Hogyan használhatóak az illóolajok a kertben?

Amikor illóolajokra gondolunk, akkor a legtöbb esetben a klasszikus aromaterápiás kérdésekre gondolunk és a humángyógyászatra. Az illóolajok ennél sokkal több tudással rendelkeznek és érdemes őket máshol is használni a házipatikán kívül.

Nagyjából egy 20 évvel ezelőtt kezdett el igazán érdekelni az egymást segítő növények rendszere, azon belül is a természetes aromaanyagok egymásra hatása a kertben.

Akkor még nem is volt itthon képben az illóolajokkal való növényvédelem.

Ez kb. egy jó 10 éve indult el csak, hogy a narancsolajat és a fahéjolajat elkezdték a biokertészetben használgatni, több-kevesebb sikerrel.

Mára már ott tart a tudomány, hogy pontos receptek is vannak az illóolajok használatához házikerti szinten is. Egyre több illóolajgyártó állt rá arra, hogy nagy kiszerelésű illóolajokat is gyártson, akár mezőgazdasági felhasználásra is.

menta levelek, illóolajok a kertben, aromaterápia

Érdekességek: minden menta fajta másképp működik a kertben

Amikor a menta fajtákat kezdtem el kutatni, akkor a saját kertészetünkben is vagy 18 fajta mentával dolgoztuk már. Mind ökológiailag, mind illóolajuknak összetételében nagyon érdekes felfedezéseket tettem.

Ugyanezeket a felfedezéseket már kész menta illóolajoknál is megfigyeltem viszont, ami nagyban előlendítette a kertészeti felhasználását a prémium minőségű illóolajainknak.

Azt gondolnánk, hogy maximum emberi vonatkozásban van eltérés a különböző mentafajták között. Közben a rovarok szempontjából sem mindegy, hogy borsmenta, japánmenta, kínai menta, ezüstmenta, hegyi menta vagy akár egy banánillatú menta kerül be a rendszerbe növényként vagy illóolajként.

Például a vadmenta alapfajok sokkal több rovarfajt vonzzanak, pedig a legtöbb esetben teljesen egybeesik az összes faj és fajta virágzási ideje.

Ugyanígy, ugyanekkora egyes fajtáknál, mint a japánmenta, egyáltalán nincs rovar látogatottság a teljes virágzás idején, ha mellette a többi alap vadmenta faj telibe virágzik.

Ugye milyen érdekes?

illóolajok a kertben, aromaterápia

Csávázástól egészen az antimikrobiális védelemig

Felmerülhet a kérdés, hogy a nem endemikus növények esetében mennyire releváns az illóolajok használata.

Gondolok itt a teafa olajra, fahéjra, narancsra, cajeputra, szantálfára például. Az évek során számos kísérletet végeztem a kertben, melyek azok az illóolajok vagy bázisolajok, melyek eredményesen használhatók a kertben is.

Ha megnézzük a népszerű bio növényvédőszer alapját is, mely az azadirachtin, akkor adott a kérdés, hogyan viselkedik a neem olaj tisztán?

Ebben arra a következtetésre jutottam a kísérletek során, hogy messze nem mindegy a neem olaj minősége.

A legtöbb esetében pont ez a hatóanyag kerül kivonásra a feldolgozás során. Természetes, hogy egy növényről „több bőrt” le lehet húzni, ha szétszedjük alkotókra és elemenként értékesítjük.

Legtöbb esetben az azadirachtin mennyisége semennyi, vagy nagyon alacsony és nem hozza az elvárt eredményt.

Ezzel ellentétben viszont a teljesen tiszta, valódi neem olaj, mely úgy kerül a flakonba, ahogyan az sajtolás után kellene, akkor teljesen tökéletes lesz a növényvédelmi célokra való felhasználáskor. Az egyik legjobb bio rovarölő készíthető belőle még házilag is.

Ugyanígy a valóban tiszta illóolajoknál, olajoknál is rögtön kérdés, hogy a minőség mennyire fontos.

Egy nem természetes, növényi alapú narancsolaj vagy fahéjolaj szintén más eredményt hoz kertészeti alkalmazáskor, mint amikor valódi növényi olajjal dolgozunk.

Az eredmény szembetűnő maximálisan. Ráadásul ahogy már aromaterápiából megszokhattuk, a mesterséges illóolajok esetében sajnos a mellékhatások is megjelenhetnek. Ez növényi oldalon perzselést, hatékonyságban csökkenést jelent.

Csávázásra kifejezetten a fahéj vagy a teafa, cajeput olaját szeretem már csak használni. Ilyenkor a vetőmagokat tömény illóolajba teszem pár másodpercre és utána kerül bele a talajba.

Ugyanígy dugványozásnál is a kis dugványok talpát fahéj illóolajba mártom és sokkal jobb lesz az eredés azáltal, hogy a kórokozók nem támadják meg a kis dugványt.

A szerző