Bétel és a bételrágás


bétel, bételrágás, bételdió

Bétel, bételrágás, paan.

Paan – avagy a bétel rágásának tradíciója

Ha Délkelet-Ázsiában az utcán megfeketedett fogú, a földre vöröset köpő embert látunk, akkor nagy valószínűséggel bétel diót rágó helybélivel találkoztunk.

A bételdió fokozza a nyáltermelést, és vörösre színezi a nyálat.

Bételdió az arékapálma termése.
Az utcán kis asztalokról, vagy piacokon, de kis boltokban is árusítják. Igen nagy az árusok forgalma, sokan élnek ezzel az élvezeti cikkel.
Az árusok bételborslevélbe csavarják a bételdió magját, de tesznek bele kis meszet is, ami segít kioldani a mag alkaloidját.
Ízlés szerint adhatnak hozzá még fűszereket, mint például kardamomot, fahéjat, gyömbért, dohányt, szerecsendiót.

A bétel rágásának pozitív, és negatív hatásai

Rágcsálása során az emberek felfrissülnek, csökken az éhségérzetük.
Egyéb, nem igazolt hatást is tulajdonítanak neki a helybéliek, mint például a légzésre és a szívműködésre gyakorolt jótékony hatása.
A bételrágásnak nemcsak esztétikai következményei vannak, hanem ínysorvadáshoz, így a fogak elvesztéséhez és garat rákhoz is vezethet.

Összetevői

Ami alap, a bételbors (Piper betle), az arékadió (Areca catechu), valamint a mész.
Ezekhez jönnek a különféle ízesítők és fűszerek – így például a fahéj, a szerecsendió vagy a kámfor –, attól függően, ki hogyan szereti.
A másik fontos alkotórész, az arékadió, más néven bételdió.
Ez szintén trópusi faj, egy akár 30 méter magasra megnövő pálma, amely vékony törzse miatt a többi pálmafélétől könnyen megkülönböztethető.
A bételdió kívánt élettani hatását a mag tápláló szövete, ún. endospermiuma adja, ez tartalmazza a biológiailag aktív hatóanyagokat.

Alkalmazása

Széles körben alkalmazzák: így többek között cserzőanyagokat, festéket, orvosságokat készítenek belőle.

Ahhoz, hogy a diót a bételrágáshoz fel lehessen használni, először is meg kell főzni, majd a kívánt méretre fel kell szeletelni.

Rágás közben elsősorban az arecolin nevű alkaloida, valamint a vörös aréka festék oldódik ki belőle, ezek a vegyületek okozzák a fokozott nyáltermelést és festik vörösre a köpetet.
Az arecolin a mész hatására kialakuló lúgos közegben szabadul fel, és a szervezetben paraszimpatikus hatást kelt: szűkíti a pupillákat, tágítja az ereket, fokozza a perisztaltikát, lassítja a szívverést.
Néhány jótékony hatásán kívül súlyos kockázatot jelent az egészségre.
A harmadik összetevője, a mész, nem egyéb, mint apróra zúzott, majd porrá őrölt felvizezett mészkő, ami gyakorlatilag oltott mész, azaz kalcium-hidroxid.
Ezt a vegyületet a tejnél sűrűbbre készítik, színe hófehér.
Azért van rá szükség, hogy a két korábbi növény élettani hatásokkal bíró vegyületei minél gyorsabban kioldódjanak, s minél könnyebben felszívódjanak.

Egy új / régi addikció a bételrágás

De milyen hatásai vannak, s mitől addiktív a bételrágás?

A neki tulajdonított, legfontosabb addiktív elem az étvágycsökkentő hatás.
Feltehetően ezért is olyan népszerű a szegények körében.
Az arékadió endospermiumában állítólag élénkítő szerek is vannak, melyek feldobott közérzetet, olykor eufórikus állapotot képesek előidézni.
Megemlítendő továbbá a bétel csíra- és parazitaölő valamint köhögés csillapító hatása.
Hosszabb távon ez a szenvedély azonban komoly egészségkárosodást okoz; először sárgára festi, később megfeketíti a fogakat.

Az is bizonyított tény, hogy a mész fogkövesedést okoz. A fellépő fogágy betegség (parodontózis) miatt a fogak először meglazulnak, később kihullanak.

Használatának elterjedése

Fogyasztása egész Dél-Ázsiában és Kelet-Ázsiában egészen Ausztráliáig elterjedt.
Régészeti, nyelvészeti és botanikai bizonyítékok alapján a bételrágás elterjedése Ázsiában legalább 13.000 évre tehető.
A paan rágása fontos és népszerű kulturális tevékenység számos ázsiai és óceáni országban, köztük Indiában, Mianmarban, Kambodzsában, a Salamon-szigeteken, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Laoszban és Vietnamban is.

A bétel levelek és az ajurvéda

A hagyományos ájurvédikus orvoslás szerint a bétellevél rágása gyógyír a rossz lehelet (halitosis) ellen, de más összetevőkkel együtt rágva szájrákhoz is vezethet.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a bétellevél önmagában tele van értékes fenolos vegyületekkel, amelyek antioxidáns, antimutagén és antiproliferatív tulajdonságokkal rendelkeznek.
Ezeken kívül a bétel levelei rengeteg fitokemikáliát is tartalmaznak, amelyek rákellenes hatással bírnak.
A bételleveleket régóta használják természetes gyógymódként a központi idegrendszer működésének serkentésére.
Az aromás fenolos vegyületek jelenléte a bétellevélben serkenti a katekolaminok felszabadulását, ami elősegíti a jó közérzet fokozását és javítja a hangulatot.
Ezért a bétellevél önmagában való rágása egyszerű módja a depresszió legyőzésének.
A bétel rágása azonban az egészségügyi problémákon felül komoly köztisztasági problémákat is okoz.
A fokozott nyáltermelés miatt India közterületein számtalan helyen találkozhatunk a kiköpött vörös nyállal.
Az indiai Mumbaiban például próbálkoztak azzal, hogy hindu istenek képeit olyan helyekre helyezték, ahol az emberek általában köpködni szoktak, abban a reményben, hogy ez elriasztja a köpködéstől őket, de a siker korlátozott volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük