltal, ha elő tudjuk mozdítani mások boldogságát. Valódi természetünk az együttérzés és az emberség, de ezt a tudatlanságunk, a káprázataink miatt sokszor saját magunkban sem ismerjük fel.

A buddhizmus és a pszichológia között nemcsak elvi, hanem módszertani különbségek is vannak. A pszichológia többnyire konkrét problémákkal, személyes élményekkel és történetekkel foglalkozik, a buddhista úton viszont ezeket nem tartjuk olyan fontosnak. A buddhista gyakorlat célja a tudat működésmódjának, általános tulajdonságainak a megismerése azért, hogy képesek legyünk ezeket fejleszteni, kedvező irányban módosítani. Ha ez sikerül, akkor létre tudjuk hozni magunkban azokat az erőforrásokat, amelyek segítségével könnyen úrrá leszünk bármilyen konkrét nehézségen.

 

Nagyon köszönjük az értékes válaszokat!

 


Lílávadzsra, Pressing LajosDr. Pressing Lajos Lílávadzsra

1953-ban Veszprémben született. Kora gyermekkorától foglalkozik a jóga, a buddhizmus és a keleti bölcselet tanításaival. 1977-ben pszichológusként végez az ELTE-n. 1979-ben doktorál, majd tíz évig az egykori Lipótmezőn praktizál mint klinikai pszichológus. Közben a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetben folytatja tanulmányait.

1988-ban a Magyarországi Buddhista Misszió rendtagjává szentelik, ekkor kapja a Lílávadzsra nevet. 1990-ben Németországba költözik, ahol a gyémántút buddhizmust tanulmányozza és gyakorolja. 1997-ben Dharma-tanítói megbízást kap. Ugyanebben az évben a Buddhista Misszió ügyvivőjévé választják, amit 2012 végéig lát el. A 2000-es évektől újjászervezi a Buddhista Missziót, s vezetésével megépül Budapest első buddhista temploma.

2020-ban végleg hazatelepül Magyarországra. Jelenleg szellemi tanítóként, jóga- és meditációs oktatóként, pszichológus tanácsadóként, valamint szabadfoglalkozású fordítóként, szerkesztőként tevékenykedik.

Eddig nyolc könyve és számos egyéb publikációja jelent meg a pszichológia, a keleti bölcselet és a buddhizmus témaköreiben. Munkásságának jelentős része online is elérhető személyes honlapján.

KATTINTS IDE DR. PRESSING LAJOS LÍLÁVADZSRA ÍRÁSAIHOZ