Bétel és a bételrágás

Bétel, bételrágás, paan.

Ha Délkelet-Ázsiában az utcán megfeketedett fogú, a földre vöröset köpő embert látunk, akkor nagy valószínűséggel bétel diót rágó helybélivel találkoztunk.

A bételdió fokozza a nyáltermelést, és vörösre színezi a nyálat.

Bételdió az arékapálma termése.

Az utcán kis asztalokról, vagy piacokon, de kis boltokban is árusítják. Igen nagy az árusok forgalma, sokan élnek ezzel az élvezeti cikkel.

Az árusok bételborslevélbe csavarják a bételdió magját, de tesznek bele kis meszet is, ami segít kioldani a mag alkaloidját.

Ízlés szerint adhatnak hozzá még fűszereket, mint például kardamomot, fahéjat, gyömbért, dohányt, szerecsendiót.

Rágcsálása során az emberek felfrissülnek, csökken az éhségérzetük.

Egyéb, nem igazolt hatást is tulajdonítanak neki a helybéliek, mint például a légzésre és a szívműködésre gyakorolt jótékony hatása.

A bételrágásnak nemcsak esztétikai következményei vannak, hanem ínysorvadáshoz, így a fogak elvesztéséhez és garat rákhoz is vezethet.

Ami alap, a bételbors (Piper betle), az arékadió (Areca catechu), valamint a mész.

Ezekhez jönnek a különféle ízesítők és fűszerek – így például a fahéj, a szerecsendió vagy a kámfor –, attól függően, ki hogyan szereti.

A másik fontos alkotórész, az arékadió, más néven bételdió.

Ez szintén trópusi faj, egy akár 30 méter magasra megnövő pálma, amely vékony törzse miatt a többi pálmafélétől könnyen megkülönböztethető.

A bételdió kívánt élettani hatását a mag tápláló szövete, ún. endospermiuma adja, ez tartalmazza a biológiailag aktív hatóanyagokat.

Széles körben alkalmazzák: így többek között cserzőanyagokat, festéket, orvosságokat készítenek belőle.

Ahhoz, hogy a diót a bételrágáshoz fel lehessen használni, először is meg kell főzni, majd a kívánt méretre fel kell szeletelni.

Rágás közben elsősorban az arecolin nevű alkaloida, valamint a vörös aréka festék oldódik ki belőle, ezek a vegyületek okozzák a fokozott nyáltermelést és festik vörösre a köpetet.

Az arecolin a mész hatására kialakuló lúgos közegben szabadul fel, és a szervezetben paraszimpatikus hatást kelt: szűkíti a pupillákat, tágítja az ereket, fokozza a perisztaltikát, lassítja a szívverést.

Néhány jótékony hatásán kívül súlyos kockázatot jelent az egészségre.

A harmadik összetevője, a mész, nem egyéb, mint apróra zúzott, majd porrá őrölt felvizezett mészkő, ami gyakorlatilag oltott mész, azaz kalcium-hidroxid.

Ezt a vegyületet a tejnél sűrűbbre készítik, színe hófehér.

Azért van rá szükség, hogy a két korábbi növény élettani hatásokkal bíró vegyületei minél gyorsabban kioldódjanak, s minél könnyebben felszívódjanak.

De milyen hatásai vannak, s mitől addiktív a bételrágás?

A neki tulajdonított, legfontosabb addiktív elem az étvágycsökkentő hatás.

Feltehetően ezért is olyan népszerű a szegények körében.

Az arékadió endospermiumában állítólag élénkítő szerek is vannak, melyek feldobott közérzetet, olykor eufórikus állapotot képesek előidézni.

Megemlítendő továbbá a bétel csíra- és parazitaölő valamint köhögés csillapító hatása.

Hosszabb távon ez a szenvedély azonban komoly egészségkárosodást okoz; először sárgára festi, később megfeketíti a fogakat.

Az is bizonyított tény, hogy a mész fogkövesedést okoz. A fellépő fogágy betegség (parodontózis) miatt a fogak először meglazulnak, később kihullanak.

Fogyasztása egész Dél-Ázsiában és Kelet-Ázsiában egészen Ausztráliáig elterjedt.

Régészeti, nyelvészeti és botanikai bizonyítékok alapján a bételrágás elterjedése Ázsiában legalább 13.000 évre tehető.

A paan rágása fontos és népszerű kulturális tevékenység számos ázsiai és óceáni országban, köztük Indiában, Mianmarban, Kambodzsában, a Salamon-szigeteken, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Laoszban és Vietnamban is.

A hagyományos ájurvédikus orvoslás szerint a bétellevél rágása gyógyír a rossz lehelet (halitosis) ellen, de más összetevőkkel együtt rágva szájrákhoz is vezethet.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a bétellevél önmagában tele van értékes fenolos vegyületekkel, amelyek antioxidáns, antimutagén és antiproliferatív tulajdonságokkal rendelkeznek.

Ezeken kívül a bétel levelei rengeteg fitokemikáliát is tartalmaznak, amelyek rákellenes hatással bírnak.

A bételleveleket régóta használják természetes gyógymódként a központi idegrendszer működésének serkentésére.

Az aromás fenolos vegyületek jelenléte a bétellevélben serkenti a katekolaminok felszabadulását, ami elősegíti a jó közérzet fokozását és javítja a hangulatot.

Ezért a bétellevél önmagában való rágása egyszerű módja a depresszió legyőzésének.

A bétel rágása azonban az egészségügyi problémákon felül komoly köztisztasági problémákat is okoz.

A fokozott nyáltermelés miatt India közterületein számtalan helyen találkozhatunk a kiköpött vörös nyállal.

Az indiai Mumbaiban például próbálkoztak azzal, hogy hindu istenek képeit olyan helyekre helyezték, ahol az emberek általában köpködni szoktak, abban a reményben, hogy ez elriasztja a köpködéstől őket, de a siker korlátozott volt.