2022. augusztus 15. hétfő | dr Jung Andrea Bétel, bételrágás, paan. Paan – avagy a bétel rágásának tradíciója Ha Délkelet-Ázsiában az utcán megfeketedett fogú, a földre vöröset köpő embert látunk, akkor nagy valószínűséggel bétel diót rágó helybélivel találkoztunk. A bételdió fokozza a nyáltermelést, és vörösre színezi a nyálat. Bételdió az arékapálma termése. Az utcán kis asztalokról, vagy piacokon, de kis boltokban is árusítják. Igen nagy az árusok forgalma, sokan élnek ezzel az élvezeti cikkel. Az árusok bételborslevélbe csavarják a bételdió magját, de tesznek bele kis meszet is, ami segít kioldani a mag alkaloidját. Ízlés szerint adhatnak hozzá még fűszereket, mint például kardamomot, fahéjat, gyömbért, dohányt, szerecsendiót. A bétel rágásának pozitív, és negatív hatásai Rágcsálása során az emberek felfrissülnek, csökken az éhségérzetük. Egyéb, nem igazolt hatást is tulajdonítanak neki a helybéliek, mint például a légzésre és a szívműködésre gyakorolt jótékony hatása. A bételrágásnak nemcsak esztétikai következményei vannak, hanem ínysorvadáshoz, így a fogak elvesztéséhez és garat rákhoz is vezethet. Összetevői Ami alap, a bételbors (Piper betle), az arékadió (Areca catechu), valamint a mész. Ezekhez jönnek a különféle ízesítők és fűszerek – így például a fahéj, a szerecsendió vagy a kámfor –, attól függően, ki hogyan szereti. A másik fontos alkotórész, az arékadió, más néven bételdió. Ez szintén trópusi faj, egy akár 30 méter magasra megnövő pálma, amely vékony törzse miatt a többi pálmafélétől könnyen megkülönböztethető. A bételdió kívánt élettani hatását a mag tápláló szövete, ún. endospermiuma adja, ez tartalmazza a biológiailag aktív hatóanyagokat. Alkalmazása Széles körben alkalmazzák: így többek között cserzőanyagokat, festéket, orvosságokat készítenek belőle. Ahhoz, hogy a diót a bételrágáshoz fel lehessen használni, először is meg kell főzni, majd a kívánt méretre fel kell szeletelni. Rágás közben elsősorban az arecolin nevű alkaloida, valamint a vörös aréka festék oldódik ki belőle, ezek a vegyületek okozzák a fokozott nyáltermelést és festik vörösre a köpetet. Az arecolin a mész hatására kialakuló lúgos közegben szabadul fel, és a szervezetben paraszimpatikus hatást kelt: szűkíti a pupillákat, tágítja az ereket, fokozza a perisztaltikát, lassítja a szívverést. Néhány jótékony hatásán kívül súlyos kockázatot jelent az egészségre. A harmadik összetevője, a mész, nem egyéb, mint apróra zúzott, majd porrá őrölt felvizezett mészkő, ami gyakorlatilag oltott mész, azaz kalcium-hidroxid. Ezt a vegyületet a tejnél sűrűbbre készítik, színe hófehér. Azért van rá szükség, hogy a két korábbi növény élettani hatásokkal bíró vegyületei minél gyorsabban kioldódjanak, s minél könnyebben felszívódjanak. Egy új / régi addikció a bételrágás De milyen hatásai vannak, s mitől addiktív a bételrágás? A neki tulajdonított, legfontosabb addiktív elem az étvágycsökkentő hatás. Feltehetően ezért is olyan népszerű a szegények körében. Az arékadió endospermiumában állítólag élénkítő szerek is vannak, melyek feldobott közérzetet, olykor eufórikus állapotot képesek előidézni. Megemlítendő továbbá a bétel csíra- és parazitaölő valamint köhögés csillapító hatása. Hosszabb távon ez a szenvedély azonban komoly egészségkárosodást okoz; először sárgára festi, később megfeketíti a fogakat. Az is bizonyított tény, hogy a mész fogkövesedést okoz. A fellépő fogágy betegség (parodontózis) miatt a fogak először meglazulnak, később kihullanak. Használatának elterjedése Fogyasztása egész Dél-Ázsiában és Kelet-Ázsiában egészen Ausztráliáig elterjedt. Régészeti, nyelvészeti és botanikai bizonyítékok alapján a bételrágás elterjedése Ázsiában legalább 13.000 évre tehető. A paan rágása fontos és népszerű kulturális tevékenység számos ázsiai és óceáni országban, köztük Indiában, Mianmarban, Kambodzsában, a Salamon-szigeteken, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Laoszban és Vietnamban is. A bétel levelek és az ajurvéda A hagyományos ájurvédikus orvoslás szerint a bétellevél rágása gyógyír a rossz lehelet (halitosis) ellen, de más összetevőkkel együtt rágva szájrákhoz is vezethet. Meg kell azonban jegyezni, hogy a bétellevél önmagában tele van értékes fenolos vegyületekkel, amelyek antioxidáns, antimutagén és antiproliferatív tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezeken kívül a bétel levelei rengeteg fitokemikáliát is tartalmaznak, amelyek rákellenes hatással bírnak. A bételleveleket régóta használják természetes gyógymódként a központi idegrendszer működésének serkentésére. Az aromás fenolos vegyületek jelenléte a bétellevélben serkenti a katekolaminok felszabadulását, ami elősegíti a jó közérzet fokozását és javítja a hangulatot. Ezért a bétellevél önmagában való rágása egyszerű módja a depresszió legyőzésének. A bétel rágása azonban az egészségügyi problémákon felül komoly köztisztasági problémákat is okoz. A fokozott nyáltermelés miatt India közterületein számtalan helyen találkozhatunk a kiköpött vörös nyállal. Az indiai Mumbaiban például próbálkoztak azzal, hogy hindu istenek képeit olyan helyekre helyezték, ahol az emberek általában köpködni szoktak, abban a reményben, hogy ez elriasztja a köpködéstől őket, de a siker korlátozott volt. Forrás: Tradícionális India A szerző dr Jung Andrea See author's posts