A klór egy fontos ásványi anyag. Fontos a szervezetünk számára. Nyilván nem az uszodaklórra gondolunk… A mérték és a forma az érték.
A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike. Vegyjele Cl, rendszáma 17. A klór fojtogató és mérgező, zöldessárga színű anyag.
A klór leggyakoribb vegyülete, a nátrium-klorid (konyhasó), ősidők óta ismert ételízesítő szer.
A Földön található klór legnagyobb része ionos formában van jelen.
Az elemi klórgáz belélegezve azonnal súlyos mérgezést és károsodásokat okoz. Ezért fontos, hogy felmosáskor egyszerre csak egyféle szert használjunk, soha ne vegyítsük őket. A hypo (klór vegyület) és a sósav összekeverésével ugyanis mérgező klórgáz szabadulhat fel.
A szervezetünk a klórt nem gáz, hanem kloridion formájában képes hasznosítani.
Kloridion formájában a klór az élő szervezetek működése szempontjából létfontosságú elem.
A klór kloridion formájában történő túladagolása csak a konyhasó mértéktelen bevitelével lehetséges. Akkor sem a klór okozza a legfőbb bajt.
A klór hatása
Az elemi klór hatása csak mint a különféle felületek fehérítő anyaga közismert.
Azt azonban lehet, hogy kevesen tudják, milyen jótékony hatást gyakorol a szervezetünkre a klór, klorid ionok formájában.
A klór szerepet játszik a só- és vízháztartásban, a gyomorsavtermelésben és a sav-bázis egyensúly fenntartásában is.
A klór, nagy reaktivitása miatt, a természetben csak extrém körülmények között fordul elő elemi állapotban.
A kloridion előfordulása
Az ózonrétegben és vulkáni gázokban van jelen az elemi klór. A klór hatása nem kedvez az ózonrétegnek. Hozzájárul annak elvékonyodásához, a CFC-molekulákról leszakadva. A kloridion sók formájában igen gyakori a bolygónkon. A tengervíz 1,9%-a kloridionokból áll, ami több, mint fele az összes sótartalomnak. Megtalálható még szárazföldi tavakban (Holt-tenger, Nagy-Sóstó) és bizonyos földalatti sósforrásokban.
A legfontosabb klórtartalmú ásványok:
- karnalit (KMgCl3 · 6 H2O)
- kősó (nátrium-klorid)
- bischofit (MgCl2 · 6 H2O)
- kainit (KMgCl (SO4) · 3 H2O)
- szilvin (kálium-klorid)
Több, mint 2200 klórorganikus vegyületet ismerünk. Ezek legtöbbjét tengeri élőlények szintetizálják. A biomassza égése során és vulkánkitörésekkor is képződhetnek szerves klórvegyületek.
KATTINTS IDE A RÉSZLETES LEÍRÁSHOZ
A szerző
